Szomszéd ( Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Ruha

Bucky szemszöge

Steve átment Rose-hoz. Még azt sem mondta el nekem, hogy szerda este visszajött. Tegnap reggel nagyon meglepődtem, amikor ő sietett le a lépcsőn.

Carol pont majdnem leesett a lépcsőn, így a keze megint rajtam volt. Biztosan látta Rose.

Még mindig annyira csinos. Mégsem tudtam vele beszélni. Úgy voltam majd ma. Vettem én is neki valamit, később este akartam átmenni.

Vacsorázni indultam, amikor Carol fel jött és az ajtaja előtt megállított.

- Hova mész?

- Vacsorázni.

- Szólhattál volna hamarabb, akkor együtt is mehettünk volna.

- Jobban szeretek egyedül.

- Nagyon nem szeretsz nőkkel lenni, igaz?

- Ezt nem mondtam.

- Akkor mi a gond? Szerintem rá jöttél, hogy tetszel nekem.

Igen, sajnos rá. Ezért is ennyire zavaró ez az egész nekem.

- Így legalább kinézel 27-nek! - nyitja ki Rose ajtaját Steve.

- De vicces lettél megint!

- Ez már csak ilyen, ha melletted van az ember.

- Csak ilyen jó tulajdonságaim vannak.

Imádom a nevetését, de még inkább lefagytam, amikor ő is kilépett Steve után.

Egy szép vörös ruha volt rajta, annyira jól kiemelte az alakját.

Láttam már estélyi ruhában, akkor is gyönyörű volt. Ahogy most is. Nem is tudok olyan alkalmat mondani, amikor nem volt az.

- Áhh Bucky, Carol - szól Steve.

- Sziasztok - köszön nekik Carol.

Rose mosolyogva int nekünk. Még ilyen sminkben sem láttam. A vörös szája...

- Milyen csinos vagy! Hova mész? - nézi őt Carol.

- Ma van a születésnapom és bulizni a lányokkal.

- Ohh, boldog születésnapot kívánok.

- Köszönöm.

- Szép a ruhád.

- Mert ilyen jól tudok választani - feleli Steve.

Tehát ez volt a nagy dobozban.

- Te vetted neki? - kérdezi döbbenten Carol.

- Igen. Mehetünk?

- Persze - indul el Rose.

A magassarkú miatt szinte egy magasságban voltunk.

Tegnap sem nézett rám és most sem, ahogy elment mellettem. Már megint ez a makacssága.

Utána bámultam. Hátulról is gyönyörű, nincs mit szépíteni rajta.

- Bucky.

Ha így megy bárhova akkor más férfi is ugyanígy fog utána nézni, ahogy most én.

- Bucky!

- Mi? - fordultam Carol felé.

- Semmi! Akkor holnap edzés? - kérdezi bosszúsan.

- Igen. Most megyek.

Nem is vártam meg a válaszát, hanem elindultam lefelé, de már messze voltak.

Vacsora után már fent volt Steve.