Laura szemszöge:
Reggel ki nyitottam a szemem és néztem a plafont egy darabig, mikor leesett, hogy hol aludtam.
-Úr Isten. Úr Isten! -ugrottam ki az ágyból a takaróval együtt.
-Feküdj vissza már úgy is mindegy! -morogta a párnába.
-Lehet neked mindegy, de nekem nem. Megígérted!
-Én úgy emlékszem, hogy azt mondtam nem ígérek semmit! -állt fel az ágyból.
-Oké. Ez csak egy rossz rém állom!
-Lám a gerlepár újra együtt turbékolt! -jött be az ajtón Peter.
-Ez egyre rosszabb! -fogtam meg a fejem.
-Remélem sikerült teherbe ejtened! -nézett az unokaöcsére.
-Hát én nagyon reménykedek benne, hogy nem!
-Csak szólnék, hogy nem sokkal utánam jöttek Scotték szóval nem sokkára ide érnek!
-Oké. Ez sokkal rosszabb!
Ekkor motorok hangjára lettünk figyelmesek.
-Kíváncsi leszek a bátyád fejére! -mondta Peter.
-Ahelyett, hogy poénkodnál segíthetnél el tűnni. Hol vannak a ruháim? -nézelődtem a szobába.
-Anélkül jöttél! -mondta Derek.
-Mi?
-Vagy is inkább át voltál alakulva. Nem emlékszel rá?
-Ahogy elveszettem az irányítást utána csak a ma reggelre!
-Akkor ezek szerint jól csináltad, hogy nem emlékszik semmire! -nevette el magát Peter.
-Inkább fogd be! -el indultam a fürdő felé és a takarót a kezébe nyomtam és behajtottam az ajtót, mert már jöttek fel a lépcsőn.
-Sziasztok! -köszönt Scott.
-Mi történt itt? -kérdezte a bátyám.
-Semmi!
-Akkor miért nincs rajtad póló? Bántja a szememet a látvány! -mondta Stiles.
-Valószínűleg a telihold miatt rosszul aludt! -mondta Peter.
-Oké. Mindegy. Ezt megkéne nézned! -mentek oda az asztalhoz és így volt alkalmam meglógni. Át változtam és Peter ki nyitotta az ajtót és onnan rohantam vissza a nagyiékhoz a cuccaimért.
Ahogy megérkeztem vissza változtam és mentem is volna fel az emeletre, ha valaki meg nem szólalt volna.
-Mi van nem bírtad ki? -állt fel a kanapéról Theo.
-Te ezt honnan tudod! -hátráltam meg.
-Azt hiszed nem néztem utánad? -elkezdett felém közeledni.
-Sehol sem vagyok feljegyezve! -neki ütköztem a falnak és elém állt az egyik kezével meg támaszkodott a falon.
-Tévedsz. Van egy ősöd Elizabeth Swann, akinek az ereje megegyezik a tiéddel és többet tudtam meg rólad, mint te! -nézett rajtam végig.
-Hol van az a könyv?
-Nem adom át neked. Csalódót vagyok engem is választhattál volna, de neked az kelet, aki megalázott és megbántott! -a másik kezét is a falra rakta.
-Ő legalább nem ölne meg soha vagy is remélem!
-Hát már biztos nem. Ha terhes lettél tőle akkor majd nem tudod levakarni magadról! -elindult az ajtó felé.
-Az még nem biztos!
-Oh, de hogy nem! -csapta be maga után az ajtót.
Gyorsan felöltöztem és elindultam haza. Ahogy beléptem az ajtón az egész falka ott volt.
-Milyen volt az éjszakád húgi? -nézett rám Jack.
-Elment és eljött hozzám Theo!
-Mi? Bántott téged? -jött oda hozzám.
-Nem csak közölte, hogy tudja mi vagyok!
-Honnan? -kérdezte Stiles.
-Valami régi ősömnek megtalálta a feljegyzéseit és ő is olyan volt, mint én, de nem igazán akarja elmondani és oda adni a könyvet!
-Most írt anyám. Bent vannak a kórházba! -indult az ajtó felé Scott és utána a többiek követték.
-Te maradj itt. Biztos fáradt vagy! -veregetett hátba Jack és már ő is kiment.
-Hogy érzed magad? -kérdezte Derek mialatt Peterrel a két oldalamra álltak.
-Még sehogy!
-Csinálj tesztet. Tudni akarom, hogy kihal-e a Hale név vagy nem! -mondta Peter.
-Egy, van egy lányod és kettő, elkel telnie néhány napnak, hogy kiderüljön. Ti nem figyeltetek a felvilágosító órán?
-Én csak az izgalmas részeknél ő meg ellógta! -mondta Peter.
-Akkor min is csodálkozom! -néztem Derekre.
-Te támadtál le! -indult el.
-Lehet, hogy nem emlékszek semmire, de biztos vagyok benne, hogy nem így volt!
-Én máshogy emlékszem!
-Kapd be!
-Ezen már megint túl vagy! -és már ki is lépett az ajtón.
-Ha gondolod most már kinyírhatód, mert már terhes vagy tőle!
-Indulj te is utánuk most mielőtt téged foglak előbb kinyírni!
-Oké. Nem kell kétszer mondanod! -kocogva ment ki az ajtón és becsukta.
Én elindultam az emeletre és le fürödtem közben tanakodtam, hogy mi lesz velem, ha kiderül, hogy terhes vagyok? Akkor kifognak csapni a suliból és egyetemre sem fognak felvenni így. Na és arról ne is beszéljünk, hogy fog reagálni a családom és a barátaim.
YOU ARE READING
𝙰 𝚅é𝚛 𝙵𝚎𝚔𝚎𝚝𝚎 𝙿á𝚛𝚍𝚞𝚌
FanfictionAz én nevem Laura Smith. A családommal most költöztünk Beacon Hillsbe. A szüleim korábban itt éltek, de sok oka volt, hogy el költöztek. Az egyik, hogy természetfelettiek vagyunk és nem is átlagosak, mivel vérmacskák vagyunk. Az apám John ő vértigri...