35.Fejezet

597 25 0
                                    

Este újra azzal a férfival vagy már nem is tudom, hogy minek nevezem álmodtam vele. Újra ki borított, aminek köszönhetően álmomból felébredve megint sikítottam és nem is feküdtem vissza utána. Jack oda feküdt mellém és ölelt egész este.


Jack szemszöge:

Ahogy felébredtem láttam, hogy végre sikerült elaludnia, ezért óvatosan felkeltem mellőle és le mentem reggelizni. Mikor leértem már az egész falka a nappaliba ült és velük voltak a szülök is.

-Tudod este aludni? -kérdezte apa.

-Most alszik, de nagyon nincs rendben nekem ez az egész!

-Mondott neked valamit? -kérdezte Kira anyukája.

-Nem!


Laura szemszöge:

Annyira örültem, hogy végre aludhatok, de el szóltam magam.

-Még mindig nem akarsz mellém állni! -sétált körülöttem.

-Mint mondtam nem akarok senkinek sem ártani!

-Benned is ott van a sötétség!

-Milyen sötétség?

-Majd meg tudod, de választanod kell. Ha rosszul döntesz el fogod veszíteni azokat, akiket szeretsz. Dönts! -ezt már ordította.

Új fent sikítva keltem fel csak most sikerült az ágyamról is leesni és körülöttem hallott szent jános bogarak feküdtek.

-Jól vagy húgi? -szaladt be Jack és megtorpant az ajtóba.

-Mi a fene történik velem? -néztem fel rájuk könnyes szemekkel.

-Közeledik a sötétség! -mondta Kira anyukája.

-Milyen sötétség?

-A történelembe volt egy gonosz, akinek a célja, hogy meghódítsa a világot. Minden alakalommal egy fiatalabb testbe költözött ezért senki sem tudja, hogy ki volt ő valójában!

-Akkor a húgom a következő gazdateste?

-Nem. Ő másra kell neki és tudod is, hogy mire! -guggolt le hozzám.

-A bennem rejlő sötétséget akarja felhasználni az ő céljai el érésére!

-De benned nem lehet sötétség hiszen jó ember vagy! -mondta Jack.

-Ahol van fény ott van sötétség is. Még nem késő. Meg tudjuk állítani, de csak addig míg nem képes át venni a gazda test felett az irányítást!

-És ha sikerül neki? -kérdezte Scott.

-Akkor is még lehetséges, de csak egy róka, igaz alfa és egy igaz királynő képes rá. Ha az egyik ki esik akkor nem lehet!

-És mi van, ha sikerül át állítania? -néztem fel rá.

-Akkor mindent eláraszt a sötétség és a gonoszság, de te erős vagy bármit ajánlj neked ne hidd el neki, mert te is nagyon jól tudod, hogy akik gonoszak azok nem tartják be az ígéretüket. Képes leszel legyőzni őt és ez rátok is igaz! -fordult a többiek felé.

-Még is mit csináljunk a rémálmaival? -kérdezte Jack.

-Azok nem fognak elmúlni, de ezt a javunkra fordíthatjuk. Bármit is mond neked azt mond el nekünk hát, ha megtudjuk ki a gazda teste!

-Rendben!

A bátyám felsegített a földről és utána ki mentek csak Derek maradt velem.

-El mennyünk sétálni?

-Örülnék neki!

-Rendben. Lent megvárlak! -utána ki is ment én meg gyorsan át öltöztem.


Már jó ideje sétáltunk, de nem is szóltunk egymáshoz.

-Te mondtad mindig, hogy ami bánt minket nem jó, ha magunkban tartjuk! -állt meg.

-Mit akarsz hallani? Azt, hogy egy lény vagy egy ember minden áron át akar állítani az oldalára? Vagy azt, hogy 1 hónapja csak vele álmodók minden éjjel?

-Várj mi?

Hoppá ez kicsúszott. Nagyon okos vagy Laura.

-Ezt eddig miért nem mondtad? -emelte meg a hangját.

-Jaj, elfojt a magzatvíz!

-Azért még ott nem tartasz!

-Te ezt honnan tudod, hiszen ellógtad a felvilágosító órát?

-Ennyire nem vagyok hülye és most szépen mond el, amit eltitkoltál!

-Jó azért egy próbát még ért. Az elején még úgy gondoltam csak egy rémálom azért nem szóltam senkinek sem ahogy telt az idő már kezdett gyanús lenni, de még mindig úgy gondoltam csak egy visszatérő rémálom!

-Az elején is beszélt veled?

-Nem csak jött utánam az adót helyen vagy ha a plázában voltam akkor meg csak nézett. Nagyon félek Derek! -már megint el kezdtem könnyezni.

-Ne félj addig míg itt vagyunk veled! -ölelt magához.

-És mi van, ha megölök valakit vagy téged? -néztem fel rá.

-Nem fogsz senkit sem bántani és engem sem!

-Remélem igazad lesz! -utána a fejemet a mellkasába fúrtam.

-Aludj ma nálam hát, ha nyugodtabb leszel!

-Nem akarom, hogy miattam ne tudj nyugodtan aludni!

-Azt már évek óta nem tudok. Nem nagyon zavar!

-Felőlem. Akkor mennyünk a cuccomért!

El is indultunk vissza hozzám.

𝙰 𝚅é𝚛 𝙵𝚎𝚔𝚎𝚝𝚎 𝙿á𝚛𝚍𝚞𝚌Where stories live. Discover now