013 (18+) /JiKook

|22|

-Segíthetek valamiben Asszonyom? - elégelte meg Jungwoo.

-Hozzon nekem egy pohár valamit - ült le a fotelbe.

-Máris Assz...

-Nem mész sehova - állította meg Jungwoot a belépő Jungkook - Nem azért képeztetlek ki hogy vizet tölts- állt meg karba font kezekkel - Tőle nem fogadhatsz parancsot!

-Igen Uram - engedelmeskedett azonnal.

-Nevetséges! - csattant fel Bora felháborodva - Leült a kanapéra! Nem kellene kordában tartanod az alkalmazottakat?! - pattant fel Bora, fia elé állva.

-Semmi közöd sincs hozzá, ki teszi le a seggét arra a kanapéba! - biccentett a bútor irányába - Örülj hogy még nem rúgtalak ki innen a francba! Apropó! Találtál már lakást? Vagy Ő nagysága nem hajlandó kisebb helyre költözni?

-Ezt még meg fogod bánni! - sziszegte a nő megalázva.

-Alig várom. - mosolygott gúnyosan Jungkook, majd rám pillantott - Indulunk, majd máskor folytatjátok.

-Oh. Rendben! - álltam fel, s Jungkook mellé sétáltam, aki azonnal vállamra fogott, mint mindig ha Bora is a közelben van.

- A felettese nemsokára a szállásra viszi - intézte szavait Jungwoonak.

-Igen Uram. Köszönöm! - hajolt meg.

-Indulás - fordított meg nem is törődve az ismét letelepedett nővel.

Jungwoo követett minket a házon keresztül, s hamarosan Hwasa is csatlakozott a csapathoz.

-Uram - hajolt meg előttünk (vagyis Jungkook előtt) egy eddig ismeretlen - Ha szabad kérdeznem... Miért hivatott egy újoncot? - kíváncsiskodott, végignézve rajtunk - Nem jössz ide de azonnal?! - lett mérges hirtelen.

Kegyetlenül ragadta meg a mellettem álló Jungwoo nyakát és fájdalmasnak tűnő mozdulattal rántotta maga mellé.

-Nem megmondtam hogy nem állhatsz egy vonalban az Urakkal?! - csapta tarkón - Te taknyos!

-Elnézést. Elnézést - hajoldozott előtte Jungwoo.

-Hányszor kell még nyakon vágni hogy megjegyezd? Hha?! Vagy valami durvább bűntetéstől megjönne az eszed?! Egyenként kéne levágnom az ujjaidat! - emelte kezét egy hatalmas pofonra, ám én megelégeltem.

-Állj! - kiáltottam el magamat.

Hirtelen mindenki felém kapta fejét, s minden tekintet mást tükrözött. Jungkookot megleptem, habár rajta annyira nem látszott hogy megváltozott arckifejezése. A Jungwoot püfölő teljesen össze volt zavarodva, míg az előbbi hálásan tekintett rám.

-Nem akarom hogy bántsák! - néztem fel a fekete hajú szemeibe könyörgően.

-Hallotta - szólt a hapsinak szemeit le sem véve rólam - Ne érjen hozzá. Ha megtudom jut hogy egy hajszála is görbül, legközelebb nem lesz mivel ütnie - intézte szavait ezennel neki.

-Igen Uram, megértettem.

-Indulunk - lökte meg finoman hátam, indulásra kényszerítve.

-Szia Jungwoo! - öleltem át az öltönyös fiút -Mondd el legközelebb ha bántanak.

-Szerintem hozzám se mer majd nyúlni - suttogta vissza - Később találkozunk! - engedett el végül.

-Uhum! - indultam Jungkook és Hwasa után.

Jungkook nyitott ajtajánál várta hogy megkerülve az autót beüljek a helyemre, és amint ez megtörtént ismét a még remegő hapsi felé fordult.