Never Leave You [S/N fanfiction] [Befejezett]

14. fejezet

1 hét. 1 hét telt el azóta, hogy közöltem a fiúkkal, hogy nem találkozhatunk többé. Shawn az első két napban próbálkozott, de úgy tűnik megunta. Viszont Nash azóta, minden nap bevetett valamit, hogy találkozzunk, vagy csak beszéljünk. Aranyos volt tőle, de ha a szüleim megtudnák, hogy titokban találkozgatunk, tuti kinyírnák. De úgy gondoltam, hogy ha már ennyit próbálkozott, adok neki egy esélyt.

Az ágyamon feküdtem és zenét hallgattam, amikor bejött hozzám anyám. A headsetet kivettem a fülemből és anyára figyeltem.

- Képzeld, van egy meglepetésünk számodra!

- Tényleg? És mi az?

- Hát, ha kijössz, akkor megtudod!

Felpattantam az ágyamról, és kimentem a nappaliba. Tényleg meglepetés volt számomra, életemben nem gondoltam volna, hogy ő itt lesz. Odarohantam hozzá, és ujjongva megöleltem

- Hailey! ... Mit keresel itt? – kérdeztem tőle két szorongatás között.

- Hát az meglepetés! – szúrósan néztem rá, mire ő nevetve folytatta – Oké, oké! A szüleim beleegyeztek, és képzeld! Itt fogok veletek lakni!

A „lakosztályunkban" még tényleg volt két üres szoba, az egyikbe nyugodtan beköltözhetett.

- Szuper! Gyere, segítek kipakolni! – megfogtam a kezét, és behúztam a mellettem lévő szobába.

- Éés, mi történt addig, amíg nem voltam itt?

- Semmi, semmi különös!

- Tényleg? Ha jól olvastam, Shawn Mendes ingyen koncertet adott. 3 napon keresztül! Kár, hogy lemaradtam... - szomorodott el.

- Édesem, ha annyit olvasol, akkor tudnád, hogy egy hét múlva újra koncertet ad! – vettem fel egy nyájas hangszínt.

- Szívem! Az összes magazin veletek van tele! Na, mesélj!

- Mi? – bizonyítékul a kezembe nyomott egy újságot. A borítón csupa olyan kép volt, amin ketten voltunk. És úgy tűnt, mintha járnánk. Ezt az óriás betűkkel írt: „Úgy tűnik a fiatal világsztár szívét elrabolták!" szöveg is elárulta.

- Ó, nem! Mi nem járunk! Sőt kb. egy hete nem is találkoztunk, sőt nem is beszéltünk!

- Akkor itt az ideje, ezt bepótolni!

- Nem, az nem fog menni! Apámék megtiltották!

- Oh! ... Nem kell megtudniuk!

- És amúgy is, ő nem kereste a társaságom, miután közöltem vele, hogy nem találkozhatunk.

- Miért, valaki más igen?

- Öhm, igen. Nash... - épp mondtam volna a Griert is, de Hailey belevágott.

- Nash Grier? – finoman bólintottam – Úristen, te mázlista! És a magcon is itt van?

- Mi az a magcon?

- Te nem is hallottál még róluk? – megráztam a fejem, mire ő előkapta a laptopját bepötyögte a „keresendő szót", majd elmagyarázta, hogy ők vine-os fiúk, akiket egy csapatba hoztak, és így „futtatják" őket (sőt turnézni is járnak). Ezután megnyitott egy képet, amin az összes fiú neve és képe volt. Felismertem közülük jó párat (Shawn-t, Nash-t, Matt-et, Cameron-t, Carter-t).

- Hát, akkor igen!

- Wow! Tényleg? Ugye nem viccelsz?

- Nem! Úgy ismersz? – néztem rá sunyin.

- Ááá, dehogy! – legyintett.

- Szóval, mit csináljunk?

- Nem tudom, körbenézhetnénk a hotel-ben! – lelkesült be.

***

- Lara! Elmennél az öcsédért? A játszóudvarban van! És képzeld, találkozott egy kislánnyal. Elég jól összebarátkoztak!

- Tényleg? Persze, elmegyek érte! – elindultam Jamiért. A másik szárnyban volt, így lekellett mennem az elsőre, majd át egy folyosón.

Hailey elment egy sráccal. Valamelyik nap találkoztak a strandon. Azt hiszem a barátnőm hamarosan nem lesz szingli.

És most persze egyedül vagyok egész nap.

Már messziről lehetett hallani a gyerekek hangját, ahogy nevetgélnek. Odasétáltam a fehérre festett kerítésekhez, amik megvédték a kicsiket az elkóborlástól. Végigfutattam a szemem a területen, és megláttam Jamie-t egy szőke kislánnyal játszani.

Odamentem hozzájuk és leültem.

- Sziasztok! Jamie mennünk kell!

- Ó, még maradjunk egy kicsit!

- Sajnos nem tudunk, mennünk kell ebédelni!

- Te ki vagy? – szólalt meg mellettem a szőke hajú kislány. Halk, törékeny hangja volt.

- Lara, Jamie nővére.

- Én Skylynn vagyok!