Never Leave You [S/N fanfiction] [Befejezett]

3. fejezet/II.

Egy teljesen idegen fiú állt előttem, a másik sráccal szemben.

- Nem veszed észre, hogy nem akarja, hogy itt legyél?!- mondta a segítségemre siető srác a másiknak –takarodjatok innen!

- Miért, mi lesz, ha nem? –erre a kijelentésre az előttem háttal álló srác behúzott a másiknak, aki kicsit hátrahőkölt, de azonnal visszaütött. Próbáltam, valahogy megállítani a verekedést, de ez lehetetlennek bizonyult. Végül mind a két srácot visszafogták valakik, a rám támadót a másik két srác, az engem megvédőt pedig szintén egy –valószínűleg a haverja lehetett, mert egyből elkezdett neki papolni valamit (azt pontosan nem értettem)-. Végül a vérző orrú leintette és mondott neki valamit, mire csak rám nézett és távozott.

- Köszönöm, hogy segítettél! –mondtam neki hálásan –De vérzik az orrod!

- Ugyan, nincs mit. És ez –mutatott az orrára- ez semmiség..

- Semmiség? El is törhetett az orrod! Várj, adok egy zsepit! –kezdtem el a táskámban kutakodni, majd amikor megtaláltam a kis csomagot kihúztam belőle egy zsebkendőt. – Tessék!

- Köszönöm!

- Tudod, itt lakunk ebben a hotelben és segíthetnék rendbe tenni a sebeid, meg minden...végülis tartozok neked eggyel!

- Hát azt megköszönném, de ne mondd azt, hogy tartozol! Szívesen segítettem!

- Akkor mindjárt mehetünk, csak összeszedem a cuccaim! – gyorsan bedobáltam a táskámba a dolgaimat és elindultunk. Anyáéknak hagytam egy cetlit, hogy felmentem a szobába, ne keressenek, se a kártyát, mert elvittem magammal.

A recepción kissé furcsán néztek ránk, hiszen egy vérző orrú emberrel sétáltam.

- Tényleg, még be sem mutatkoztam! Shawn Mendes. –nyújtotta a kezét.

- Lara, Lara Evans. –csúsztattam aprócska kezeimet övéi közé. – Nos, örülök, hogy találkoztunk, bár jobb körülmények között is lehetett volna! –nevettem kissé el a mondat végét, amin ő is elmosolyodott.

Beszálltunk a liftbe, benyomtam az ötös gombot és elindultunk felfelé.

- Gondolom nyaralni jöttél ide, egyedül vagy valakivel? –törte meg a csendet Shawn.

- A családommal jöttem. –válaszoltam – És te?

- A barátaimmal, úgy volt, hogy a családom is jön, de ők végül nem tudtak eljönni.

Közben felértünk az ötödikre, kiszálltam, majd az ajtónk felé vettem az irányt. Odatartottam a kártyát a leolvasóhoz, ami zöld fénnyel jelezte, hogy nyitva van az ajtó.

Nos, ez lett volna a harmadik fejezet második része. Szívesen fogadom a kommenteket is! :D

Csók, Emy