Farkas Vagyok. (Első Levonás.)

Harmincegyedik fejezet.

+Mesélő.+

Ismét mindenki 00:00-kor ébredt.
Vagyis.
Majdnem mindenki.
Kol már fent volt egy ideje, így amikor meghallotta az Alpha vonítását, boldogan pattant fel, hogy mindenkit felkeltsen.
Mintha maguktól nem tennék.
Miután mindenki felkelt, Kol odasúgta Faye-nak:
-Tegnap este elmondtam Lexinek, hogy együtt vagyunk Davevel.
-Na, és mit mondott, örült?
-Igen, nagyon boldog volt!
-Na, akkor örülök.
Majd az Alpha elkezdett beszélni.
-Rendben, mivel mindenkinek megvannak a maga előnyei és hátrányai, így ezek alapján, illetve személyiség alapján fogok dönteni, hogy ki megy velük. Holnap ugyanilyenkor lesz az indulás, most csak kiválasztalak, hogy legyen időtök felkészülni.-mondta.

Mindenki nagyon izgult, mivel már megismerték Lexiéket és igazából mindenki pozitívan állt hozzájuk.
Szerették őket.
Voltak, akik szívesen mentek volna velük, voltak, akik inkább baradtak volna.
Az Alpha beszélni kezdett, úgyhogy mindenki szembesült azzal, hogy marad, vagy megy. És melyiknek mi lesz a következménye.

-Tudom, hogy sokan ragaszkodtok egymáshoz, viszont lesznek, akiket szét kell választanom. Így lesz helyes.

Itt nagyon sokan összenéztek.
Szinte mindenki jóban volt mindenkivel.
De rudták, hogy tényleg így helyes.
Úgyis találkoznak még.
Faye is nagyon izgult Dorián miatt.
Ahogy Dorián is Faye miatt.

-Akkor a húsz farkas, aki elmegy, az: Lilla, Anna, Gergő, Tüske, Héra, Lola, Lupi, Jürgen, Shelby, Katana, Levi, (Liváj. Így ejtik. Ez egy angol név, csak Levinek írják.), Pipacs, Rose, Katlan, Ménkű, Vihar, Orkán, Szélvihar, Kávé, Mika. Ha szeretnétek beszélni erről, holnap reggel 08:00-kor mondom, hogy hol és mikor lehet velem találkozni. Most pedig Elijah és Tundra Szervez vadászcsapatokat. Eszünk.

Miután a vadászok megjöttek, mindenki jóízűen evett.
Még Lexi is.
Majd ittak a folyóból.
Aztán mindenki ment a dolgára.
-Hé.-súgta Kol Faye-nak.-Nagyon sajnálom Dórit. Khm.. Doriánt. Tényleg.
Faye mosolyogva visszanézett.-Köszi. De úgyis mindegy. Semmit sem tehetünk, Dorián marad.-hajtotta le a fejét.-Pedig annyira akartam, hogy jöjjön!-mondta és könnyek szöktek a szemébe.
-Nagyon sajnálom. -mondta Kol szomorúan.
-Mi a baj, ki bántott, megverjem?-kérdezte Dave, aki épp akkor ért oda és csak annyit látott, hogy Faye sír.
-Nem, senki. Csak.. Dorián ittmarad. Ő nem jön haza.
-Ooh. Megbeszélhetjük holnap az Alpha-val. Talán..
-Nsm. Mondta, hogy így lesz helyes.
-De nemhiszem, hogy rátok gondolt.
-De igen.
-Honnan tudod?
-Mindegy.
-Faye, áruld el! Most!
-Ah. Dorián... Dorián Omega.
-Mii?! Szóval ezért kell maradnia.
-Igen.
-Értem.
-Szegény Dóri.
-Biztos van másik Omega is.-Próbálkozott Dave.
-Nemhiszem. De meglátjuk.
-Holnap beszélünk vele.
-Menj most Dórihoz, biztos szomorú. Mondd el a tervünket.
Faye mosolyogva megrázta a fejét, majd elszaladt Dórihoz. Khm... Doriánhoz.
-Szia!-ért oda hozzá.
-Szia.-mondta Szomorúan Dorián.
-Annnnnnnnnnyira sajnálom, hogy nem jöheeeetsz!-nyögte Faye.
-Aaah, én is! Pedig olyan jó lett volna.
-Igen. Nagyon.
-És most mi lesz?-kérdezte Faye.
-Nem tudom.-Sóhajtotta Dorián.
Így ültek egymás mellett maguk elé bámulva egy szakadék(völgy) felett az éjszakában.
Majd Faye lassan odahúzódott Dorián mellé, így összeért az oldaluk.
Dorián mosolyogva nekidőlt, majd fejét rátette Faye-ére.