Mikor rád találtam (Taekook ff.)

🦋22. Rész🦋

Jungkook szemszöge.

- Hallgatlak. - ül le velem szembe Yoongi miután beengedtem. Szemében nem láttam semmi érzelmet. Üres volt.

Mély levegőt veszek és bele is kezdek.

- Meg akarok kérni Tae kezét. - Hajtom le fejem. Mikor már egy ideje nem jön semmi válasz, óvatosan felnézek.

- He? - mond csak ennyit mire akaratlanul is felkuncogtam.

- Jól hallottad. Meg akarok kérni Tae kezét. - mosolyodom el egy kicsit.

- Akkor mi volt az az egész az ékszeresnél? Tae és Jimin mindent elmeséltek. Vagyis csak Jimin. Tae nem tudott semmit mondani a sírás miatt. - és itt legörbült az első könnycsepp mióta itt van Yoongi. Miattam szomorú. Fájdalmat okoztam neki.

- Egy személynek mondtam el eddig rajtad kívül, hogy mit tervezek. Emlékszel Lisára? - csak bólint. - Ugye ő a legjobb lány barátom. Őt kértem meg, hogy segítsen gyűrűt választani az eljegyzésre. Sikerült is. Mikor kiértünk az üzletből konkrétan könyörgött nekem, hogy nézze meg napfényben is a gyűrűt. Én meg oda adtam neki a dobozt.

- És akkor jöttek ki Jiminék is a mellette levő ruhásboltból. Csak annyit láttak, hogy oda adod neki a gyűrűt. Tudod jól, hogy se Tae se Jimin nem ismerik Lisát. Még jó, hogy félre érették a dolgot haver. Na ne sírj. - ölel meg mikor észre veszik, hisz szinte zokogok.

- Örökre elveszítettem. Sosem fog nekem megbocsátani. Elbasztam. Kurvára elbasztam. - zokogok mint egy kisgyerek.

- Ne mondj ilyet haver. Még semmi nincs veszve. Hidd el. Tae nagyon szeret. És ha ezt mind elmondod neki akkor hidd el meg fog bocsátani. - próbál biztatni.

- Levette a gyűrűt. - mikor ezt kimondtam minden féle mozgásban megállt. Yoongi tudja, hogy miről beszélek hisz akkor vele vettem azt a gyűrűt.

- A-azt a gyűrűt? - tol el magától. Egyet bólintok és kinyitom a tenyerem ahol eddig is volt az ékszer. Hajába bele túrt majd felállt. - Most szépen meg fogod a kis pofikádat és elmész lezuhanyozni aztán nyomás az ágy. Haza megyek és mindenről beszámolók Jiminnek. Reggel jobb ha össze szeded magad és szépen kiöltőzöl. Majd el jössz hozzánk és megkéred Tae kezét. Aztán...

- Ami azt illeti. - szólok közbe. - Azért voltam ennyire eltűnve, ha lehet így fogalmazni mert egy számunkra fontos helyen akartam megkérni a kezét.

- Az mit is jelent pontosan?

- Ahol az első normális csókunk volt. Daegu-ba. Mikor elmentünk lovagolni a mezőre. Ott fel van állítva minden. - hajtom le a fejem.

- Akkor újra tervezés. - rázza meg kissé a fejét. - Lezuhanyozol és le fekszel aludni. Elmondok Jiminnek mindent. Taet megpróbáljuk rendbe szedni holnapra. Te is csinálj valamit magaddal mert úgy nézel ki mint egy mosott szar. Holnap szépen felhívsz miután elindultál. Taet kocsiba bebasszuk és elvisszük oda. Megkéred a kezét. És igent fog mondani mert ha nem mögötte fogok állni egy hólapáttal és pofán verem. - mondja komolyan.

- He. - szólok rá.

- Bocs. Na szóval. Igent fog mondani. Aztán elmondod neki azt amit nekem az előbb és mentek baszn... vagyis. Megünnepelni az eljegyzést. Rendben? Rendben. Menj zuhanyozni én meg megyek. Holnap hívjál mert ha nem téged is meg verlek. Szia. - és ki is lép az ajtón. Időm nincs felfogni mit mondott. Fejemet megrázva megyek fürdeni.