Úgy szorította a csuklómat, hogy azt hittem eltörik. Próbáltam kiszabadulni, de ő erősebb volt. Akkor lett mégnagyobb pánikom, amikor erőszakosan megcsókolt. Undorodtam tőle. Fájdalmasan tépte ajkaim, de sikerült annyi erőt összeszednem, hogy el lökjem.
Eressz el, ez fáj!! -rángattam a csuklómat. A könnyeim már útnak indultak és csak úgy potyogtak. Neki tolt a kerítésnek, és kezei a fenekemre tévedtek. Alig tudtam erőt venni magamon. Hiába próbáltam tolni, nem jött össze. De ekkor vettem egy mély levegőt és azt tettem, amit ilyenkor a filmekben is szoktak. Jó erősen megrúgtam, a számára legérzékenyebb helyen a térdemmel, aztán el is löktem és futásnak eredtem. Alig láttam a könnyeimtől, de muszáj volt erősnek lennem.
Miután oda értem a megfelelő helyre, szinte ráfeküdtem a csengőre. Szerencsémre nem kellett sokat várnom, kis motoszkálás után egyből nyílt az ajtó.
Tae...-szólaltam meg nyekergő hangon és az előttám álló fiú arckifejezése igen döbbent volt.
Mi a baj? Mi történt? -fogta meg karom, hogy bevezessen a házba. Csak úgy kitört belőlem a zokogás, alig bírtam állni. Taehyung leültetett a kanapéra, majd elém térdelve próbálta törölgetni a könnyektől nedves arcomat.
Mi történt Soju? Miért sírsz? -aggodalmas tekintete miatt, végre erőt vettem magamon és megszólaltam.
É-énh annyira shajnálomh...próbáltamh, de nemh-
Mondd el kérlek, mi törént. Így nem tudok segíteni jagi. -emelte fel fejemet államnál fogva, hogy végre szemébe nézhessek.
Mhiután hazamentem a v-vásárlásbolh, ott volt a házunkh előtt Lee... LeeHong és m-megcsókolt. Aztán mhegszorongatta a csuklómat é-és le tapizohtt. -sírtam el magam mégjobban. Taehyung arca teljesen elváltozott. Sose láttam még ilyen mérgesnek.
Na most tényleg megölök valakit. -állt fel hirtelen és az ajtóhoz akart indulni, de megállítottam.
Kérlek Tae, ne! Ne mhenj. -úgy nyújtottam ki a karjaim, mint egy kisgyerek, jelezvén, hogy öleljen meg, mert most rá van a legnagyobb szükségem. Taehyung a karjaiba zárt és olyan gyenge voltam, hogy a földre rogytam, az engem ölelő fiú, pedig követte példámat.
Annyira sajnálom jagi. Ígérem neked, soha többé nem fog úgy hozzád érni senki sem. Nem fogom hagyni nekik. -puszilta meg fejem búbját. Próbáltam nyugtatni magam, hogy most már biztonságban vagyok, de képtelen voltam abba hagyni a sírást.
Mutasd a kezed. -fogta meg az említett testrészemet és pont jót fogott meg. Ránéztem a bal csuklómra és mintha piros festéket tettek volna rá. Ez biztosan befog lilulni.
Az a szemét! Ha egyszer meglátom, garantáltan összetöröm az összes csontját. -simított rá a piros területre. Kicsit fájt, de türhető volt.
Nyugodj meg, mostmár minden rendben. Nem fog bántani. -simogatta fejemet.
Én most m-megcshaltalak? -könnyeztem be újra és már ismét útnak akartak indulni a könnyeim. A "sérelmeim" ellenére, ez fájt talán a legjobban. Az, hogy valaki olyan csókolt meg, aki nem Tae. Utáltam magam ezért.
Nem! Ez nem a te hibád, nem tehetsz róla. Erre ne is gondolj! -emelte meg ismét államat, hogy a szemébe tudjak nézni.
U-ugye tudod, hogy én csak théged szeretlek és sose tennék ilyet?-néztem rá, könnyes szemekkel.
Tudom Soju, tudom. Nincs semmi baj, oké? -fogta meg arcocskám és közeledni kezdett, de elfordítottam a fejem, így a puszija az arcomra érkezett. Értetlenül nézett, majd megszólaltam.
Előbb kimosom a számat fertőtlenítővel. -Tae helyeslően bólintott, aztán hagyta hogy felálljak és egyből elindultam a mosdóba.
💕💕💕
Miután sikeresen kimostam a számat, visszamentem Taehyunghoz, aki addigra elkészítette a vacsit. Hiába mostam le a számat tízszer, úgy érzem a rossz emlék örökre megmarad... Igyekszem tovább lépni, de időbe fog telni, míg elfelejtem.
Ez eléggé finom! Ki vagy te, Gordon Ramsay? -szólaltam fel evés közben. Taehyung ma nagyon kitett magáért, olyan ízletes kaját rakott elém, hogy tuti repetázni fogok belőle.
Csak is miattad csináltam. Tudom, hogy fontos számodra a pocakod, szóval gondoltam jól lakatom. -milyen jól ismer ez a srác. Hisz ha jobban bele gondolok, én mindig csak eszem. Minden órában nassolok valamit, de szerencsére nem látszik.
Én nagyon szeretlek téged, Taehyungie. -küldtem neki egy puszit a levegőben és megajándékozott egy nagy mosollyal, folytattuk az evést.
Amint végeztünk, pihentünk egy picit és átmentünk a nappaliba.
Na, akkor szeretnél filmet nézni? Vagy inkább aludjunk? -fogta meg karjaim és tette a vállaira.
Inkább menjünk aludni. Nagyon elfáradtam ma. -hajtottam le fejem és már éreztem, hogy mindjárt elkezdek hisztizni.
Akkor gyere! -fordult meg hirtelen, majd kapott fel a hátára.
Te mi a jó eget csinálsz? -hagyta el végre számat egy kisebb nevetés.
Hát felviszlek, hogy ne neked kelljen lépcsőzni. -válaszul csak hümmögtem egyet és vártam, hogy végre befeküdjek a pihe puha ágyikóba. És egyébként Tae ágya sokkal puhább, mint az enyém. Imádok benne aludni.
Megérkeztünk, hölgyem! -tett le az ágyra, én pedig el is terültem. Taehyung felkapcsolta az éjjeli lámpát és befeküdt mellém.
Milyen volt a shopping? Szép ruhát vettél? -kaptam újabb puszit az arcomra.
Jó volt, bár elég nehezen tudtam választani. Olyat akartam, ami tetszene neked és mindenhol kellőképpen takar, meg ilyenek. De végül megtaláltam a megfelelő ruhát. -fordítottam felé a fejem.
Nekem minden ruha tetszik, amit választasz. Ilyenkor azt nézd, ami neked tetszik és kényelmes! Mondjuk, ha van benne olyan is, ami nekem tetszik, akkor az csak plusz pont. -a végén, már nem bírta, elnevette magát, ami engem is mosolygásra késztetett.
Látom, jól elszórakozol. -
Nem, csak próbáltam elterelni a figyelmed. -hajolt felém.
Nos, azt most egy darabig nehéz lesz. Miért mindig velem történik ez? -sóhajtottam nagyot.
Nem tudom. Túlságosan gyönyörű vagy, ezért mindenki magának akar. -nézett mélyen szemeimbe.
Te is a mindenki közé tartozol? -vontam fel szemöldököm.
Még jó hogy. De már senki nem szerezhet meg. Te hozzám tartozol és mostmár mindenhová veled megyek, nehogy még egy ilyen előforduljon. -simított arcomra.
Jól van, annak nagyon örülnék. -bújtam oda hozzá.
Mostmár megcsókolhatlak? -válaszul bólintottam, hisz érezni akartam már ajkait, de még mindig ott mostoszkált bennem LeeHong. Viszont az váratlanul ért, hogy Tae szinte csiga lassúsággal és olyan gyengéden érintette hozzá az ajkait az enyémekhez, hogy minden gondolatom elszállt. Megkönnyebülten túrtam bele a hajába és húztam őt közelebb magamhoz. Nem szakadt még el, igyekeztünk minél jobban betelni egymással.
Nem tudom, mivel érdemeltelek ki. Mindenki más, olyan rossznak állított be, de én tudtam, hogy nincs igazuk. Tudtam, hogy más vagy, mint amit mutatsz. -vallottam be az érzéseket, amik most jelenleg bennem kavarogtak.
Azért valahol igazuk volt, de annyira mégsem. És inkább nekem kéne ezt mondanom, hisz csodálatos vagy és elfogadsz ilyennek, amilyen vagyok. -mosolygott rám édes mosolyával és újra ajkaimnak esett. Nem tudom, hogy mostanában mi van velem, de minden ilyen alkalommal egyre többet akarok. Így hát most én cselekedtem és elkezdtem felfelé húzni Tae pólóját. Nem kérdezett, hanem gyorsan levette magáról, majd visszahajolt felém és közben elkezdte kigombolni a pizsi felsőmet. Van már nála pár cuccom, szóval bármikor itt tudok aludni úgy, hogy nincs nálam alvós ruha. Gyorsan alrébb dobtam a zavaró anyagot és visszatértem a fiú ajkaihoz. Kis idő után zihálva elvált tőlem, majd megszólalt.
Annyira a...-kezdett bele, de nem fejezte be a mondatot.
Igen? Folytasd. Mondd ki! -tettem kezeim fejem mellé és vártam.
Akarlak. Annyira akarlak, de tudom, hogy ennek nem ma van az ideje. Viszont addig, kipróbálhatnánk valami mást. De csak ha te is akarod. -elmosolyodtam, hisz olyan édesen mondta ezeket. Kapizsgáltam, hogy mire is gondol és ennyire szende szűz tényleg nem lehetek. Heves bólogatásba kezdtem és válaszom látva, már el is kezdte lehúzni rólam a rövidnadrágomat. Kissé izgultam, de bízom benne. Hisz olyan sok mindent tesz értem és rohadt helyes srác és a legaranyosabb is, akit ismerek. Ennyire nem lehetek távolságtartó ilyen intim téren. Mikor a rövidnadrágom is lekerült rólam, éreztem ahogy kezd vörösödni az arcom, de Tae hosszú csókban részesített és kicsit sikerült felengednem.
Ha valami nem tetszik, akkor szólj. Rendben? -
Rendben. -nyögtem ki gyorsan és elég izgatott lettem, amikor a lábaim közé hajolt.