Vonzódás

43.

Szokásos módon egyedül töltöttem a délelőttöt annyi volt a különbség , hogy a férjem itthon volt , de ugyan úgy bezárkózott .Ha ez normális házasság lenne , biztos , hogy külön szobába is aludnánk már .
Egy fekete adidas melegítő gatyát és a hozzá való félvállas felsőt kaptam magamra . A konyhába bekapcsoltam a hangszórót majd a telefonomról indítottam zenét .Mivel utáltam úgy főzni , hogy a hajam lógott , így felkontyoltam , s így láttam neki főzni. Ilyenkor mindig eszembe jutottak anyuék,hogy milyen jókat főztünk együtt. Deb számát kerestem elő.
-Mi a helyzet?-kérdezte álmosan. A sütő órájára pillantottam alig múlt nyolc .
-Basszus felébresztettelek?-sajnálkoztam .
-Itt inkább az a kérdés te miért nem alszol?-elmosolyodtam azon ,hogy tudja valami nyomja a lelkem .
-Épp erőlevest készítek meg még valamit mellé , aztán össze futunk?
-Nem jössz dolgozni?-ásított.
-Damian beteg így addig amíg nincs annyira jobban ,hogy itthon merjem hagyni ,nem .
-Látod csak van előnye ,hogy a nagyfőnök felesége vagy .-nevetett. -El kell mennem a hús piacra,elkísérsz?
-Igen persze .-válaszoltam majd az időpont egyeztetés után elköszöntünk . Mivel tudtam , hogy az emeletre megyek felhangosítottam a zenét , s felmentem az emeletre ,hogy ágyneműt cseréljék. Úgy gondoltam , hogy az egészez kimosom ,össze hajtottam egy kupacba ,majd elindultam vele lefele az emeletről .Csak a lábammal érzékeltem ,hogy hol a lépcső, mert annyira felpakoltam ,mert nem akartam kétszer fordulni,hogy semmit nem láttam . Mikor leértem akkor egy nagy kő esett le a szívemről , hogy nem fogom kitörni a nyakam . Elfordultam Damian dolgozó szobája felé, és ott neki ütköztem valaminek . Borultam ágyneműstől mint egy könyves polc . A márvány padlón akkorát csattantam , hogy tuti hallották még a portán is . Hallottam ahogy nyílt az ajtó , majd kezel ragadták meg a kezeim , s erősen felrángattak a földről . Damian nézett rám kétségbe esett arccal.
-Mia mi a fenét csinálsz ? Jól vagy ? Megütötted magad ? -simított végig az arcomon .
-Jól vagyok , csak béna voltam . Bocsi.-válaszoltam szűk szavúan ,s nem is néztem a szemébe , csak lehajoltam a mosnivalóért és vittem tovább.
-Mi az ördögöt csinálsz?-hallottam az folyosóról a hangját,de én elkezdtem lehúzni az ágyneműt.
-Úgy gondoltam ,hogy kötök néhány pulcsit és azt adom majd karácsonyra .-válaszoltam cinikusan. Hallottam ahogy elneveti magát ,majd a lépteket és az ajtó becsukódott . Fújtattam egy nagyot , majd miután megcsináltam a feladatom a mosókonyhába és a szobánkba ismét vissza tértem a konyhába . Elzártam a levest ,majd a konyhába készítettem egy újabb adag forró teát Damiannak .Tudtam ,hogy nem fog ki jönni a dolgozóból egy darabig , ezért be kopogtam hozzá. Miután beengedett  letettem az asztala szélére a  mézes ,citromos teát ami még gőzölt . Damian nem nézett rám csak mormogott egy 'köszt' . Mielőtt behúztam az ajtót elhadartam neki mi a tervem .
-Kész a leves ,el ne felejtsd be venni a gyógyszert amit odatettem .Elugrok a hús piacra .Szia . -ezzel be is húztam magam után az ajtót , s a konyhába siettem , hogy be csukjam az ablakokat . Kikészítettem Damiannak az asztalra a tányérokat , s mindent ami ehhez kellett .
-Miért mész a hús piacra ?-faggatózott ,azonnal megfordult a fejembe mit is vághatnék rá epésen , de nem akartam bunkónak tűnni .
-Húsért?-kérdeztem vissza .
-Akkor a sofőrrel menj !-parancsolta .
-Deborával találkozunk és úgy együtt sétálunk el a hús piacra ,nem fogok a piacra is a te luxus autóddal begurulni. Úgy megyek ,mint minden normális ember .
-Szóval nem lennék normális ,mert féltem a feleségem?-lépett közelebb szúrós szemekkel miközben orrból beszélt nekem.
Elnevettem magam,egyszerűen nem tudtam komolyan venni ,olyan vicces volt így látni.
-Mi olyan vicces ?
-Semmi , viszont indulok .- mutattam felé , s már épp a lift felé indultam mikor pityegni kezdett a telefonom.
 

'A házatok előtt várlak.'

Folytattam az utamat a liftig ,mikor a férj uram rám szólt .
-Várj meg jövök veled !-indult el ő is felém . Épp a cipőm húztam fel , s oldalra fordítottam a fejem , s kémlelni kezdtem a férjem arcát .
-Micsoda? Nem ! Damian beteg vagy ,odakint .-mutattam az ablak felé .-Szakad az eső. Te nem jöhetsz velem.
-Nem kérdeztem ki jelentettem!-ismételte el utánam a szöveget .Ki kellett valamit találnom , mert nem szerettem volna , hogy velem jöjjön. Beszélni akartam Debbel és ki akartam szakadni Damian mellől kicsit .
-Na jó nevetséges amit csinálunk . Te beteg vagy pihenned kellene , én pedig szeretnék vacsorát készíteni ,szóval kössünk egyességet . -ajánlottam fel .
-Mégpedig ?-nézett rám össze húzott szemekkel.
-Én elmegyek a piacra....-kezdtem bele ,de nem várta meg hogy befejezzem.
-Nem!-tette maga előtt össze a kezét .
-Meghallgatnál?-nevettem el magam.-Szóval elmegyek a piacra és addig amíg én oda vagyok te dolgozol , viszont mikor haza jövök befejezted és lefekszel a televízió elé és pihensz ?!
Láttam ahogy elgondolkozik ,majd bólintott egy kicsit,de azonnal feltartotta a mutató ujját.
-Egy feltétellel!
Megtekertem a szemeim ,majd válaszoltam.-Mégpedig?
-Veled mennek az őrök!
-Damian...-kezdtem volna bele .
-Nem Mia,ebből nem engedek , ne felejtsd el kinek a felesége vagy , már nem csak egy átlag ember vagy .
-Ugyan az az ember vagyok , aki voltam !-kacsintottam rá ,majd folytattam.-Rendben.-sétáltam elé,s felé nyújtottam a kezem , hogy megállapodást kössünk.
Damian felhorkantott mikor megfogtam a kezét és megráztam , ám mikor elakartam engedni ő szorosabban fogott és maga felé rántott .A derekam köré fonta a karjait , s az arcomhoz hajolt , s egy apró puszit nyomott ,majd azt suttogta , hogy csak azért nem puszil meg nehogy elkapjam,én pedig elnevettem magam.

•

-Nem tudom meddig bírom még.-motyogtam halkan nehogy meghallja valaki.
-Beszéltél vele azóta erről és az apjáról?
-Nem . Nem tudom mit mondhatnék , én nem bízok benne Deb.
-Mia azért ,mert az előzővel ráfaragtál ,adhatnál kicsivel több bizalmat Damiannak.Vagy adott már okot arra ,hogy ne bízz benne ?
-Nem .-gondolkoztam el .-Vagyis de a nászúton,mondjuk az az én hibán is volt .
-Lehet tényleg van amit nem mond el a sztoriról ,viszont te nem hallgattad meg ezt ne feledd . -szidalmazott , s én pedig elgondolkodtam ,mert igaza volt .-Ma randi napotok van nem? Akkor használd azt az időt erre . -tette a vállamra a kezét, s halkan beszélt . -Amúgy se gondolom , hogy akkora baj lenne , ha le fekszel a férjeddel, és ha bele szeretsz mi van?
-Ne is mond...-kezdtem bele mire kitágult a pupillája Deborának.
-Tudtam,hogy többet érzel iránta .-mosolyodott el és motyogni kezdett össze szorított fogakkal.
-Még csak két hónap telt el ,én pedig kezdek oda lenni érte és a poén ,hogy akarom őt ,mert kihívást jelent számokra .
-Na bumm! Nem kötelező elválnotok,lehet ő ugyan így érez .
-Gondolod ?
-Mia ne legyél már ennyire naív ..-horkant fel.-...persze te nem látod , de mi igen ,hogy milyen szemekkel néz rád .
-Akkor is ott van Sophia . Nem tudok és nem is akarok vele versengeni .
Rázni kezdte Debora a fejét és tudtam mire gondol .Arra ,hogy saját magam beszélem le mindenről . Természetes ,hogy félek más felé megnyílni , és ebben igaza volt Deboranak . Adnom kell egy igazi esélyt Damiannak .Megvettünk mindent ami kell ,majd haza kísértem Debet , s én pedig haza siettem őrökkel az oldalamon . Az egyik őr segített becipelni a szatyrokat, majd miután megköszöntem elsétált . Hallottam ahogy köszön Damiannak ,majd becsukódott a lift ajtó.
Damian léptei közeledtek felém , én pedig pakolni kezdtem össze vissza ,nem mindennek tudtam a helyét a konyhában , de úgy gondoltam ,hogyha vissza tér Mary, majd megkérem ,hogy mutasson meg mindent , mert szeretek a konyhában tevékenykedni.