𝙰 𝚅é𝚛 𝙵𝚎𝚔𝚎𝚝𝚎 𝙿á𝚛𝚍𝚞𝚌

38.Fejezet

Most végre nyugodtan tudtam aludni, aminek örültem, de így nem tudjuk meg, hogy mi a terve Voidnak. Azért még lefekvés előtt volt egy kis kalandban részem.

-Tudom miért csináltad tegnap este azt, amit! -sétáltam oda hozzá.

-Talán azért, mert a barátnőm vagy és 3 hónapja csináltuk utoljára! -lépett hozzám közelebb.

-Részben, de Steve miatt van ez az egész!

-Nem igaz!

-Ugyan már. Annyira féltékeny vagy rá és hozzá tenném, hogy ok nélkül!

-Először is nem vagyok féltékeny, másodszor meg lenne rá okom, ha az lennék!

-Nekem nem úgy tűnik!

-Ha ennyire tudod akkor fejtsd ki? -neki dőlt az asztalnak.

-Első nap, mikor megjelent az iskolánál Steve és oda jött hozzánk, mikor megöleltük egymást köszönés kép és alig távolodtam el tőle te már azzal a lendülettel magadhoz is húztál. Tegnap pedig engem akart a csapatába és te azon nyomba neki estél és a kórháznál, mikor Theo elengedett ő oda rohant hozzám és megölelt te rögtön arra kértél, hogy aludjak itt és este pedig alig léptem ki a fürdőből te letámadtál!

-Nem értem ezen mit panaszkodsz. Nem úgy tűnt, mint ha nem élvezted volna!

-Nem ez a lényeg. Ha nem az, hogy kezdesz túlzásokba esni és mielőtt elkezdenéd magyarázni tudom, hogy az ösztönöd miatt viselkedsz így!

-Honnan veszed?

-Hát onnan, hogy szoktam olvasni és ezt neked tudni kéne!

-Azt hiszed nem tudom?

-Akkor meséld el!

-Mivel te az én alfa nőstényem vagy ezért hozzám tartozol és ez miatt bánok úgy a volt szerelmeddel, mint ellenséggel, mert ő olyan, mint egy omega, aki az alfa hím nőstényére pályázik!

-Igen. Nagy részben így is van csak azt elfelejted, hogy emberek is vagyunk!

-Hiába, ha az ösztöneik erősebbek! -magához húzót és megcsókolt. Csináltuk egy darabig, mikor megszólalt mögöttem valaki.

-Ezt sosem fogom megszokni! -jött be az ajtón Jack és utána a többiek.

-Miért? Jobban örültél volna, ha mellette kötöttem volna ki? -mutattam Theora.

-Szerintem maradhattál volna szingli és várhattál volna az a dologgal is még, de legalább csak egy fiúval feküdtél le!

-Igazság szerint...! -kezdett bele Theo csak én félbe szakítottam.

-El ne merd mondani!

-Kettőnk között is megtörtént! -mosolyodót el.

-Ki nyírlak!

-Biztos te vagy a húgom? -nézett rám a bátyám.

-Jó ez nem nagy dolog. Ő összetörte a szívemet! -mutattam Derekre. -Ő megvigasztalt és akkor jó barát volt és hát, át hívott hozzájuk a randi után és lehetséges, hogy túlzásba vittem a vodkát! -vakartam a fejem.

-És még én hozok rossz döntéseket! -nézet le rám Derek.

-Eddig te vezetsz, mert én csak 2 buktam bele és az egyiknek megbocsátottam valamennyire!

Ekkor Kira anyukája az ajtónak támaszkodva megérkezett.

-Jól vagy anyja? -szaladt oda hozzá.

-Szerzett magának erősítést!

-Kiket? -kérdezte Scott.

-A volt seregét. Feltámasztotta őket!

-Ez remek hír! -mondta Leo.

-És kb. mennyien vannak? -kérdezte Jack.

-Még egyelőre 4, de ez változni fog hamarosan!

-Oké. Akkor találjunk ki valamit! -mondta Scott és összegyűltek egy kupacban az asztalnál csak engem nem engedtek oda így hát leültem a kanapéra és néztem a telefonomat.

Egy kis idő elteltével elkezdett hozzám beszélni Void.

-Jól nézd meg őket. Mert nem sokkára a végzetükbe rohannak!

-Ebben ne legyél annyira biztos!

-Mondtál valamit? -fordult felém a bátyám.

-Nem. Semmit csak köhögtem egyet! -bólintót egyet és visszafordult az asztalhoz.

-Eltitkolod előlük. Látszik, hogy a gonoszság éled fel benned!

-Ez csak egy kis füllentés volt!

-Érzem, hogy valamit meg akarsz tudni a múltból. Jól gondolom?

-Igen. Azt, hogy miért lettél ilyen!

-Honnan veszed, hogy nem mindig voltam gonosz?

-Mert érzem benned jót csak elnyomja a gonoszság!

-Sok szerencsét! -és innentől már nem halódtam a hangját.

-Kivel beszéltél? -jött oda Scott a többiekkel együtt.

-Senkivel! -és elindultam az ajtó felé.

-Nem hiszünk neked!

-Azt hisztek, amit akartok. Én most haza megyek! -kiléptem az ajtón és az utam az autómhoz vezetett onnan meg az említett helyre.