Szomszéd ( Bucky Barnes ff) /Befejezett/

Gyönyörűm

Bucky szemszöge

Ez így már mindent teljesen más színben tüntet fel. Nem is értem Steve hogyan küldhette be oda, de erre valószínűleg ő se számított.

Én is sok mindenre gondoltam, de hogy a HYDRA embere van itt, arra nem. Az sem tetszett, hogy Roset ennyire sakkban tartja. Ennek oka van és ezt is ki kell derítenem.

És tényleg jobb, ha Steve egyelőre nem tud semmit.

Jól mondta tegnap a pszichológusom talán kellene nekem egy kis változás. Nem ilyenre gondoltam és szerintem ő sem.

Barátok...ennél rosszabb ötlettel elő sem állhattam volna. Már az is fura hatást ért el nálam, hogy csak lehúzta a vállán a pólót. Tény, hogy külsőre tetszik, de hogy már így ennyire hatással van rám...

Pont most kellene távol lennem tőle, de így nem tehetem meg. Miattunk keveredett ebbe bele. Steve nem tud róla, tehát nekem kell vigyázni rá. De ha ennyire makacs és önfejű ez nehéz feladat lesz.

A pasi megakarja ölni. Erre ő mit mondd neki? Essen le a lépcsőn...az eszem megáll.

Feszült és tart tőle ezt látom, mégsem tud csendben lenni és vigyázni magára.

Most legalább nem érte meglepetésként, hogy én is jövök edzeni. És persze Kevin sem jelentett beteget.

- Örülök, hogy végre kibékültetek. Ideje volt Buckynak bocsánatot kérnie.

Már a teremben voltunk, Kevin elég messze állt, hogy ne hallja őket, de én hallottam.

- Tényleg? - kérdezte.

- Ne légy annyira kemény vele.

- Hát persze. Elvégre bocsánatot kért.

Itt rám nézett felhúzott szemöldökkel. Aha, ezt elfelejtettem neki mondani. Igaz, ő bocsánatot kért, de én nem. Ezt azért illene pótolnom.

- Menjetek csak ketten - int előre Kevin rám és Stevere utalva. - Rose, én is tudok ezt azt. Talán nem leszek olyan kemény veled, mint ők.

Steve bólintott, én nem örültem ennek. Ha közbe szólok az csak gyanús lenne.

Mi a ringbe mentünk, ők a szőnyegre. Semmit nem hallottam és néha Steve betudott nekem vinni pár ütést.

- Hol jár az eszed? - kérdezte, amikor a földről segített fel.

- Sehol.

- Hívd el egy randira, ha ennyire zavar.

- Nem, nem zavar.

- Látom.

Most próbáltam jobban figyelni és igazán beleadni ebbe magam.

Néha néztem csak oda, amikor tudtam Steve éppen nem tud támadni. Mit beszélnek?

Fél órát csináltuk ezt.

- Most cseréljünk.

- És kivel? - kérdezte.

- Én nem leszek a pasival.

- Ennyire nem bírod?

- Egyáltalán nem bírom.

- És mi az oka?

- Semmi.

- Már az idegesít, hogy beszélnek?

- Steve. Állj le.

- Rendben.

Ő ment oda hozzájuk beszélni. Rose indult meg ide. Ha őket nem hallottam, ők se fognak innen minket.