Rose Weasley Élete [javítás alatt]

#19. Fejezet

Rose szemszöge
- Rose! Baglyod jött! - kiabált Alice.
- Nem érdekel!
- Ismeretlen bagoly! Nézd meg!
- Alice! NEM ÉRDEKEL! - üvöltöttem. Éppen egy könyvet olvastam és közbe Átváltozástan házit írtam. A kettő egyszerre nehezen ment így koncentrálnom kellett. Erre Alice ordítva közli, hogy valami ismeretlen bagoly levelet hozott nekem.
- Rose! Lehet, hogy fontos!
- Hagyjál!
Ismét a könyvbe temetkeztem. Ekkor Alice odajött és az arcomba nyomta a levelet. Dühösen felpillantottam rá.
- Jól van, majd egyszer elolvasod. - legyintett és kiment a klubhelyiségből még mielőtt leordítottam volna a fejét. Mivel tanulnom kellett, rá se néztem a levélre. A többiek közben nyugodtan járkáltak körülöttem.
- Albus! - dobtam meg egy könyvvel.
- Mi van?
- Neked is tanulnod kéne!
- De miért engem dobálsz könyvekkel? Miért nem Roxane-t?
- Mert Roxane tanul magától is. - feleltem.
- Akarod tudni, Roxane most mit csinál?
- Nem.
- Randizik Dannal! - köpte be Al.
- Nem érdekel, Roxane kivel randizik, de te meg fogsz bukni Bájitaltanból!
- A Félvér Herceg könyve van nálam.
- De a vizsgákon nem lesz nálad Piton könyve! Tehát TANULJ!
- Istenem, Rose. - sóhajtotta Albus de azért leült mellém. Aztán a tekintete megakadt a levélen, amit reggel óta nem néztem meg.
- Az meg mi?
- Egy levél - csaptam rá a borítékra.
- Bontatlan. - állapította meg.
- Mert én tanulok, ahelyett, hogy baromságokkal foglalkozzak!
- Honnan tudod, hogy baromság? - kérdezte.
- Tudsz valamit a levelemről. - ismertem ki.
- Én? Lehet.
- Szuper! Most tanulj, addig én elolvasom a levelem.
- Lemásolhatom rólad a házit?
- Nem! - vágtam rá rexlekből. - Tessék - dobtam elé hanyagul a füzetemet. Majd felbontotottam a levelet:

Kedves Rose!
Ti megőrültetek!? Kémkedtek, nyomoztok, éjjel repültök át egy fél országot!? Victorie szerint most kéne elővennem a komoly felnőtt énemet, de ez ilyenkor egyszerűen nem megy. Nagyi szerint pedig igenis jó, hogyha időnként mással is foglalkozom, mint a munka. Mikor olvastál utoljára Reggeli Prófétát? Hasznos lenne, mert ismét hülyeségeket írnak. Hugo írt, hogy James megőrült. Ezt hogy értsem? Hallottam, legutóbb kikaptatok a Hollóhát ellen. Kipróbálhatod Rita Stone-on a rémdenevérrontást. Bár az inkább Lilynek való. Amit tudok, nyomozok én is a koboldinárusokkal kapcsolatban.
Üdv, Teddy
Ui.: Victorie-val holnap megyünk Billékhez. Náluk is kérdezősködök egy kicsit.
T. R. L.

- Ki írt? - kérdezte Albus az SVK-házimat másolva.
- Teddy. Válaszolok. - mondtam és elővettem egy pergament és egy pennát majd megírtam a választ.

Kedves Teddy!
Nem, nem őrültünk meg. Reggeli Prófétát akartam venni a legutóbbi Roxmortsi hétvégén, de nem volt. Madam Rosmerta szerint még soha nem vettek ennyi Prófétát két nap alatt. De majd próbálok szerválni. James azért őrült meg, mert eléggé kiakadt a Hollóhát elleni meccsen és hajtani kezdett minket. Elég durva, minden reggel fél öttől hatig, és minden este héttől fél nyolcig edzés. Az esti fölösleges, szinte senki se jár. Betty és én mert tanulunk, Lily mert robbanós snapszlit játszik esténként Maryvel és a többi negyedévessel, Albus szimplán lázad a bátyja ellen, Fred George termékeit árulja, Hugo még időnként elmegy, így általában ketten kergetik egymást. Vagy James egyedül köröz az égen. Igen, a rémdenevérrontás inkább Lily dolga, megyek és szólok neki. Victorie-nak üzenem, hogy ha valami értelmeset esztek vacsira, küldjétek el nekem, mert rántott gomba lesz a kaja.
Előre is köszi: Rose
Ui.: A hivatalos monogrammod E. R. L.
R. E. W.

- Gyere, Albus megyünk kviddics-edzésre.
- Mi?
- Megsajnáltam Jamest. Gyerünk!
- Hugo jön? - érdeklődött Albus miközben feltápászkodott.
- Gondolom. Indulás!
A kviddics-pályára mentünk. James azonban nem volt ott. Körülnéztem, Hagrid kunyhójában égett a lámpa.
- A kis szemét - dünnyögtem, és Albust rángatva Hagrid 'házába' mentünk. Az asztalnál James és Hagrid teát ittak és beszélgettek.
- Hát ti? - csodálkozott James.
- Jöttünk edzésre.
- Nem szoktatok ilyenkor. Egyébként nincs is nálatok seprű.
- Hagrid, adsz teát? - kérdezte Albus majd leültünk. Van ilyen. Amikor egyszer rászántunk magunkat, hogy eljöjjünk az esti kviddics-edzésre, elmarad.