#49. Fejezet

411 30 11
                                    

Meghaltam? - futott át rajtam a felismerés.

Nem éreztem magam körül semmit.

Tényleg meghaltam. - állapítottam meg.

Hangokra lettem figyelmes.

Más halottak?

Tűz lobogását hallottam és égett szagot éreztem.

A halottak tudnak ilyet?

Belecsíptem a karomba, majd felszisszentem. Ezt határozottan éreztem.

Mégsem haltam meg.

Feltápászkodtam.

Csak ekkor döbbentem rá, hogy a Tiltott Rengetegben vagyok.

Hangokra lettem figyelmes.

Mintha varázsigéket mondanának.

Vagy mintha koboldul beszélnének.

Francba.

A szám teliment sárral és ez nem egy túl jó érzés.

Óvatos léptekkel, a gyökerekbe kapaszkodva húztam fel magam a lejtős domboldalon.

A hangok erősödtek, tudtam, hogy jó irányba haladok.

- Terratarum fur bearnist. - hallottam az ismeretlen szavakat.

Határozottan koboldul volt és határozottan Delphi szájából hangzott el.

Egy valamit nem értettem.

Tisztán emlékszem, ahogy Kyra kimondja a halálos átkot, én mégis élek.

De nem volt sok időm gondolkodni, a koboldinárusok észrevettek.

Francba mégegyszer.

- Rose!? - hallottam Kyra döbbent hangját.

Szőke hajában véres csíkok húzódtak, arcán és karján sebek. Kék szemei alatt egy lila ökölnyomat látszódott, jó nagyot kaphatott.

- Meglepődtél, mi? - kérdeztem gúnyosan.

- Adams! - csattant Delphi hangja.- Azt mondtad, megölted!

- Én is azt hittem. - hebegte egykori legjobb barátnőm ijedten.

- Hogy lehet azt hinni!? - akadt ki Delphi. - KIMONDTAD RÁ A HALÁLOS ÁTKOT, NEM!!??

- Nem tudom, mi történt. - motyogta Kyra döbbent arckifejezéssel.

A nagy vitatkozásban rólam tudomást sem vettek, így próbáltam eliszkolni, de nem voltam elég gyors.

- WEASLEY! - üvöltött utánam Delphi idegbajosan.

- Jó'van' na - dünnyögtem és visszafordulva a pálcám után nyúltam.

Nem volt ott.

Na, ez is kellett.

- Ezt keresed? - hallottam egy gonosz és gúnyos hangot.

Zara.

- Te is hiányoztál. - gúnyolódtam.

Zara rámvillantotta koszos fogsorát és megtudtam volna mondani, hogy mit evett az előző három napban.

Delphi átkot küldött rám, és kivel nem volt pálcám, esélyem sem volt védekezni.

Az átok telibe talált és éreztem, hogy felreped az állam.

Megtöröltem a számat és amikor a kezemre pillantottam, ujjamon piros csík ékteklenkedett.

Vér.

Rose Weasley Élete [javítás alatt]Where stories live. Discover now