Vonzódás

54.

        Kezdett a hócipőm teli lenni az egésszel. Nagyon untam már Sophia buzgóskodó viselkedését. Jól éreztem magam, sőt szerettem Damiannal lenni, de ha ő a közelébe volt akkor teljesen megváltozott még a személyisége is.
        Szerettem volna, ha ez működik köztünk, de Sophia végett soha nem lesz nyugtunk, szóval az lesz ennek a következménye, hogy valahogy hidegre kell tennem a nőt, hogy Damiannal kideríthessük azt, hogy működne e köztünk egy igazi kapcsolat vagy sem.Sajnos esélyünk nem nyílik így igazán megismerni vagy megszeretni a másikat, mert ott az a bizonyos harmadik személy.
-Szóval itt bujkálsz. - szólalt meg mögöttem Kevin hangja.
-Igen, nagyon fülledt a levegő bent.
-Pont a vőlegényed beszéde közben?-tette fel gyanakvóan a kérdést.
-Igen, mert rosszul éreztem magam.-győzködtem.
-Mia nem vagyok hülye látom, hogy van ami nem oké köztetek,csak tudod... - sétált mellém. -...friss házasokként a boldogság mámorában kellene úsznotok.
-Kevin aranyos vagy, hogy aggódsz, de semmi gond, vannak kisebb nézet eltéréseink, de minden kapcsolatban vannak.
-Á értem, szóval ezért van többet a titkárnőjével, s nem veled ma este.
-Fogjuk rá.-mosolyodtam el kínomban.
-Én egy percre se venném le rólad a szemem,hiszen minden éhes férfi szem rád szegeződik.
-Nem aggódik, hiszen ismer, hogy megtudom védeni magam. - vágtam rá, majd sarkon fordultam, s elindultam vissza felé.
-Végül is nem engem akarsz be csapni hanem magadat. - szólt utánam Kevin.
Nem fordultam vissza csak sétáltam vissza a bálterembe, ahol Robert és Barbara engem vártak.
-Minden rendben?- kérdezett az anyósom.
-Igen, csak meleg van idebent. - mosolyogtam felé.
-Damian keresett. -lépett oda Robert mellém.- De megint feltartotta egy szponzor.
-Rendben.-bólintottam.
Az egész estéz a szüleivel töltöttem, Sophia követte, mint egy kis pincsi mindenhova, s az agyam kezdett elszállni. Szomorú és dühös is voltam egyszerre. A hangulatom, mintha egy hullám vasúton ült volna. Barbara elhívott egy csajos hétvégére az egyik hétvégi házába, hogy kiengedjük a gőzt, s pihenjünk kicsit. Örültem a meghívásnak, így kicsit ki tudtam szakadni ebből az őrületből ami körül vesz mostanában. A vacsoránál Damiannak eszébe jutott, hogy ott a felesége, de szinte egy szót se szóltunk egymáshoz. Amikor elegem lett az egészből, mert már mindenkivel táncoltam csak a férjemmel nem akkor oda sétáltam hozzá, s közöltem, hogy menni akarok. Damian csúnyán nézett rám, majd felém fordult, s válaszolt, hogy maradnunk kell még.
-Nem. Elegem van ebből, azt se értem minek jöttem el.
-Mi a bajod megint?
-Semmi, csak rájöttem miért nem szóltál a gáláról és miért a szerelmedtől tudtam meg. - motyogtam vissza neki úgy,hogy senki ne hallja .
-Nem a szerelmem!-fröcsögte a fogait össze szorítva .
-Jössz?
-Miért nem tudsz nyugton maradni? -nézett szúrós szemekkel.
-Á szóval nem tudok? - horkantam fel, s sarkon fordultam ,majd ott hagytam. Elköszöntem a szüleitől,majd még kérdeztem, hogy van e hátsó kijárat. Robert megmutatta,majd egy kicsit fentebb sétálva leintettem egy taxit. Láttam ahogy a fotósok árgus szemekkel nézik a bejáratot, hogy ki jön és megy. A taxis megállt, s miután beszálltam nagy nehezen a szűk ruhámban megmondtam a címet, s becsuktam az ajtót, szerencsére  gyorsan haza értem. A portásnak mosolyogva köszöntem, s megnyomtam a gombot. Alig vártam, hogy felérjek, s le vehessem ezt a ruhát. Felmentem, nagy nehezem sikerült kimásznom a ruhából, majd átöltöztem pizsomába. Felvettem egy rövid nadrágot és egy fél vállas  felsőt, majd csináltam popcorn-t, s leültem a Tv elé. Vissza tekertem egy ismert vígjátékot, majd neki álltam a popcorn társaságába megnézni. A kanapé szélén rezegni kezdett a telefonom, s láttam, hogy újabb és újabb SMS-ek érkeznek. Nem akartam megnyitni, de az egyik üzenet felhúzott, így válaszoltam rá.

,,Ma este nem alszom otthon.,,

,, Rendben, holnaptól én se.,, - írtam vissza majd, letettem a telefont a helyére, s néztem tovább a Tv-t. Nem akartam SMS-ben veszekedni és ezért mint figyelmen kívül hagytam.

Láttam, hogy írt valamit, de nem néztem meg, kimentem a konyhából hoztam vizet,s vissza ültem folytatni a filmet. Nem gondoltam, hogy Damian haza jön, s mivel elég korán van még nem voltam álmos. Rezegni kezdett a telefonom, s a férjem neve jelent meg a képernyőn. Nem vettem fel. Megint hívott, s eszembe jutott mit kért tőlem a minap.
- Igen?
-Miért nem írsz vissza?
-Mert más dolgom van. - vágtam rá unottan.
-Hol vagy?
-Miért is érdekel?
-Mia csak egy egyszerű kérdés volt.
-Én pedig egyszerűen vissza kérdeztem.
-Mi az, hogy nem alszol otthon? Hol máshol aludnál?-horkant fel .
-Ezért hívtál fel?
-Válaszolj!-parancsolta .
- Nem tartozok magyarázattal.- ezzel kinyomtam a telefont, s hiába hívogatott nem vettem fel. Tudtam, hogyha komolyan félt haza fog jönni. Éppen a videótárban böngésztem mikor hallottam, hogy megállt a lift.Hallottam ahogy a cipője kopog a járólapon, először a konyha felé, majd gondolom meglátta a lábam, s felém sietett. Megállt a kanapé mögött.
-Mi a fene van veled? Szerelmes feleségnek fognak hinni...blabla..hát minden voltál ,de nem szerelmes. -felnevettem a hangsúlyon ahogy mondta, s nyomkodtam ugyan úgy a televiziót. - Mondtam valami vicceset?
-Nem.
-Akkor?-kérdezett vissza idegesen.
-Röhejes ez az egész Damian, ezen nem segít az se, hogy mögöttem állsz, és te vagy tiszta ideg és engem hibáztatsz. Minek jöttél haza?-kérdeztem vissza .
-Mert ez az én lakásom.
-Ja értem. - ültem fel, majd ledobtam magamról a takarót, s felálltam.
-Hova mész?-állt elém.
-Ehhez aztán végkép nincs kedvem, hogy közöld mi a tied itt .
-Mit mondtál a szüleimnek?-kezdett más témába.
-Én aztán semmit. - válaszoltam, majd a szemébe néztem. - Mit mondtam volna? -tártam ki a kezeimet .-Hidd el semmit nem kellett mondanom nekik, ők is láttak mindent a saját szemükkel. - léptem el előle, s felsétáltam az emeletre.
-Azt, hogy enyelegtél egy férfival.
-Ilyen az amikor más jobban foglalkozik a feleségeddel , mint te magad . Viszont most ha lezártuk ....-nem hagyta ,hogy be fejezzem .
-Nem fejeztem be! - emelte fel a hangját .
-Az a te bajod , mert én befejeztem . - motyogtam , majd megnyitottam a csapot , hogy igyak .
-Szóval neked az a bajod , hogy nem megint minden rólad szól igaz?
-Tessék ? -  kaptam felé a fejem .
-Jól hallottad!- mormogta .
- Tudod...- tettem le a poharat , majd oda sétáltam elé.-...mi a gáz ?
-Mi? - nézett le rám , s  ahogy megéreztem a pillantását zavarba jöttem , de nem akartam , hogy észre vegye.
-Ha te ezt gondolod , akkor tényleg nem ismersz , és én ezzel lezártam a témát , jó éjszakát .-hagytam ott.
-Tudod milyen gáz  , hogy a feleségem lelép a rendezvényeről amit az én cégem szervezett?- ordította el magát , mire én sarkon fordultam , s vissza néztem rá .
-Az a gáz Damian mikor nem veszed észre , hogy megaláztál mindenki előtt , de lagalább örülhetsz tuti lesz rólunk egy cikk. -ordítottam vissza , majd elsétáltam , s levágódtam a kanapéra , s elindítottam a filmet . Hallottam , ahogy járkál föl le , de nem tulajdonítottak neki figyelmet . Elég volt mára ennyi .
Mikor a film véget ért csalódottan kapcsoltam ki a tévét és felsétáltam az emeletre , ott ült Damian az ágyon , s a telefonját nyomkodta . Lekapcsoltam a nagylámpát ,majd befeküdtem az ágyba , s hátatfordítottam neki . Sóhajtott egyet ,majd lekapcsolta a kislámpát és lefeküdt .