Mi a közös Gerdában és Gergőben?
Azon kívül, hogy ugyanarra az egyetemre járnak, ugyanabban a városban laknak, közös tesi kurzuson vesznek részt, a testvéreik legjobb barátnők, ráadásul gimnáziumi éveik alatt évfolyamtársak is voltak, körülbelül a...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Holnap akkor találkozunk - intett egyet a munkatársam, Zoé, akivel együtt zártunk és az a megtiszteltetés ért, hogy még egy napot dolgozhatunk közösen. Inkább csinálnék végig bármilyen jogi vizsgát újból, minthogy ezzel a hárpiával szívjak egy levegőt, de sajnos az élet nem kívánságműsor, nekem pedig alkalmazkodnom kell ahhoz, amit dob a gép.
- Milyen jó - motyogtam unottan és mázlimra az ellenkező irányba igyekezett ki a plázából, mint én.
Egyetlen egy dolog miatt szerettem csakis zárni, ami a tömeg hiánya volt. Nem kellett konkrétan kivergődnöm az emberhering között a bejáratig vagy jelen helyzetben a mélygarázsig, ahol Axel parkolt, hanem nyugodtan tudtam sétálni, bármiféle kerülgetés nélkül. A szemben lévő kávézóra pillantva, akaratlanul is eszembe jutott a délutáni incidens, amit Gergő produkált. Hiába mondta azt, hogy ne üssem bele az orromat a dolgaiba, egyszerűen kíváncsivá tett az egész helyzet, meg a viselkedés. Nyilván nem fogok beleszólni, mert tényleg nem az én dolgom, de amíg a személyes hazudozóját és időnként, a bér nélküli bébiszitterét játszom, akkor igenis jogom van tudni arról, még ha egy aprócska részben is, de mibe von bele.
Amit egyáltalán nem értettem, hogy miért ragaszkodik ahhoz már szinte mániákusan, hogy a saját barátnője, akit elvileg szeret meg imád, ne ismerje meg az anyját, vagy azt, hogy hol lakik? Számomra ez annyira felfoghatatlan, hogy az agyam egyszerűen leblokkol és nem képes feldolgozni az információkat. Adri vajon tudja azt, hogy Gergő mennyi mindent eltitkol előle? Vagy azt, hogy van egy húga? Esetleg, hogy a szomszédjuk szokott vigyázni Blankára, mert Natasa aránytalanul sokat dolgozik? Vagy előtte csak egy rózsaszín köd lebeg, amin keresztül Gergőt a szőke hercegnek látja fehér lovon? Mondjuk annyi módosítással, hogy barna hajú, tetovált, kissé bunkó a hercege és nem mellesleg rettentően idegesítő is. Pontosan annyira idegesítő, mint Perczel Csanád, akit szintén nem tudok hova tenni. Mégis minek jelent meg a szobámban közölve, hogy megtalálta otthon az óráját, ha mindezt megtehette volna üzenetben is? Egyszer csak megnéztem volna az értesítéseket, szóval ja. Nem tudom mit gondoljak. A két nagy kérdőjel a fejemben esküszöm, hogy vetekednek egymással, mert ha egyik irányba terelődik a figyelmem, egyből visszaugrik a másikra. Pedig nem igazán jellemző rám, hogy ennyire sötétben legyek, mindig is össze tudtam rakni a darabkákat, hogy megkapjam a kép nagy részét, még hogyha az egészet nem is mindig sikerült, de jelen helyzetben egy konkrét nagy semmi a tudásom.
- Te hová mész? - töltötte be Axel hangja a visszhangzó teret, mire nagyokat pislogva forgolódtam keresve őt. Kicsit se tűnhettem szerintem furcsának, hogy a kocsija előtt sétáltam tovább anélkül, hogy észrevettem volna őt.
- Elbambultam - magyarázkodtam, majd visszagyalogolva beszálltam az anyósülésre, mire egyből megcsapott Axel jellegzetes parfümének az illata, miközben a táskámat a hátsó ülésre dobtam. Amint bekötöttem magamat, el is indultunk, az igazat megvallva, nem tudom, hogy mégis hová.
