Ártatlan, de áldozat

4. 𝙵𝚎𝚓𝚎𝚣𝚎𝚝

- H a n n a h-

Fáradtan, szinte nulla életkedvvel baktattunk le a nagyterembe, kezünkben a jóslástan felszerelésünkkel. Az étkezőben rengetegen voltak, hiszen pont a csúcsidőben jöttünk. Páran felénk pillantottak, de a legtöbben csak unottan olvasták a Reggeli Prófétát, beszélgettek, vagy csak csendben reggeliztek. A legtöbb beszélgetésből Sirius Blacket lehetett kihallani, de bevallom őszintén engem annyira nem érdekel jelenleg, ugyanis a Roxfort egy biztonságos hely. Pláne most, hogy a dementorok védelme alatt áll...

Leültünk a lányokkal Dracoékkal szembe, és elkezdtünk reggelizni. Evés közben mint mindig nyilván Dracóé és a sérült kezéé volt a főszerep. Úgy adta elő az elmúlt éjjelt, mintha a világ legszörnyűbb és legtragikusabb dolgáról lenne szó.

Reggeli után felmentünk Trelawney barlangjába, ahol ismét túl volt tolva a parfüm, és még az illatosító gyertyákról nem is beszéltem...

Teafűjóslással kezdtük a mai órát, kaptunk hozzá leírást is ami elvileg segített volna kiigazodni a jeleken és azoknak a jelentésein, de megmondom őszintén én abból a fekete pacából amit Draco csészéjében láttam, nem igazán tudtam megállapítani a jövőjét. Draco se boldogult az enyémmel, így már ketten néztük a könyvet ugyanis nem tudtuk eldönteni hogy az én teáscsészémben rózsa, vagy valamilyen állat rajzolódott ki a teafűből. Trelawney egyesével odament minden pároshoz, ugyanis talán csak 2 embernek sikerült megoldania a feladatot.

Pár perc múlva hozzánk is elért, és izgatottan lesett bele először az én teáscsészémbe. Azonnal lesápadt és kiesett a kezéből a csésze, ami hangos puffanással és csörgéssel landolt a padlón, de a szőnyegnek köszönhetően nem tört darabokra. Az egész csoport ránk szegezte a tekintetét.

- Ó te szegény lány! - tette színpadiasan a szívére a kezeit.

- Mondja már mit látott! - türelmetlenkedett Draco.

- Ez a rossz horogkereszt! Halált hoz! Egy szeretteid által őrzött sötét titok okozza hamarosan a veszted ha nem kerül megoldásra! El van rejtve valami, ami ha rossz kezekbe kerül, hamarabb jelentheti a vesztedet mint gondolnád! - a teremben megfagyott a levegő amikor reszketve befejezte Trelawney a monológját. - Vége az órának! Hess innen jön a következő csoport! - mondta a professzor asszony, majd kitessékelt minket a teremből.

- Hát ez durva volt. - mondtuk szinte egyszerre Pansyval és Melanieval.

- Ne vicceljetek már ti komolyan elhiszitek ezt a baromságot? - nézett ránk lesajnálóan Draco.

- Nem mondom hogy száz százalékosan hiszek benne, de kicsit megrémisztett... - válaszoltam.

- Draconak igaza van Hanna. - próbált nyugtatni Melanie. - A jóslástan a mágiatudomány legködösebb ága. A fele se igaz.

- Igen Melanienak igaza van. Nincsen semmiféle veszélyes titok... - szállt be Pansy is a beszélgetésbe.

- Hát ha ti mondjátok. - mondtam, majd ezzel le is zárult a beszélgetés, így csendben sétáltunk tovább.

____________________

Pár órával később úgy gondoltam kimegyek ebédszünetben a bagolyházba, ugyanis Freddel tegnap megbeszéltük, hogy majd együtt megyünk. A folyosón várakoztam egy keveset, aztán megpillantottam. Egy öleléssel köszöntött, majd együtt elindultunk a bagolyház felé. Sietősre vettük a lépteinket, ugyanis a tél közeledtével egyre hidegebb kezd lenni. Az udvaron megpillantottuk a hollóhátasokat, ahogy készülnek a közelgő kviddics meccsre ugyanis a griffendél - hugrabug összecsapás után velünk fognak játszani. Köztük észrevettem Connort is, aki szintén észrevett engem, és mosolyogva intett egyet, amit viszonoztam. Ezt Fred szóvá is tette.

- Kinek integettél? - kérdezte gyanakvóan.

- Ja nem érdekes. Csak egy srácnak. - válaszoltam zavartan.

- Hallgatlak. Csak nem az új srác? - bingo. Hogy találta el egyből?

- De igen. Connornak hívják.

- Hallottam róla ezt - azt. - mondta.

- Például? - mostmár kíváncsivá tett.

- Kitűnő esze van. Nagyon okos srác csak ezt Hermione meg ne tudja, mert akkor biztos kitör a harmadik világháború. - felnevettem ugyanis erre elég nagy az esély. - A kviddics csapatba is be szeretne kerülni de McGalagony azt mondta neki, hogy mivel év közben jött, csak jövőre csatlakozhat amikor a hetedéves játékosok már nem lesznek itt és lesz hely a csapatban. És azt hallottam bajkeverő. - ezen a kijelentésén eléggé meglepődtem.

- Tényleg? Nem úgy néz ki...

- Ugye? Én sem gondoltam volna. Az okosság összefügg sokszor a ravaszsággal. Egy okos ember sok mindenki eszén túl tud járni észrevétlenül. Szerintem ezért is osztották a hollóhátba és nem a mardekárba. - egyet értettem Freddel ebből a szempontból.

Ezek alapján amiket Fred mondott, szimpatikus a srác. Lehet jobban meg kéne ismernem. A bagolyházban feladtuk a leveleinket, egy kicsit elidőztünk ott, a baglyunknak adtunk enni, majd elindultunk visszafelé. Mivel az ebédszünet elég hosszú, maradt még időm, hogy megegyem az ebédemet a szinte már üres nagyteremben.

A sötét varázslatok kivédése órára épphogy beestem csak, de Lupin professzor nem igazán tulajdonított nekem nagy figyelmet. Csodálkoztam miért vannak szét tolva a padok mindenfelé, és miért nem ül mindenki a helyén. Helyette az egész csoport állt, griffendélesek és mardekárosok egyaránt, egy nagy szekrény előtt, ami furcsamód rázkódott, mintha valami belülről ki akarná azt törni.

Ezen az órán ugyanis a mumus volt a téma. Mi Dracoékkal inkább hátulról figyeltük az eseményeket mert én bevallom őszintén nem szívesen láttam volna a legnagyobb félelmemet közvetlenül magam előtt...

_________________

Az óra jól eltelt, sokat nevettünk a mumus különböző féle képpen való megszégyenítésén. Ezután már csak egy átváltoztatástan óránk volt, azután a klubhelységbe mentünk tanulni. Egészen estig ott ücsörögtünk, tanulás után pedig többen beszélgettek, de mi éppen varázslósakkoztunk.

- Vezér az E5 - re. - mondtam, majd vigyorogva néztem ahogyan leüti Draco utolsó a király védésére alkalmas bábuját is. - Na mostmár feladod végre? Lásd be hogy én nyertem! - jelentettem ki önelégülten, majd a nekem szurkoló Melanieval összemosolyogtunk.

- Jólvan legyen. De visszavágót követelek! - nézett rám kihívóan.

- Legyen! - fogadtam el a kihívást majd elkezdtük visszarendezni a sakktáblát. De egyszer csak kivágódott a klubhelység ajtaja és Piton professzor lépett be rajta.

- Mindenki azonnal fogja meg az alvós cuccait és haladéktalanul menjen a nagyterembe! - utasított minket, mi meg miután összepakoltunk, követtük õt. Közben próbáltuk kitalálni miért kell mennünk, de amikor odaérve megláttuk a nagyteremben az egész Roxfortot, leesett, hogy valami gáz van. Mindenki hálózsákokkal, párnákkal és matracokkal cuccolt le a nagyteremben, közben odamentem a Weasley ikrekhez hátha ők tudják mi történt. Kiderült, hogy Sirius Black elvileg a roxfortban van. Mostmár kicsit én is elkezdtem félni. Mi lesz még itt?

_______________________________________

Sziasztok! Ismét egy hosszabb kihagyás után visszatértem. Az utóbbi időben rengeteg volt a dolgom, azért nem tudtam írni, meghát a wattpad jelszavammal is szarakodtam egy keveset, ugyanis újra be kellett jelentkeznem, de elfelejtettem a jelszavamat és a megváltoztatása valami olyanra amit meg is jegyzek, nem kis időt vett igénybe. :)

🧙‍♂️