Mark

17 1 0
                                    

Bármennyire is vártam ezt a négy napot, szinte már szerettem volna magam rosszul érezni. Ám New York varázsa annyira magával ragadott, hogy nem tudtam tőle szabadulni, még otthon sem, Szöulban.
Penny miatt aggódtam, hogy majd egy kis csitriként fog lebzselni társaim körül, vagy ami még rosszabb, utálni fogja őket, ahogy engem is, de kellemes meglepetés ért. Már a repülőn is igyekezett beszélgetni, bár ehhez nagyban hozzájárul barátaim lelkesedése. Mindig fogékonyak az újdonságra. Bár egyszer-kétszer láttam, amint kicsit feszeng a közelükben, de ez után már teljesen nyugodtan el tudott velük csevegni.
És ezt úgy mondom, hogy az elején nem akartam, hogy eljöjjön. Nem szerettem volna, ha tönkretenné a szórakozásom, hiszen ez az én időszakom, amikor végre kapok egy kis kikapcsot, és tényleg pihenhetek. Ennek ellenére szerintem még mindig az East River partján állva veszekedtünk volna, ha nem áll elő valami ötlettel.
Bevallom, tetszett a séta ötlete. Legalább így volt időm szemügyre venni Brooklynnak ezt a szakaszát, és elhatároztam, hogy mindenképp vissza fogok ide térni. Ha már az után, hogy felbomlott a szerződésem, és már nem leszek többé idol, akkor is. Késztetést éreztem, hogy végigjárjam a város minden szegletét, holott tudtam, nem tehetem. Pedig az utcák hangulata, az egésznek a varázsa annyira vonzott, hogy ha anya nem várna haza, és nem lennék bandatag, azonnal ide költöznék. Még csak Brooklyn egy szegletét láttuk, de már most tudom, hogy ez a város felkerül a kedvenc helyeim közé a világon. Tele van élettel, még éjszakára sem áll meg semmi. A művészet olyan szinten testet ölt itt, ahol sehol máshol nem képes. Emberek zenélnek, festenek, táncolnak az utcán, és mindezt olyan nyugalommal teszik, mintha mindig is oda tartoztak volna. Hogy tudják, nélkülük nem lenne teljes az a varázslat, ami a helyet azzá teszi, ami. Persze ez nem így van, én is tudom, hogy az élet valószínűleg nélkülem is folyna tovább a maga medrében. Mindezek ellenére szeretem ugyanazt elhinni magamról, mint itt mindenki: hogy fontos eleme vagyok egy olyan körforgásnak, melyet akarattal sem lehet megállítani. Hogy én is számítok. És itt nem csak az idol életről van szó. Ha civil emberként élnék, és nem a zene töltené ki a mindennapjaimat, akkor is abba a hitbe ringatnám magam, hogy én is számítok.

Ellenben Penny... Az, hogy este először láttam mosolyogni és nevetni,elindított bennem valamit. De ennyire előre ne szaladjunk. Egyszerűen csak szebbnek láttam, ha mosolyog, ami azért durva, mert eddig nem foglalkoztam a szépségével. Vagy mert ennyire nem figyeltem oda rá a rengeteg munka miatt, vagy ennek a városnak tényleg van valami varázsereje. Ilyenkor kevésbé látom idegesítőnek. Persze a helyzeten nem változtat, de elhatároztam, hogy erre a pár napra elásom a csatabárdot. New Yorkban nincs helye az ellenségeskedésnek, ide kikapcsolódni, szórakozni jöttünk. Vitázni ráérünk otthon is.

- Tökre örülök, hogy nem valami béna idegenvezetésre osztottál be minket - hallottam meg Jungwoo hangját, amint másnap reggel lefelé haladtam a lépcsőn. Még kómás voltam az alvástól, és ezen az időeltolódás sem segített. Igaz, tegnap pihentünk, amennyit tudtunk, de korántsem volt elég. Az egész havi hajtás kikészítette a szervezetünket, és legalább ugyanennyi idő kellene, hogy rendesen ki tudjuk pihenni. Erre viszont nincs lehetőségünk, és ez a négy nap is hatalmas áldás mindannyiunk számára.
- Jó reggelt - köszöntött egy szintén álmos fejű Taeyong, amint elment mellettem.
Közvetlen utána léptem be a konyhába, ahol már sok társam topzódott, de még így sem kelt fel mindenki. Jungwoo az asztalnál ült Taeil és a menedzser társaságában, az utóbbi pedig a programtervet vázolta.
- Ti választotok, csak annyi a feltétel, hogy együtt legyetek - vont vállat a menedzser, aki előtt egy tablet hevert.
A pultnál Taeyong töltött magának egy kis kávét, én pedig megragadva a müzlis dobozt egy tálat kerestem neki. Yuta közvetlen utánunk érkezett a konyhába, őt követte Doyoung. Mindketten a kávégéphez léptek először, kellett nekik a napi energiát megadó lötty. Érzem, nekem is kéne, ha hasonlóan mozgalmas napunk lesz, mint tegnap. De inkább megvártam, amíg mindenki iszik belőle, ha pedig nem marad, majd indulás előtt betérek a közértbe valami jegeskávé után nézve.
Társaságunkból már csak Haechan, Jaehyun és Penny hiányzott. Amíg Hyuckról tudom, hogy a hasa mellett az ágyat szereti a legjobban, és Jaehyunt sem lehet könnyen felkelteni, Pennyről fogalmam sem volt. Lehet megint futni van? Vagy netán még alszik? Johnny abban a pillanatban lépett be a nappaliból, amint leültem müzlit enni, és lehuppanva mellém szintén falatozni kezdett. Mindannyian pizsamában voltunk még, és a menedzser hyung sem törte magát, hogy rendes ruha felvételére ösztökéljen minket. Nem sűrűn fordult elő, hogy délelőtt tízkor még pizsiben herdáljak a konyhában, de ha egyszer van egy ilyen lehetőségünk, hülyék lennénk nem kihasználni.
Lassan mindenki befejezte a reggelijét, és Taeil magára vállalta a mosogatást - persze miután mindenki kellően belakott. Nem sokkal később Jaehyun ért le, hasonlóan kómás fejjel, mint amilyen nekünk volt, és egy csíkkal az arcán, ahol megnyomta a párna.
- Ezek szerint jó alvás volt - nevetett fel Doyoung, megpillantva Jaehyun arcát.
- Hyuck még húzza a lóbőrt - legyintett az idősebb. - Isten tudja, mire fog felébredni.
- Ma bemegyünk Manhattanbe, a menedzser hyung pedig azt mondta, válasszunk valami programot. Long Islandet holnapra tette át - mondta Jungwoo, aki látszólag a legjobban informált köztünk. Talán ő volt az első, aki felkelt.
- Times Square! Times Square! - kezdte kántálni Yuta és Johnny egyszerre.
Jungwoo bólintott.
- Mindenképp felkerül a listára - tette hozzá.
- Mark! - kiáltott fel Doyoung, fejjel a hűtőben. Éppen a gyümölcslevet tette vissza. - Ez a tiéd?
Felé fordulva megpillantottam a kezében egy pohár jegeskávét, amin a nevem szerepelt egy darab papírra írva.
Szemöldökömet ráncoltam.
- Nem hiszem - ráztam a fejem.
- Ja, azt Penny tette be, azt mondta, a tegnap reggeli incidensért szeretne kárpótolni - szólt közbe Jungwoo.
- Ébren van már? - pillantott fel Yuta a mobiljából. Ő és Johnny elvonulva a sarokba guglizták a legjobb helyeket Manhattanben.
- Ezek szerint - vontam vállat, és Doyounghoz lépve elvettem tőle a poharat. Letépve a cetlit még forgattam a kezem közt. Átmentem a nappaliba, ahol egy kicsit egyed tudtam lenni a gondolataimmal. Ha jól hallottam, Taeil Doyoung és Taeyong társaságában visszamentek az emeletre, Yuta maradt Johnnyval kutakodni, Jungwoo pedig Jaehyunnal kiült egy kicsit a teraszra.

𝕀'𝕝𝕝 𝔹𝕖 𝕐𝕠𝕦𝕣 ℍ𝕠𝕞𝕖Where stories live. Discover now