Farkas Vagyok. (Első Levonás.)

Huszonhatodik fejezet.

+Mesélő.+

-ÚÚRSTEN, DAVE, NEEEM, NEEE!!!-Ordította mindenki egyszerre.
De nem volt sok idejük, mert újabb lövéshangok hallatszódtak.
Lexi gyorsan felkapta Davet, majd futottak, ahogy tudtak.
Vagyis futottak volna, de Lexi nem látta Kol-t, így ijedten hátrafordult.
-Kol, hol az anyámba vagy?!!?!
Mikor megfordult, nég ő is megijedt.
Így még sosem látta Kol-t.
És nem is akarta.
Kol szeme szikrázott a dühtől.
Teljesen vad volt.
Mintha nem is ismerné Lexit, meg úgy semmit, és senkit.
Mintha nem is ő irányította volna magát.
Hatalmas morgással, meg ordítással rávetette magát az egyik emberre, aki meglőtte Dave-t.
Annak ideje sem volt reagálni, meghalt.
Kol széttépte.
De nem volt még vége.
Kol az ember halala után is csak marcangolta.
Már lassan azt sem kehetett megmondani, hogy ember holtteste van ott.
Mindenfelé húscafatok és vér.
-HÉ, KOL, ÁLLJ LE! KOL!-Szaladt oda Faye, hogy leállítsa, de Kol rátámadt.
-Hé, Kol, én vagyok, fejezd be!-ordította, majd belékarmolt egyet.
Szerencsére ez hatott.
Kol lassan visszatért.
Akkor látta csak, mit művelt.
De eléggé úgy tűnt, hogy nem bánja.
-Sajnálom. Mármint nem az embert. Az megérdemelte. Hanem titeket.-mindta érzések nélkül.
-Megbeszéljük, csak menjünk innen!
Futottak is, mistmár mindenki.
Még pár lövéshang, meg ordibalás, majd Kol felvisított.
Lexi ijedten nézett rá.
-Nyugi, csak a lábam, kibírom!
-Biztos?? Viszlek téged is.
-Tudok menni.
-Jó, de itt futni kell, gyere viszlek.
-Nem kell, te vidd Davet, én majd viszem Kol-t Ricsivel.-szólalt meg Faye.
Ricsi bólintott, egyből oda is ugrott segíteni.
Gyorsan kinutottak a faluból, de az emberek még mindig ordítottak.
Még néha lőttek is, de ahogy Lexiék futottak, így már egyre messzebb kerültek, így nem tudtak lőni.
Mikor viszonylag egy nyugodtabb rétre értek, letették Dave-t, hogy megnézzék, hogy van.
Vagy, hogy él e még egyáltalán.
Az óriásfarkasok gyorsan gyógyulnak, de ha egy seb miatt meghalnak, akkor már mindegy.
-Dave, jól vagy? Kérlek, kelj fel! Dave, Dave!!
-Tud valaki gyógyítani?-kérdezte könnyes szemmel Lexi.
Mindenki búsan bámulta a földet, majd kis idő múlva megrázták a fejüket.
Lexi is lehajtott fejjel bámulta a földet, mert úgy tűnt, Dave helyzete mentehetlen.
-Digyeljetek, sajnálom, hogy így kellett látnotok. De az emberek nagyon feldühítettek, hogy azt hiszik, nekik mindent szsbad.
-Értjük Kol, semmi baj, csak legközelebb figyelj ránk is.
-Jó.-mosolygott.
Ezután már nagyon szomorúak voltak.
Már majdnem sírtak is, úgy bámultak maguk elé.
Dave meghalt.
- Szerintem kell két pár lapulevél, három hínár, öt csresznyevirág, illetve víz és tíz darab áfonya..-szólalt meg halkan Ricsi.
Mindenki értetlenül és meglepetten bámult.
Majd hirtelen Faye szeme felcsillant.
-Ricsi gyógyító!!!!
-Hogy mi?-nézett rá Lexi.
-A falkában mindenkinek megvan a rangsora. Tudod, én vadász, Kol utazó. Ricsi pedig úgy  tűnik, gyógyító.
- Akkor megmenthetjük Davet,?!??!?? -fordult Lexi reménykedve Ricsihez.
- Hát, talàn. Nem tudom, dz megérzés volt. Még sosem volt eddig ilyen.
-Persze, mert mindenki hat hónaposan kapja meg. Te ma lettél az!
-Ooh.
-Akkor gyerünk, gyűjtsük, amiket Ricsi mondott!
-Gyerünk, gyerünk!
Mindenki elment, hogy gyűjtsék a cuccokat, hátha Dave még felébredhet.
-Addig  én ittmaradok, hogy vigyázzak rá.-mondts Ricsi.
-Nsm, inkább én, te menj, nehogy rossz cuccokat hozzanak.-szólt Faye.
-Oké. Amúgy.. Kol lába..
-Jaj, nyugi.  Kol meggyógyul. Már alig látszik neki, pedig egy órája volt.
-Akkor jó.
Amikor mindenki visszatért a cuccokkal, Ricsi nekilátott.
Először nem tudta, mit csinálhatna, mert hàt még csak kezdő, de aztán olyan rutinosan csinálta már a végén, mintha évek óta csinálná.
A többiek áhítattal nézték.
-Rendben, végeztem. -jelentette ki Ricsi.
A többiek megnézték.
Látták, hogy szépen be van kötve a sebe,látszólag elég erős is volt.
- Oké, akkor most mi van?
-Most várunk.-mondta Ricsi.
-És fel fog kelni?
-Lehet...
Vártak.
És vártak.
Csak vártak.
Közben Kol megmutatta, hogy már nem is látszik a sebe.
-De jó, hogy ilyen hamar gyógyultok.-mondta Lexi.
-Igen, ennek se kellett sok idő. Csag egy nap.
Majd egész jól belemrültek a beszélgetésbe, amikor Ricsi megszólalt.
-Ébredezik!