Ártatlan, de áldozat

14. 𝙵𝚎𝚓𝚎𝚣𝚎𝚝

|   Draco szemszöge   |

Piton parancsa után mindenki felsietett a szobájába és eszeveszetten elkezdtek pakolni. Ruhahalmok, tankönyvek, kviddicstalárok hevertek mindenfelé, lépni is alig lehetett. Az alsóéveseken köztük Dracon is nyugtalanság vette át a döbbenet helyét, ami nemsokára félelemmé fokozódott.

     - Draco mondd már el mi folyik itt! Mi történt? - faggadta egyre idegesebben Pansy Dracot.

     - Gyere! - intett egyet, majd a klubhelységből igyekeztek kifelé, de a prefektus megállította őket.

     - Nem mehettek ki! - közölte határozottan.

     - Mivan mostmár kijárási tilalom van? Eredj az utamból! - követelőzött Draco de semmi haszna nem volt.

     - Hagyjad Draco gyere majd akkor itt elmondod! - Pansy hatására Draco engedett, így a klubhelység egyik legtávolabbi zugába mentek, ahol biztosan senki nem hallgatja ki őket.

     - Elmondom, bár megígértem anyámnak, hogy nem tud róla senki, de te és Melanie ezalól kivételek vagytok mert már ígyis nyakig benne vagyunk a szarban. - kezdett bele Draco.

     - Szépen fogalmaztál. - nevetett Pansy - Jólvan nem fecsegem ki de Merlin szakállára mondd már!

     - Mikor meglátogattam Hannah - t, ott volt anyám is. Beszélt nekem a jóslatról. Darabokban van, mi csak egy részét találtuk meg a padláson. A jóslat egy kötelékről szól, mely Potter és Hannah között lép fel. Ha az egyik meghal, a másik is meghal. Itt nekünk az a problémánk, hogy a Nagyúr nem tudott erről, és Potterre vadászik minden halálfalóval együtt, beleértve apámat is. Ezért is lenne fontos, hogy nemcsak Pottert kéne védelmezni, hanem Hannah - t is. Egymás fájdalmát nem érzik, csak ha a másik meghal. - hadarta el Draco, majd érdeklődve várta a lány reakcióját, aki csak hatalmasra nyílt szemekkel meredt maga elé.

     - Ez akkor azt jelenti, hogy több jóslat van. De hol van a többi? - kérdezte Pansy.

     - Fogalmam sincs, de ha anyám nem mond többet, kénytelenek vagyunk Trelawney - hoz fordulni. - jelentette ki Draco.

Pansy már szóra nyitotta volna a száját, de ekkor nagy csattanással kivágódott az ajtó és egy hatodéves lány rohant be a klubhelységbe. Sebességével fellökte a döbbent prefektust, de ezzel nem tudott törődni.

     - Halljátok megvan miért zárják be a sulit! - kiáltotta, majd a többi pletykaéhes mardekáros odasereglett köré. Nekünk mardekárosoknak mindent tudnunk kell, nem maradhatunk ki semmiből sem. A hatodévesek a legpletykásabbak közülünk.

     - Ember te hogy jutottál ki? Minket nem engedtek ki! - háborodott fel Pansy.

     - Az lényegtelen. - legyintett, majd folytatta - A szörny elrabolta a Weasley lányt! - kijelentésére többen eltátották a szájukat, nyilván mindenkit meglepett. - Többé már nem vagyunk biztonságban! Húzzunk el innen minél hamarabb! - kiáltotta és mivel sokaknak sikerült beparázniuk, folytatták a pánikolást és a pakolást.

     - Honnan tudod mindezt? - vonta kérdőre a lányt Pansy.

     -  A folyosón voltam amikor hallottam a tanárokat beszélni. Lockhartot küldik a lány megmentésére. Istenemre mondom szegény csaj tuti belehal ha ezt a bolondot küldik utána... Még így is történik valamk ebben az iskolában, hogy ezt a bolond igazgatót felfüggesztették! Pedig azért lett felfüggesztve, mert semmit nem tett annak érdekében, hogy ne legyen több kővédermesztés! - mondta majd faképnél hagyta Pansyt.

Draconak nem éppen volt kedve tovább pakolni, inkább kiült a mardekár klubhelységének egyetlen nagy ablakába egy bájitaltan tankönyvvel a kezében. Próbálta megkeresni benne a Verita szérumot, de nem találta meg, mivel valószínűleg nem idei tananyag. Mérgesen becsapta a tankönyvet és lerakta maga mellé. Fejét két kezébe temette tehetetlenségében és fáradtságában. Már indult volna a hálókörletébe amikor kopogást hallott az üvegen. Megfordult, és meglátta Hannah hófehér baglyát Elish - t, egy borítékkal együtt, ami a lábára volt kötözve. Kinyitotta az ablakot és beengedte a madarat, majd leoldozta a lábáról a levelet. Mikor meglátta, hogy honnan érkezett a levél beléhasított a felismerés, hogy Hannah nevelőszülei valószínűleg nem tudnak semmiről sem.

A levélben az állt, amit egy szülő írna a távol lévő gyerekének. Mi van velük, hogy érzik magukat, mik történtek mostanában stb...

Ők tényleg nem tudnak semmiről!

Draco a talárja zsebébe süllyesztette a levelet majd elindult volna a lányok hálókörletébe, hogy szóljon Pansy - nak. Azzal mondjuk nem számolt, hogy fiúk oda nem mehetnek be. A védőbűbáj ugyanis lerepítette Draco-t a lépcsőről. Draco minél gyorsabban igyekezett feltápászkodni, hogy kevesebb embernek tűnjön fel a szerencsétlensége. Végül megkért egy lányt, hogy szóljon Pansy - nak.

Kisvártatva Pansy lerohant a lépcsőn és szinte kitépte Draco kezéből a borítékot.

     - Szerinted tegyük el a levelet, vagy válaszoljunk rá Hannah nevében? - kérdezte miután elolvasta a levél tartalmát.

     - Tegyük el. Majd Hannah válaszol rá. Mert tehetünk úgy, hogy minden rendben, de ha kiderül az igazság, na az gáz lesz. - válaszolta Draco.

Draco és Pansy a klubhelységben töltötték a délutánjukat, mivel a tilalom miatt nem mehettek sehova. Felváltva tanultak, beszélgettek, vagy éppenséggel unottan néztek ki a fejükből. Az órák csigalassúsággal teltek, aztán végül kaptak esélyt arra, hogy kimenjenek a gyengélkedőre.

Crack és Monstro is be lett avatva a jóslattal kapcsolatos dolgokba, ugyanis lehet, hogy kell a segítségük. Ezzel a kör be is zárult, többen már nem tudhatnak a jóslatról, mert eléggé nagy port kavarna.

A négy mardekáros sietve indult fel a gyengélkedőbe, ahol már a mandragórás főzetet páran megkapták, de hatni még sokára fog. Még egyetlen kővédermesztett sem tért magához. Odamentek Hannah és Melanie ágyához, annak reményében, hátha felébred. Madam Pomfrey a kórteremben sétálgatott, szemmel tartott mindenkit, és ő is reménykedve várta, hogy hátha felébrednek a kővédermesztettek. Hannah és Melanie körül járt, amikor észrevette, hogy Hannah keze csak úgy a semmiből el kezd vérezni.

     - Mit csináltatok a kezével?! - kérdezte, majd idegesen odasietett az ágyhoz, kezében kötéssel próbálta elállítani a vérzést.

     - Mi? Semmit! Mi történt? - kérdezte Draco, viszont miután észrevette a vérzést elsápadva meredt Pansy-ra.

     - Jesszusom olyan mintha valami éles tárgy ejtett volna sebet rajta! - sikoltott Pansy.

     - Méreg! - kiáltott Madam Pomfrey miután jobban szemügyre vette Hannah egyre feketébb sebét.

     - Micsoda? - kérdezte Draco. - Ne ne ne ne ne! Mit csináljunk? - kérdezte kétségbeesetten.

     - Fogalmam sincs! Azt sem tudom hogyan történt és mi sebezte meg! - mondta tanácstalanul a javasasszony. - De a seb egyre jobban kezd elfertőződni, nem tudom mennyi ideje van hátra...

A négy mardekáros egyre kétségbeesetten próbálták amatőr tudással kezelni a sebet, de nem mentek vele sokra. Mikor már kezdték volna feladni a reményt, a seb váratlanul elkezdett begyógyulni. A vér visszaszivárgott Hannah karjába, a feketeség eltűnt, a seb végleg elzáródott, csupán egy heg maradt ott egyszerű csík formájában.

A döbbenettől szóhoz sem jutottak. Egyszerre volt ijesztő, de mégis megnyugtató érzés, hogy Hannah nem fog ebbe belehalni. Madam Pomfrey sem éppen értette mi történik, a mérget sem volt ideje felismerni...

De egy biztos. A seb váratlanul jelent meg, tele halálos méreggel, ami nem bukkan fel sehol sem csak úgy...

_______________________________________

Sziasztok! Mostanában szombaton szoktam részt kirakni, most egy picit megcsúsztam, remélem nincs harag, ugyanis egy viszonylag hosszú résszel érkeztem😉

2021.04.25.

🧙‍♂️