ғᴇʟʟ ɪɴ ʟᴏᴠᴇ ᴡɪᴛʜ ᴘᴀᴜʟ sᴛᴀɴʟᴇʏ/Befejezett/

33.Kínzó magány.

Reggel éreztem hogy már egyedűl vagyok mert Paul már nem karolt.Azért is furcsálltam mert általában reggelig szokott karolni.De azért mégis felé fordúltam és beigazolódott a gyanúm.
Nagynehezen rászedtem magam hogy kimásszak az ágyból.
Mikor kimentem a szobából lassan benyitottam a gyerekszobába és csodás módon már nem aludtak.
Mosolyogva odamentem Angel ágyához és lassan kivettem.Mosolyogva néztem rá mire egy aranyos "baba"mosolyra húzta a vékonyka száját.
-Ebben nagyon is rám hasonlítasz.-mondtam mosolyogva miközben ringattam a kezemben.-De vajon kire fogsz természetben hasonlítani?Hm?-erre megint egy széles mosolyra húzta a száját majd nevetgélni kezdett.-Ahha...Ebben apura hasonlítasz.
Sokáig tartottam a kezemben majd leültem vele az ott lévő fotelbe és megettem.Szélesen mosolyogtam míg el nem aludt.
-Mész vissza aludni?-kérdeztem mosolyogva mire csak egy széleset ásított és a szemére tette a kezecskéjét.-Amint látom ez nem kérdés.-mondtam és be is tettem a kiságyba.
Odamentem Alex-hez is majd mikor odamentem azonnal rámnevetett amin csak mosolyogtam.Lassan kivettem és ő is ugyanolyan édesen mosolygott rám mint Angel.
-Te már inkább az én lányom vagy.-mondtam mosolyogva mire csak nevetgélt.-Na mondom én.
Mielőtt még megetethettem volna hirtelen kopogtak így muszály volt lemennem a karomban Alex-el.
Lassan lementem a lépcsőn majd kinyitottam az ajtót.
-Sam?-kérdeztem mosolyogva.
-Szia hugi.-mondta mosolyogva majd azonnal megölelt.
-Sam óvatosan.-mondtam mikor elengedett.
-Óhh...-nézett lepetten a karomban alvó csöppségre.-Kiköpött te.
-Hát ő az én lányom.-mondtam mosolyogva.-De Angel inkább fog Paul-ra hasonlítani.
-Ha jól veszem ki ikrek?-kérdezte amin csak kuncogtam majd bólíntottam.
-Mindjárt jövök csak megetetem majd leteszem.-mondtam és indultam a lépcső felé.-Addig igyál egy kávét.
Csak mosolyogva bólintott majd a konyhába ment én pedig az emeletre.
Lassan megetettem majd ő is lassan elalaludt.Óvatosan betettem a kiságyba majd bementem a hálóba.

A szekrényhez mentem és kivettem egy szürke sportnadrágot és egy fekete felsőt.A hajamat nagynehezen megkeféltem majd indultam az alsó szintre.
Amikor odamentem a konyhapulthoz egy szál vörös rózsa feküdt a márvány lapon.De nem csak a rózsa árválkodott a lapon hanem egy levél is.Odamentem és mikor beleszagoltam a rózsába azonnal tudtam hogy Paul hagyta ott és csak magamban elmosolyodtam.A kezembe vettem a levelet és azonnal felismertem a kézírást:

Drága Lara-m,
Kérlek ne haragudj hogy nem vártam meg hogy felébredj de nem vagyok az a búcsózkodós fajta.Mikor e sorokat olvasod én már mindenbizonnyal Detroit-ban vagyok de ne hidd hogy nem gondolok rád.
Az alatt az idő alatt míg nem lehetek melletted szerelmem csakis terád fogok gondolni.Tudom hogy az idő vánszorogni fog hogy nem vagyok veled,de gondolatban mindig veled leszek.Ne hidd hogy egy percre is képes leszek másra gondolni.Úgy hogy nem vagy velem hercegnőm én leszek a világ legmagányosabb embere.Te vagy számomra a legfontosabb az egész világon.Igaz tegnap csókoltalak meg utoljára de még mindig érzem a számon puha és rózsás ajkaid édes ízét.Igaz már tegnap volt hogy éreztem hajad bársonyos illatát de még mindig érzem.Igaz tegnap volt hogy magamhoz öleltelek s éreztem nőies tested domborulatait még mindig érzem a nyomait a mellkasomon.Még most is csak rád tudok gondolni kedvesem.

Örökké szeret:A te Csillagszeműd.

Csak magamban elmosolyodtam azon hogy Paul milyen választékosan tud beszélni.Egy költő veszett el benne.
Bementem a konyhába ahol Sam éppen talán már a második csésze kávét döntötte lefelé.
-Mi a helyzet Sam?-kérdeztem mosolyogva.
-Semmi különös...Csak az egyetem felkért hogy vegyem át apa prakszisát.-mondta mire értetlenűl néztem rá.
-Valóban te kaptad meg apa prakszisát?-kérdeztem leesett állal.
-Az elején csak segéd tanár lennék majd idővel terepre is küldenének.-mondta amin csak mosolyogtam.
-Büszke vagyok rád bratyus.-tettem a kezem a vállára.
-Kösz...-nem tudott több semmit mondani mert rátört a tüsszögés.-Macska?
-Macska.-mondtam egy sejtelmes arckifejezéssel.
-Macska?-kérdezte megint mire kiakadtam.
-Baszd meg Sam igen.-mondtam idegesen.
-Ezt akartam hallani.-mondta mire megforgattam a szemem.
A hirtelen ránktelepűlt csendet a telefon csöngése verte fel.Lassan bementem a nappaliba és a még mindig csöngő telefonhoz vettem és sóhajtva felvettem.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia édesem.-hallatszott a kellemes mély hang amibe az első perctől szerelmes vagyok.Nem a hangba hanem abba akié a kellemes mély hang.
-Szia Paul.-ültem le mosolyogva a kanapéra.-Hol vagytok?
-Már Detroit-ban a repteren.-mondta és a végén sóhajtott.-Gene már most az agyamra ment Ace-ről nem is beszélve.-mondta nevetve amin én is elnevettem magam.- Hidd el Lara már most hiányzol.
-Te is nekem Paul.-mondtam sóhajtva.
-Hogy vagytok?-a többesszámon csak magamban elmosolyodtam.
-Mindhárman jól vagyunk.-mondtam mosolyogva.-Angel a te lányod.
-Na és Alex?-kérdezte amin megint akaratlanúl is elmosolyodtam.
-Hát...ő inkább az én lányom.-mondtam amin hallottam hogy kuncog.
-Remélem nemsokára megint a karomban tarthatom őket.-mondta szomorkásan.-De...a te csókod hiányzik a legjobban.
-Hát még nekem hogy hiányzik hogy most nem bújhatok hozzád.-mondtam szomorkásan.
-Most mennem kell.-mondta amin csak mélyen sóhajtottam.-Ne aggódj.Ha tudlak még hívlak drága.
-Édes vagy.-mondtam mosolyogva.-Szeretlek.
-Én is szeretlek szerelmem.-mondta mindenbizonnyal mosolyogva.-Szia.
-Szia.-mondtam sóhajtva majd letettem.
Mikor letettem a kagylót csak keserűen sóhajtottam.Hiába csak aznap mentek el már akkor rettentően hiányzott Paul.Sokak furcsának találhatják hogy annyira hiányzott a férjem mert egyesek annak örülne ha nincs velük a férjük.Na ez az én esetemben nem így volt.Még akkor is mérhetetlenűl szerelmes voltam Paul-ba.
-Ki volt az?-jött oda Sam.
-Paul.-sóhajtottam.-Már Detroit-ban vannak.-mondtam keserűen.
-Hey Lara.-ült le mellém.-Ne legyél elkeseredve.Hamar el telik majd ez a hat hónap.-tette a vállamra a kezét.-Észre sem fogod venni.-mondta mire mosolyogva néztem rá.-Addig is itt van neked az a gyönyörű két kisangyal akik mindennél fontosabbak neked.
-Rendben.-mondtam mosolyogva.-Megpróbálok megnyugodni.
-Ajánlom is.-mondta mosolyogva.
Csak mosolyogva néztem Sam-re.Hirtelen Indiana rakoncátlan macska révén Sam vállára ugrott.
-Megkedvelt.-mondtam mosolyogva és megvakargattam a cicus állát amire a reakciója az volt hogy egyből dorombolni kezdett.
-De én őt nehem.-mondta majd azonnal tüsszögni kezdett.
-Azthittem már évek óta elmúlt az allergiád.-mondtam amin csak kuncogott.
-Hahaha...nagyon vicces vagy hugi.-mondta gúnyos hanglejtéssel.
Csak mosolyogva levettem a macskát a válláról.Csak rámvigyorgott.
Hiába nem voltam egyedűl akkor is magányos voltam.Csak remélni tudtam hogy Paul-nak is ugyanúgy hiányzok mint ő nekem.Kívűl mosolyogtam de belűl zokogtam.
Nemsokára eljött az este és Sam elaludt a kanapén.Kerestem egy pokrócot és betakartam.Lassan felmentem a gyerekszobába hogy megnézzem minden jól vannak-e.Hál Istennek mélyen aludtak.Csak mosolyogtam majd lekapcsoltam a villanyt és kimentem.
Lassan benyitottam a hálóba és bementem.Felvettem a hálóingem majd bebujtam az ágyba.
Nem tudtam elfelé aludni mert nagyon hiányzott Paul.Régen aludtam egyedűl azért is ment nehezen az elalvás.
Mikor oldalra fordúltam a telihold fénye bevilágított az ablakon.Csak szomorúan néztem a holdat.Míg bámúltam a holdat éreztem hogy egy könnycsepp folyt végig az arcomon.
Régen sírtam de akkor rámtört a zokogás mert nagyon egyedűl éreztem magam.
Míg Paul-ra gondoltam egyre csak folytak végig az arcomon a könycseppek.Próbáltam megnyugodni de nem nagyon ment.Így megpróbáltam magam álomba sírni.De még álmomban is csak egy valaki járt a fejemben.Csakis rá tudtam gondolni.Mert őrűlten szerettem és nem mellesleg nagyon hiányzott.

Sziasztok!!!!Igen tudom megint sokáig húztam és bocs.De váratlanúl akadt egy kis családi problémám ezért is tartott ilyen sokáig hogy befejezzem és feltegyem.De ennyit rólam.
Ha tetszett ez is azt kérlek titeket jelezéttek egy csillagocskával és kommenttel.
De amúgy hiába tart sokáig megírni a fejezeteket nagyon szeretem írni ezt a könyvet.