11. fejezet

15.6K 869 140
                                    

           

- Shawn, nem fontos!- ráztam meg nemlegesen a fejem.

- De igen, fontos! Szóval addig nem megyünk el innen, amíg el nem mondod szépen, hogy mi miatt vágtál ilyen fancsali arcot, ahogyan kiszálltál a kocsiból és megpillantottad a partot. Úgy tudtam, szereted a tengerpartot!

- Szeretem is!- vágtam rá, majd beletúrtam barna hajamba- csak ezt a partrészt nem.

Shawn összeráncolt szemöldökkel nézett rám, de amikor meglátta könnyes szemeimet, arca meglágyult.

- Sarah, mi történt, ami miatt ilyen rossz emlékeid vannak?- kérdezte, nekem pedig villámcsapásként jöttek vissza az emlékek, mire a fejemre tettem kezeim, mint ha ezzel el tudnám űzni őket- Úr isten Sarah!- ölelt át hátulról, én pedig az ijedtségtől megremegtem-, ha nem akarod, nem muszáj elmondanod- mondta, de én nemlegesen megráztam a fejem.

- Most már szóba jött, el kell mondanom- válaszoltam rekedten, majd kicsit arrébb csúsztam, hogy Shawn szemeibe bele tudjak nézni.

Kezeimmel letöröltem arcomon lefolyó könnyeimet, majd mély levegőt véve, belekezdtem.

- Ugye, tavaly voltunk kilencedikesek. Én pedig azon a nyáron megismerkedtem egy fiúval, akivel egész végig elválaszthatatlanok voltunk. Beleszerettem, ő pedig viszonozta... vagyis azt mondta nekem- fújtam ki hosszan a levegőt- július közepén összejöttünk. Apuéknak nem mutattam be, mert ők úgy vannak vele, hogy csak a barátaimat és a komolyabb kapcsolataimat mutassam be. Hát, nekem ő volt az első kapcsolatom. Az első ember, aki azt mondta, hogy szeret. Egy fiú szeret egy olyan lányt, mint én!- mutattam magamra, majd a könnyek újra utat törtek maguknak- úgy éreztem, hogy szeret. Minden nap ennél a partnál találkoztunk- mutattam körbe- majd jött az augusztus, vele az első hónapfordulónk. Igazából nem gondoltam úgy, hogy meg kéne ünnepelnünk, de ő megtette. Este kilopóztam és idejöttem, ő pedig itt várt rám. Minden a legjobban alakult, majd leültünk a homokba. Én a vállára hajtottam a fejem, ő pedig a karomat simogatta. Már- már minden tökéletes volt, amikor is egyre lejjebb kezdett el haladni keze, én pedig mondtam neki, hogy álljon le, de ő nem tette meg. Próbáltam felállni, de ő visszarántott, és már egyáltalán nem volt olyan gyengéd. Fölém mászott, el kezdett vetkőztetni, én pedig bőgtem. Majdnem megerőszakolt, amikor is Amy és Ryan ott teremtek. A srác elhordott minden kis ribancnak, hogy nem voltam képes lefeküdni vele, majd ott hagyott. Kiderült, hogy anyuék észrevették, hogy eltűntem és felhívták Amyt, aki pontosan tudta, hogy hol találkozgattam a sráccal, így Ryannel idejött, anyuéknak pedig azt mondta, hogy nála töltöttem az estét.

Miután befejeztem, éreztem, hogy egy hatalmas kő esett le a szívemről. Idáig senkinek sem mondtam el mi történt, csak Amy, Ryan és az én titkom volt. De most már Shawn is tudja.

- Ki az a gyerek?- kérdezte, kezei ökölbe szorultak.

- Nem fontos- ráztam meg nemlegesen a fejemet.

- A sulinkba jár?

- És ha igen? Megvered? Shawn, te jönnél ki rosszul belőle, nem ő.

- Sajnálom Sarah!- húzott magához, én pedig beszívtam a jellegzetes Shawn illatot- és lehet téged szeretni. Miért ne lehetne?- kérdezte, én pedig kérdőn néztem rá.

- Tényleg?

- Igen. Te egy gyönyörű lány vagy!- kezdte el simogatni kezével arcomat-, ezért sem érdemelsz meg egy olyan rohadékot, mint az a gyökér! Te jobbat érdemelsz!

Erre nem tudtam mit mondani. Elvesztem abba a barna szempárba. Nekem te lennél a tökéletes!- gondoltam magamban, de persze nem mondtam ki.

Shawn tekintete hol ajkaimra, hol szemeimre tévedt, majd csak arra eszméltem fel, hogy közelebb húz magához, és megcsókol.

A lepkék eszeveszett csapkodásba kezdtek, mint még soha, a szívem majd kiugrott a helyéről, és reménykedtem abban, hogy nem álmodom. Hogy megbizonyosodjak, hogy ez a valóság, beletúrtam Shawn dús barna hajába, amit egy nyögéssel díjazott.

Levegőhiány miatt, nagy sajnálatomra elváltunk, majd nem tudtam hova tenni a dolgokat.

Ez most egy sajnálat féle csók volt? Vagy valódi?

- Shawn...

- Szeretlek Sarah!- mondta ki, nekem pedig kikerekedtek a szemeim.

- Én is szeretlek Shawn!- válaszoltam, ő pedig halványan elmosolyodott, majd újra magához húzott, és megcsókolt.

Sziasztok, remélem tetszett a rész! 😊 és köszönöm a vote-okat és a kommenteket, nagyon jól esnek a visszajelzések! ❤️ és köszönöm az 1K-s megtekintést is! ❤️

Act Like You Love Me (Befejezett)Where stories live. Discover now