Vonzódás

22.

     Már éppen neki láttunk volna ebédelni mikor belépett a barna hajú lány aki kiköpött Damian volt . Hihetetlen mekkora hasonlóság . Kíváncsi lettem ,hogy vajon természetben mennyire térnek el egymástól. Sajnos még sokat nem tudtunk beszélgetni , de remélem most lesz lehetőségem jobban megismerni .
      Damian arcán hatalmas mosoly jelent meg mikor meglátta a kis húgát .Felpattant az asztaltól ,hogy üdvözölje ezért én is így tettem . Mikor meglátott a egy kajla mosoly jelent meg az arcán felém jött , s hatalmasra tárta a karjait . Vele azonnal megtaláltam a közös hangot szerencsére. Emma hasonló személyiség ,mint én ezért már első perctől egymásra hangolódtunk . Szerettem vele beszélgetni és viccelődni. Barbara szerintem abban a percben oldotta fel a távolságtartást velem szemben ,mikor látta ,hogy a lánya is kedvel. Persze ,azért  nem mondom ,hogy legjobb barátnők lettünk de ,mintha elkezdett volna felém orientálódni.
-Szia!-ölelt magához ,és én is viszonoztam az ölelést .
-Annyi mindent kell mesélnem.-nevetett fel,majd elengedett,s a bátyját is magához szorította.
-Már alig várom.-kuncogtam .
Emma Barbarához és Roberthez sétált Damian pedig a derekamnál fogva magához húzott . Azt vártam,hogy mondjon valamit , de inkább közelebb hajolt , s egy lassú csókot adott a számra . Azt hittem egy gyors puszi és majd vissza sétálunk a székünkhöz , ám mikor össze ért a szánk ,mintha mágnes vonzott volna minket . Forró lett és puha az ajka azzal simogatta az enyémet . Több apró csókot nyomott rá mire elvált tőlem , s ott maradtam teljesen összezavarodva . Vissza sétáltunk az asztalunkhoz ,s miután leültem Damian is így tett. A bejárónők kihozták nekünk az ebédet , majd miután mindenki jó étvágyat kívánt a másiknak .
-Emma és ,hogy haladsz a vizsgákkal?-kérdezte meg Damian két falat között .
-Elég jól . Egyre kell még felkészülnöm , vagy valahogy megértenem , hogy sikerüljön .
-Mégpedig?-kérdezett vissza Damian .
-Matematika  egyszerűen ki nem állhatom . Soha életbe nem fogok ilyeneket használni .
-Ha egyszer muszáj akkor muszáj .Mi lenne ha fogadnánk fel egy tanárt amíg itthon vagy és akkor tudnál a gyakorlatra is figyelni , nem kellene a nyári iskola.
-Mi az amit nem annyira megy matekból?-tettem fel .
-Nagyjából semmi.-nevetett fel .-Amiről halvány fogalmam sincs az a exponenciális függvények , a polinomok ,a gráf elmélet ,a kombinatorika ,a trigonometria és aaaaaa...-gondolkozott el .-a negáció.
-Ha szeretnéd szívesen megnézem veled a feladatokat .
-Tényleg ? -csillant fel a szeme.
-Jó voltál matematikából? -nézett rám gyanakvóan Damian.
-Igen.-mosolyodtam el.
-Dehát fiús lány voltál.
-Attól tanultam .-nevettem fel .
-Na erre kíváncsi vagyok ,ha megebédeltünk keresünk egy képletet .-mosolyodott el .
-Miért olyan hihetetlen ,hogy tanult ?Nem úgy ,mint te és a húgod .
Damian már szóra nyitotta a száját , de megszerettem volna egy újabb veszekedést akadályozni , ezért közbe szóltam.
-Azért nem voltam kitűnő , de a földrajzot és a matematikát imádtam ,amúgy én se értettem volna . A közép iskolákba nagy körvonalakban magyarázzák el a tanárok és utánna már ugranak is a következőre , ha esetleg valaki nem értette meg az egyiket akkor a következővel is baj lesz ,mert egymásra épülnek.
-Nem csak szép de okos is ,hihetetlen . -jelentette ki Robert .
-Ügye milyen veszélyes kombó apa ? -válaszolt Damian az apjának .
-Szerinted miért félek anyádtól?-nevetgélt Robert mikor Barbara szúrós  tekintettel méregette a férjét .
-Mert neked Barbara mi a végzetséged ?
-Építész mérnök .-mondta ki hatalmas lazasággal.
-Akkor rengeteget tanultál . -válaszoltam két falat között .
-Iszonyatosan . Nem akartam senkitől függeni . -mosolyodott el .
-Érthető! -mosolyodtam el .
Miután mindenki megebédelt ejtőztünk kicsit . Damian és az apja kitalálták ,hogy hajózzunk ki.Kisé féltem . Még soha nem hajóztam ezért kisé féltem ,hogy rosszul leszek .
Damian szobájába mentünk hogy átöltözzünk .Én a fürdőbe mentem ,Damian pedig a szobában öltözködött . Magamra kaptam a bikini felé egy  egyszerű fehér has pólót és egy hosszú lenge szoknyát ami két oldalt fel volt hasítva . Olyan satut vettem fel hozzá amely a vádlim közepéig fűzős volt . Mióta Damiannal vagyok próbálok odafigyelni arra ,hogy méltóan öltözködnek hozzá. Hiszen ő híres én pedig egy átlagos lány vagyok .mikor bejelentettük az esküvőt így  is hetekig azon lovagolt a sajtó ki is vagyok én valójában .Elmondta Damian ,hogy mire számíthatok , mert mindig mindenhol ott vannak, de nem gondoltam ,hogy ilyen gyorsan rá kapnak a sztorira.  A fürdőből kilépve  Damian sehol nem volt .Ezért magamhoz vettem a telefonom és a pénztálcám ,majd kisétáltam a hosszú folyosóra .Amikor épp indultam volna ,akkor rám szólt Emma.
-Várj meg .-sietett utánam egy rövid okker zöld overálban . Barna haja ki volt immáron engedve , melyet egy napszemüveg fogott össze a feje tetején. -Nagyon csinos vagy .
-Köszönöm , de te meseszép vagy .-bókoltam én is .
-Köszönöm . Ilyenkor tudok csak szabadon öltözni , a suliban a ruha kódextől már hányingerem van .-sétált mellém,s együtt indultunk tovább.
-Én is utáltam, de ha egyszer muszáj,akkor nincs mit tenni.-mosolyogtam felé .
-Pedig milyen jó lenne .-kuncogta. Mikor nem figyelt majdnem felbukott a futószőnyegben , én belém kapaszkodott .Nevetni kezdtünk ezen ,de láttam ,hogy zavarba jött ez végett . A lépcsőn lesétálva még mindig ezen nevettünk.
-Nyugi velem történt már kínosabb is . Amikor ballagtunk az iskolát búcsúztatva, akkor volt másodjára rajtam az a magassarkú . Hirtelen megálltak előttem én pedig felbuktam a lépcsőfokban . Gondolhatott mennyire égő volt .
-El is estél? -nevetett a szája elé téve a kezét .
-Nem ,mert ügye egy fiúval karöltve sétáltunk párban ,és ő fogott , de az éneklés közben mindenki röhögött úgy vonultunk végig.-hahotáztam.
A lépcsőn leérve minket figyelt Robert és elmosolyodott a jókedvünkön . Barbara kukucskált ki Damiannal a nappali felöl mikor a nevetésünket meghallották. Reméltem ,hogy nem hallották a sztorit amit Emmának meséltem , de Barbara felnevetett .Tudtam ,hogy mindent hallott .
-Jaj lányok az még semmi én egyszer apátok oldalán sétáltam a vörös szőnyegen a gálán és képzeljétek rá léptek a ruhámra , én meg akkorát estem , hogy persze fotó is készült róla .
      Próbáltam nem elnevetni magam és nem kinevetni az anyós jelöltem , de nem bírtam vissza fogni Emma vicces nevetését meghallva azonnal kitört belőlem a nevetés . A hasamat fogtam, mert  megfájdult a jóízű nevetéstől. Hosszú ideje nem nevettem ennyire jót .Örültem ,hogy kezd rendeződni Barbara és az én viszonyom . Szabadkozni kezdtem nehogy megbántsam ,de szerencsére mindenki nevetett ezen nem csak mi. Egyedül a szobalányok próbálták magukat türtőztetni és elrejteni a mosolyukat .