013 (18+) /JiKook

|9|

-Hol van? - kérdeztem Namjoon a liftből kiszállva.

-Az irodádban ücsörög. Éppen firkálgat - válaszolta a gépet bámulva.

Kíváncsian kerültem meg asztalát, és mögé beállva néztem a képernyőre. Valóban igaza volt, Jimin úgy rajzolgatott mint valami dedós. Bár nem láttam mit rajzol, talán még valami fasza is lehet. De nem hiszem hogy azon a helyen megtanították volna rajzolni. A lényeg hogy ezek szerint elvan ha rajzol, ezt megjegyzem tuti jól jön majd.

-Király, legalább már tudom mivel foglalom le ha épp irritál majd.

-Apropó! Minek is vetted? - dőlt hátra Joon a székén - Mert hogy ezt nem fogod tudni kiképezni, az holt biztos!

-Bonyolult story, a lényeg hogy megvettem és nem túl olcsón. Nem hagyom kárba veszni ezt a pénzt - tettem karba kezeimet.

Úgy tűnt nem értette mit beszélek, mert totál zavarodottan bámult rám. Csak el kell magyaráznom...

-Emlékszel hogy azt mondtad, kell nekem valaki? Tessék, itt is van!

-Ezt nem mondod komolyan?! - döbbent le még jobban, csakhogy nem mutattam hogy poénkodnék - Jungkook ez egy gyerek!

-Pont ezért lesz izgalmas megrontani - húztam pimasz mosolyra a számat.

-Szerintem még 18 éves sincs! - okoskodott tovább.

-Majd lesz! És amúgy is, arany élete lesz! Az hogy néha megpakolom a hátsóját meg neki sem lesz szar, nyugodj le! - indultam el az ajtóm felé.

-Ezt akkor sem csinálhatod vele! Ember, és fiatal! Vannak érzései, amikkel nem játszhatsz! Mellesleg fiú is, borzalmasan fájna neki ha te "megpakolod" - rajzolt idéző jeleket a levegőben.

-Nem is tudtam hogy te ilyen szakértő vagy!

-Jungkook...

-Mondom hogy nyugi van! Majd élvezi. Egyrészt. Másrészt megmentettem arról a helyről, legyen hálás!

-Nem vagy normális...-sóhajtott feladva - Egyébként hívott az ügyvéded.

-És?! - fordultam vissza azonnal.

-A végrendeletet mégsem holnap bontják fel, mert valami miatt el kell napolni.

-Remek... Mindent lemondtam miatta!

-Elvihetnéd Jimint vásárolni. Kell neki pár ruha meg alap cuccok.

-Biztos hogy nem viszem ki! - hököltem vissza.

-Ugyan, gondolod hogy elszökne? - forgatta szemeit - Jóformán sétálni nem tud, meg ahogy néztem már most fél tőled. Vidd csak el.

-Még eldöntöm. - nyomtam le a kilincset.

A szöszi ijedten kapta fel a fejét a papírról, ahova egészen eddig firkálgatott.

-Ha a művész úr készen van, akár el is indulhatunk. - gúnyolódtam.

-E-ezt vihetem? - mutatott a papírra.

Jesszusom, ez tényleg ilyen gyerekes? Minek az neki, nem tud másikat rajzolni? Meg amúgx mit kérdezi meg? Majd biztos megtiltom hogy elvigyen egy lapot...

-Hozd, de indíts már! - sürgettem.

Nem is kellett többször mondanom, felpattant a székről, és már ki is slisszolt mellettem.

-A pizza már a házban van ha minden igaz, és ki is van fizetve - közölte Joon.

-Kösz, ne maradj bent sokáig! - intettem, majd el is indultam a folyosón, Jimint a könyökénél fogva.