𝙰 𝚅é𝚛 𝙵𝚎𝚔𝚎𝚝𝚎 𝙿á𝚛𝚍𝚞𝚌

22.Fejezet

Másnap reggel a szüleimnek vissza kellett utaznia Rióba a cég ügyeit intézni és Ryannék is mentek velük így egyedül maradtam szóval megbeszéltem Stilesal, hogy addig hagy csövejek nálunk tekintve a helyzetet, hogy nem tanácsos egyedül lennem, mikor Derekék bármikor támadhatnak. Szerencsére hétvége van így nem kell a 3 szerencsétlent látnom. Most éppen a könyvtárban vagyunk és keresünk magyarázatot Jackson viselkedésére.

-Találtál valamit? -mentem oda Stileshoz, aki éppen a gépen kereset valamit.

-Ami azt illeti igen. Azt írja, hogy a kanima irányítására nem minden esetben szükséges irányító, hanem hanggal is lehet!

-Akkor ezek szerint, ahol megtámadott engem akkor ott volt felhelyezve valami műszer és akkor ez megmagyarázza, hogy miért láttam friss lábnyomokat, mert valószínűleg akkor szerelték fel. Oda kell mennünk mielőtt megelőznek! -el is indultam kifelé.

Mikor kiértem sajnálatunkra ott voltak a levakarhatatlan kullancsok.

-Nyomra bukkantatok? -kérdezte Derek miközben neki volt dőlve a kocsijának.

-Mi van csak nem meg csinálták a kocsidat?

-Mint látod igen, de most a tiéteket kell!

Rá néztünk Erikájékra és a kezükben volt a kocsijaink néhány darabja. Ekkor az én kocsim összezuhant.

-Látom jobbra sikeredet a tervünk! -mondta Erika.

-Ti idióták. Ez egy 200.000 dolláros autó volt! -kiabáltam velük.

-A szüleidnek van pénze egy ujjat venni! -mondta Boyd és mindannyian beültek az autóba.

-Jó gyaloglást! -mondta Derek és padlógázzal mentek ki a parkolóból.

-Egyszer mindegyiküket kinyírom! -szorítottam ökölbe a kezemet, mialatt néztem a távolodó kocsit.

-Most mit csináljunk? -nézett rám Stiles.

-Hát gyalogolunk! -és elindultam.

3 óra séta után oda is értünk a támadás helyére.

-Szerinted hagytak itt valamit? -mondta Stiles, mialatt elkezdett keresgélni.

-Hát nagyon remélem!

Egy ideig keresgéltünk és találtam valami kütyüt.

-Találtam valamit. Ez szerintem nem vették észre! -mutattam oda neki.

-Lehetséges. Induljunk el vissza és majd nálam kiderítjük! -és el is indult.

A vissza felé út sem volt rövidebb, de örültünk neki, hogy már végre lepihenhetünk. Én rávettetem magamat az ágyra.

-Mi lehet ez? -kérdezte.

-Ilyeneket szoktak használni a vadászok, hogy közelebb csalják magukhoz a vadakat!

-De ki helyezte ki?

-Nem tudom. De ha esetleg rá tudna keresni apukád a gyártói számára akkor lehet meg lesz ki vette!

-Rá tudna, de hogy jutunk oda?

-Én biztos nem fogok sétálni, szóval hívunk egy taxit!

Fel is hívtam egyet. Gyorsan oda értünk a rendőrségre és miután kifizettem el is indultunk befelé.

-Az apám itt van? -kérdezte Stiles.

-Igen. Bent van az irodájába!

-Köszönöm!

Mikor beléptünk nem volt bent vele senki sem így a lényegre tudtunk térni.

-Nincs most munkád ugye? -nézett rá Stiles.

-Nem. Miért jöttetek?

-Ennek kéne le keresni a tulajdonosát! -adtam át neki.

-Rendben. Keresem is! -el kezdted valamit pötyögni a gépe mi meg a két oldalára álltunk!

-Ez egy Martin nevű fickóé!

-Ahogy látom szeret száguldozni! -mondta Stiles.

-Köszönjük Mr. Stilinski! -és elindultam ki.

-Úgy érzem van már terved? -ért utol Stiles.

-Igen. Mivel szeret száguldozni ez az jelenti, hogy szeret versenyezni más kocsikkal!

-Ez oké. De nekünk nincs most perpillanat kocsink!

-Neked nincs. Nekem holnap már lesz!

-Akkor azért telefonáltál. Milyen lesz?

-Majd holnap megtudod, mivel még suli előtt jön meg és hidd el báni fogják azok a hülyék, hogy tönkretették a régit!

Új fent hívtam egy taxit és elindultunk vissza.