013 (18+) /JiKook

|46|

Hozzám lépve kezei közé fogta arcomat, s azonnal lágy tekintetével néztem szembe. Szemei kedvességet és nyugalmat sugároztak, de mintha egy kis aggodalmat is láttam volna megcsillanni. Ami pedig semmi jót nem jelentett Jeon Jungkook személyét tekintve.

- Öltözz fel. Most! Hwasa elvisz egy biztonságos helyre. Vidd a kutyát is, de semmi mást! Értetted!? A telefont meg pláne ne, le tudnák nyomozni ha megszerzik az enyémet!

-De nem fogják me...

-Nem fogják! - szakított félbe - Hisz ismersz nem? - mosolyodott el arcomra simítva - Fogadj szót Hwasának, nem sokára megyek érted, rendben?

-Mi van ha azt mondom hogy veled akarok maradni? Meg akar ölni a múltkori után! - lábadtak könnybe a szemeim.

-Nem Jimin. Fájdalmat akar nekem okozni, és tudja hogy ahhoz te vagy a kulcs! - hogy én?

-JUNGKOOK!! MENNÜNK KELL! -dörömbölt már Hwasa is.

- Hallottad a némbert! Öltözz szépen!

Kábultan , de gyorsan kezdtem magamra húzni a ledobott ruháimat , egy pulóverrel együtt. Mire végeztem Jungkook az ajtónál állva várt rám.

-Ígérem hogy minden rendben lesz! -ölelt át. Vállába fúrva arcom bólogattam, jelezve hogy elhiszem neki.

-Vigyázol magadra ugye? -néztem fel rá.

-Még szép! Ki tanítana tovább lovagolni ha kipurcannék hm? - senki mert bármelyik értelemben próbálna bárki, a túlvilágról lőné őket agyon a fenébe...

Az idő szűke miatt egy gyors de mégis hosszabb csókot nyomott ajkaimra, majd kinyitva az ajtót szinte azonnal el is tűnt Namjoonnal.

-Indulás! - ragadta meg alkarom Hwasa, míg másik kezében Fate-et tartva kezdett húzni a lépcső fele.

-Hova megyünk?

-Az óvóhelyre! Csak a család vezető tagjai tudják hogy merre van. Tehát Jungkook és az apja! De az előbbi nem egy idióta és elmondta, hogy ilyen esetekben azonnal oda tudjalak vinni!

-Mi lesz most Hwasa?

-Nem tudom Jimin - ráncolta homlokát - De ma vér fog folyni, és csak remélhetjük hogy nem a mi embereinké...

Nagyot nyelve követtem le egészen az udvarig, ahol egy eddig soha nem látott autóba ültetett be, majd szinte azonnal el is hajtott. A belváros helyett vidékre vettük az irányt és a percek óráknak tűntek. Hwasa folyamatosan a tükröket nézte, követ-e minket valaki. De szerencsére sem autót sem drónt nem láttunk a tiszta ég ellenére sem.

-Nincs nálad a telefonod , ugye? Nyilván arra számítanak hogy van, ezért nem küldenek semmit utánunk.

-Nincs - válaszoltam - De ha nálad sincs, honnan tudjuk hogy jól vannak?

-Jimin. Jungkookról van szó. Hacsak valami kurva mód nem csúszik félre, nekem elhiheted hogy néhány órán belül meg fognak jelenni. De addig leülünk a seggünkre és várunk.

Az óra szerint pontosan 23 perc múlva Hwasa lekanyarodott egy gazzal benőtt földesútra, s a kocsi csak úgy kopogott az ágak miatt. Bevallom, ijesztő volt az estében a semmi közepén, a kopogó ágakkal.

Majd bejárni az autóval egy alig álló fagarázsba, ami egy sima kút mellett ácsorog.

-Ez lenne a nagy búvóhely?

-Nem. - jelent meg egy kötélből készült létrával - És habár igazàn logikus lenne, a kút sem a bejárat. Sétálnunk kell egy kicsit.

-Az erdőbe?! - ijedtem meg azonnal.