Act Like You Love Me (Befejezett)

20. fejezet

Shawn leparkolt a házuk előtt, én pedig összeráncolt szemöldökkel néztem rá.

- Én nem itt lakom- nyögtem ki nagy nehezen, mert a fáradtság kezdett elhatalmasodni rajtam.

- Nem gondolod komolyan, hogy hagyom, hogy a szüleid ilyen állapotban lássanak? Simán kiherélnének engem, téged meg zárdába küldenének.

- De keresni fognak- mondtam, de ő csak nemlegesen megrázta a fejét.

- Amyt felhívtam, azt mondta, hogy ő majd elintézi, hogy azt higgyék nála vagy- válaszolta.

- Köszönöm.

- Nincs mit. Na, de most gyere, mert én személy szerint nem az autóban akarok éjszakázni- nevette el magát, majd kiszállt az autóból.

Én is ugyanígy tettem, de az első lépés után majdnem elestem, de hála istennek, Shawn még idejében megfogott.

- Oké, akkor módosítok. Felviszlek.

Shawn felkapott, mint egy menyasszonyt, és indult meg velem a ház felé. Belekapaszkodtam nyakába, ezzel is közelebb húzva magamhoz, megérezve illatát, amitől újra a lepkék a hasamban őrült csapkodásba kezdtek. Utáltam, hogy még piásan is ekkora hatással van rám...

Befektetett az ágyába, én pedig magamhoz húztam párnáját, amin az ő illata volt.

Shawn levette pólóját és nadrágját, így egy száll bokszerben feküdt be mellém. Barna szemeivel engem kémlelt, én is ugyanezt tettem. Hosszú percekig nem szóltunk egymáshoz, csak néztük egymást.

- Shawn.

- Igen?- kérdezte rekedten.

- Mindig is meg akartam ezt kérdezni...

- Igen?- ismételte meg újra magát.

- Mi történt a nyáron, amivel Mr. Smith rá tudott venni téged arra, hogy csatlakozz a kórushoz?- kérdeztem. Hosszú percekig nem szólalt meg, majd mikor meg akartam kérdezni, hogy alszik-e, megszólalt:

- Azon nyáron megismertem egy lányt. Gyönyörű volt. Már- már mesébe illő. De egyik nap megláttam egy volt haverommal smárolni. Azért „volt", mert azután megszakítottam a kapcsolatot vele. Haragudtam rá és a lányra is, aki játszott az érzéseimmel. El akartam felejteni, hogy ez megtörtént velem. Ha pár órára is. Így elmentem a közeli kisboltba, de nekem nem adták ki a piát, hiszen nem vagyok huszonegy. Odamentem egy pasihoz, aki megvette nekem, majd már csak vedeltem az alkoholt. A végén már azt sem tudtam hol vagyok, amikor is megláttam a lányt a haverommal. Annyira bepöccentem, hogy el kezdtem verni a srácot, akit olyannyira megvertem, hogy majdnem belehalt. Ha rajtam múlt volna meg is történt volna, de Mr. Smith leszedett róla, de addigra a lány értesítette a rendőröket, akik bevittek. Mr. Smith hozott ki, és megesküdött, hogy a szüleimnek nem mondja el.

- Ugye tudod, hogy nem mondta volna el nekik akkor sem, ha nem vállaltad volna be a kórust?

- Persze-, válaszolta mosolyogva.

- De akkor miért jársz a kórusra?- kérdeztem, de nem kaptam rá választ.

- Ideje lenne aludnunk- mondta, majd lekapcsolta a lámpát, én pedig úgy voltam vele, hogy nem erőltetem ezt a témát. Ha szeretné, akkor majd elmondja.

- Jó éjt Shawn!

- Jó éjt Sarah!

Reggel arra keltem, hogy a nap sugarai arcomba sütnek, és egyedül fekszek Shawn ágyában. Ha nem a szobájában lennék, azt gondolnám, hogy az egész csak egy rossz álom volt. Kikeltem az ágyból, majd a fürdő felé vettem az irányt, és az első dolgom az volt, hogy megnézzem magam a tükörben. Sminkem elkenődött, arcom, mint akin az előbb ment át az úthenger. De ahhoz képest, hogy tegnap mennyit ittam, nem éreztem másnaposnak magamat.

Hideg vízzel megmostam arcomat, majd Shawn törülközőjében megtöröltem azt, majd lementem.

A konyhából kiszűrődő halk zene jelezte, hogy ott van valaki, így mély levegőt vettem és felkészültem, hogy Shawn szüleivel fogok szembe találkozni, de amikor odaértem, Shawnt láttam, félmeztelenül, és éppen reggelit csinált magának, miközben rádióban szóló dalt énekelte. Érkezésemre felkapta fejét, majd halványan elmosolyodott.

- Jó reggelt! Hogy van a mi kis másnaposunk?

- Vicces vagy Mendes!- forgattam szemeimet- az igazat megvallva nem érzek semmit.

- Akkor a szerencsések közé tartozol! Kérsz reggelit? Tükörtojás.

- Igen, köszi!- válaszoltam mosolyogva.

- Tudom, hogy ki lehetsz száradva, szóval nyugodtan szolgáld ki magad. A hűtőben van narancslé és víz- mondta, majd feltört két tojást a serpenyőbe.

Kitöltöttem egy pohárba narancslevet, majd inni kezdtem, de még ivás közben sem tudtam levenni Shawn kidolgozott felsőtestéről a tekintetemet.

A teste olyan volt, mint ha angyalok faragták volna.

Mint ha megérezte volna, hogy nézem, rám pillantott, majd elmosolyodott.

- Ülj le, mindjárt kész a reggeli- mondta, én pedig engedelmesen leültem, és tényleg pár perccel később elém rakta a tányért, majd ő is leült és elkezdtünk reggelizni.

Olyan tökéletes volt, és nem akartam, hogy vége legyen. Itt akartam vele lenni.

Örökké.