Farkas Vagyok. (Első Levonás.)

Hetedik fejezet.

+Lexi szemszöge.+

Szóval, amikor már beértem az erdőbe, akkor nem tudtam, merre menjek.
Volt egy legenda erről az erdőről, amit minden helyi ismer. (Emiatt nef mertem ordibálni Faye nak. )
Vannak itt farkasok, akik legalább három, négyszer akkorák, mint egy átlag farkas.
Ráadásul a szemük is a fajtájukat jelzi.
Ebben az erdőben elvileg egy eldugott helyen rengeteg fehér farkas él, akik nagyon ritkák, de ezek még ritkábbak!
Mert nem zöld kék szemük van, hanem fehér és barna.
És ez már ugyan tényleg csak a kitaláció része, (valószínű), de elvileg képesek emberré is válni.
Hát, fura.
Eltévedtem az erdőben.
Nsm tudtam, mit tegyek.
Anyának azt írtam, hogy Faye nál alszom .
Elhitte.
Tudtam, hogy sokáig maradok.
Valamit ki kellett találnom.
Majd ahogy egyre beljebb mentem, már akár egy óra is eltelhetett, mire hallottam, meg talán láttam is valamit.
Hallottam, hogy sétál valaki, vagy valami.
Majd megáll.
Gondoltam kérek segítséget.
De amikor kiléptem, egyszerűen majdnem elájultam.
Láttam egy barna, fehér, barna szemű farkast, aki akkora volt, hogy aztaaaa.
Nagyon féltem.
Hát még mikor közel jött!
Felkapott.
Azt hittem, most meghalok.
De nem.
Elkezdett rohanni velem.
Amit én sétáltam egy óra alatt, ő megtette 15-20 perc alatt.
Durva.
Majd a faház telkén tett le.
Hátrébb ment.
Ezzel valószínű azt akarta jelezni, vagy mondani, nem tudom, hogy menjek el.
Azért is hozott ki valszeg az erdőből.
Olyan gyönyörű volt.
Megérintettem.
Tűrte, sőt, a kezembe tette a fejét!
Irtó aranyos volt.
Majd csak arra emlékszem, hogy..
Képszakadás....