46 fejezet

79 5 0
                                    

*írói szemszög*

/6 évvel később/


Lisa és Jennie külön költöztek Szöultól nem messze, összeházasodtak és egy kislányuk született, a kapcsolatot tartják Jisooékkal, Jacksonnal, és Yejiékkel is.

Jacksonra rá talált a szerelem összeházasodott feleségével Soyeonnal és lett egy gyerekük.

Jisooék összeköltöztek és boldogan élték életüket nem messze Jenniéktől. Hamarosan házasságra kerül a sor.

Ryujin megkérte Yeji kezét így hamarosan ott is házasság lesz, és boldogan élnek négyen mivel Ryujinnak lett egy cicája, Yejinek pedig egy kutyája.


Mindenki boldog volt mert nem gondolták, hogy hat év után ez vár rájuk.. el sem tudták gondolni....


BÓNUSZ

/interjú mindenkivel/



*Jennie*
-Gondoltad volna, hogy ilyen életed lesz még az elején?

-Semmit sem gondoltam erről azt hittem egyedül fogok megöregedni pár macskával és, hogy sosem lesz az életemben boldogság. De ahogy találkoztam Lisával minden megváltozott és ennek örülök.


*Lisa*
-Folytatod még a munkát így hat év után is?

-Igen folytatom, bár harcba már ritkán járok a családom miatt. Nem szeretném őket magukra hagyni így inkább már papír munkát végzek vagy valami más egyebet. De nem hagytam fel vele! Imádom csinálni, ami Jenniet illeti ő pedig Szöulban az egyik kórház főorvosa lett és rettentően büszke vagyok rá!


*Jisoo*
-Azt a munkát végzed amit szerettél volna csinálni régen?

-Igazából nem csak félig, szerettem volna laboratóriumi kutató lenni ennek ellenére, sebész lett belőlem, aminek örülök mivel mindig is érdekelt az emberi szervezet. Na jó nem olyan formában (nevette el magát)


*Rosé*
-Mit gondolsz szeretnél gyereket Jisooval?

-Mindenképpen, és ez esküvő után meg is fog valósulni mivel már mindketten szeretnénk egyet.


*Jackson*
-Apuddal tartod még a kapcsolatot? Jó döntés volt ebből kimaradni?

-Nem, egyáltalán nem tartom vele a kapcsolatot hisz nem is keresett sosem, és nem akartam azzá válni mint ő ebben pedig nagyon büszke vagyok magamra, hogy nem tettem hülyeséget. Nagyon jó döntés volt ebből kimaradni mert akkor mára nem lenne családom és ilyen fantasztikus barátaim. Magányos lennék.


*Ryujin*
-Yeji még mindig az akit megismertél egykor 11 évvel ezelőtt?

-Igen, semmit nem változott bár vannak új dolgok amiket megmutat és amivel lenyűgöz egyszerűen sosem éreztem magam ennyire szerelmesnek. Mellette sosem tudtam azt mondani, hogy magányos lennék ennek nagyon örülök.



*Yeji*
-Örülsz a Lisával tartó barátsághoz?

-Igen, örülök, hogy akkor kibékültünk és megismertük egymást jobban és Jennievel is és a többiekkel is, nagyon, boldog vagyok hogy ilyen életem lehet.



Mindenki örült a másiknak és elhelyezkedtek ott ahol szerettek volna, néha néha azaz inkább gyakran, tartanak összejöveteleket ahol beszélgetnek, szórakoznak.
De egy biztos senki nem áll e közé a nagy család közé.

Mert itt a szeretet nagyon erős köteléket hozott létre!

VÉGE

A titokzatos katona /Jenlisa ff./ BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now