ғᴇʟʟ ɪɴ ʟᴏᴠᴇ ᴡɪᴛʜ ᴘᴀᴜʟ sᴛᴀɴʟᴇʏ/Befejezett/

32.Az igazi csoda.

Mikor másnap felkeltem Paul az ott lévő fotelben aludt miközben Angel a karjaiban volt.Csak mosolyogva néztem hogy mennyire fontos a számára. Egy igazi minta apa lesz.
-Lara.-állt fel és jött az ágyhoz.-Szia kincsem.
-Szia Paul.-mondtam mosolyogva.-Alex?
-A nővér elvitte hogy nyugodtan aludj.-simogatta a homlokom.
-Meg kell néznem.-ültem fel.
-Oké.-mondta és felállt.-Gyere.
Óvatosan felsegített majd visszavette a kezébe Angel-t.Csak mosolyogva néztem rá hogy már most mennyire szereti.
-Kiváncsi vagyok hogyan fogsz majd elbánni velük ha kamaszodni kezdenek.-mondtam mosolyogva.
-Úgy ahogy a hugommal.-mondta mosolyogva.
Csak mosolyogva néztem rá.Mikor elértünk oda ahová az újszülötteket viszik csak mosolyogva néztem be Alex-re.
-Istenem milyen édesen alszik.-mondtam mosolyogva.
-Menj csak be.-mondta majd mosolyogva bementem.
A nővér mosolyogva a karjaimba adta és csak mosolyogva néztem a kis angyalkámat.
-Istenem milyen aranyos vagy.-mondtam mosolyogva mikor az arcát simogattam és csak rámmosolygott a vékonyka szájával.
Mosolyogva néztem a még mindig békésen alvó kislányomat.Furcsa volt úgy gondolni magamban hogy már anya vagyok mert feleség is alig pár hónapja voltam.De hiába telt el kevés idő azóta hogy hozzámentem Paul-hoz akkor is boldog voltam hogy végre gyerekeink születtek.Mindig is akartam gyerekeket de az sosem fordúlt meg a fejemben hogy egyszerre kettő is fog születni.
-Itt van a büszke anyuka.-hallottam meg egy ismerős hangot.
-Pamela!-mondtam mosolyogva majd megöleltem.-Hogy kerülsz ide?
-Csak Paul hívott hogy kell egy kis segítség.-mondta mosolyogva.-Csak mondom hogy Paul igazán aranyos a kicsivel.
-Hiába csak egy napja vagyunk szülők akkor is szeretjük őket.-mondtam mosolyogva.
-De amint látom mindkettőjüknek van anyajegye.-mondta mosolyogva.
-Pamela?-szólítottam meg.
-Tessék?-fordúlt felém mosolyogva.
-Megfogod?-kérdeztem amin csak mosolygott.
-Persze.-mondta és odaadtam neki és csak mosolyogva a karjaiba vette.-Látszik hogy a ti lányotok.
-Hát még szép.-mondtam mosolyogva.-De szerintem inkább fognak Paul-ra hasonlítani mint rám.
-Úgy gondolod hogy a természetük olyan lesz mint az övé?-kérdezte mire csak mosolyogva bólintottam.
-Nagyszerű nénikéjük leszel.-mondtam mosolyog amikor visszaadta.
-Nagyon szivesen leszek a nénikéjük.-tette mosolyogva a kezét a vállamra.
-Megyek mert szerintem Paul tűkön űl.-indultam kifelé.
-Majd meglátogatlak.-mondta mikor kiment velem.
-Ajánlom is.-mondtam mosolyogva és odamentem Paul-hoz.
Lassan visszamentünk a szobába és mikor átöltöztem indultunk kifelé.

Amikor hazaértünk Paul a kezét szememre tette és úgy vezetett fel az emeletre.
-Paul kinyithatom még ma a szemem?-kérdeztem mikor bevezetett az egyik szobába.
-Mindjárt.-suttogta a fülembe majd elvette a kezét.-Kinyithatod.
Mikor kinyitottam a szemem egy csodásan berendezett gyerekszoba tárúlt elém két kisággyal.A fal hála Istennek krémszinű volt.
-Paul ezt ki csinálta?-kérdeztem lepetten.
-Pamela ötlete volt.-mondta amin csak mosolyogtam.
-Csodaszép.-mondtam mosolyogva.
Lassan lementem az alsó szintre majd Paul-al felvittük a kicsiket a szobába majd betettük a kiságyakba.
-Milyen édesen alszanak.-mondtam mosolyogva.-És milyen szépek.
-Akárcsak az édesanyjuk.-tette a kezét a vállamra.
-Szépen összehoztuk.-mondtam mosolyogva.-Nem?
-De.-suttogta és átkarolt.
Csak mosolyogva néztük a békésen alvó angyalkáinkat.Nem mondtunk egymásnak semmit csak néztük őket.
Az volt az életem második legcsodásabb napja.Most kérdezhetitek hogy melyik volt az első legcsodásabb nap az életemben.Az volt az életem első legcsodásabb napja amikor hozzámentem Paul-hoz.De akkor mikor megszületett a két kis tündérke még attól is boldogabb voltam mikor Paul elvett.
Szerintem nem csak én voltam határtalanúl boldog hanem ő is.Nehezen tudtam volna elhinni hogy ő ne legyen boldog.Igaz neki is új volt a házas élet de akkor is sütött róla hogy milyen boldog hogy végre apa lett.
-Gyere Lara.-intett mosolyogva.-Menjünk feküdjünk le.
-Oké.-mondtam mosolyogva.-Csak lezuhanyzok.
-Rendben.-mondta és egy puszit nyomott a homlokomra.-Addig én átnézem a turné tervet.
Csak sóhajtottam mikor Paul megemlítette a turnét.De hiába tudtam hogy muszály mennie akkor is eléggé keserű lettem.Dehát felvállaltam hogy sokat leszek egyedűl mikor hozzá mentem.De hiába voltam tisztában azzal hogy muszály turnéra menniük akkor elkeseredtem.
Lassan lementem majd a fürdő felé vettem az irányt.Ledobáltam magamról a cuccaimat majd amint beálltam a zuhany alá megnyitottam a vizet.
A meleg vízcseppek lassan folytak végig a testem minden pontján ami igazán kellemes volt.Amíg a zuhany alatt álltam sok minden kavargott a fejemben.Többek között az hogy hogyan fog menni hogy felneveljek nem egy hanem két kislányt.De az a tudat boldogított hogy Paul mindvégig mellettem lesz.Így azon cseppet sem görcsöltem.
Mikor elég ideig áztattam magam elzártam a vizet és kezdtem magam szárazra törölni.Amint elég száraz voltam felkaptam az ott lévő fogason lógó fekete selyem hálóköntöst és indultam a nappaliba.
Mikor beléptem Paul az asztalra hajolt és látszott rajta hogy majd szétveti az ideg.Nem haboztam sokat azonnal odamentem hozzá.
-Mi baj van?-simítottam a kezem a hátára.
-Csak a turné a gond.-sóhajtott és az asztalra könyökölt.
-De miért?-karoltam át és a fejemet a vállára tettem.
-Azért mert sok ideig fog tartani.-mondta keserűen majd a kezével megfogta a csuklóm és egy lágy csókot lehellt rá.
-Pontosan meddig?-kérdeztem mire csak sóhajtott.
-Kb jövő év elején érünk vissza majd éppen hogy kifújjuk magunkat megint indulhatunk az új album turnéjára.-mondta a végét már sóhajtva.
-Óhh szent ég.-sóhajtottam.-De miattunk nem kell aggódnod.-mondtam mosolyogva.
-Hmm...-hümögött mosolyogva.
-Lesz majd aki vigyázzon ránk.-mondtam mosolyogva.
-És megmondanád hogy ki?-állt fel és háttal az asztalnak dőlt.
-Majd néha Pamela átjön...-tettem a kezem a derekára.-és néha Sam is beugorhat hogy ne nyírjon ki valaki.-mondtam mire a végén elnevette magát.-De tudom nem nagyon kedveled a bátyám de ha nem vagy itt nem tudsz megvédeni.
-Ebben nagyon igazad van.-mondta majd visszaült a székre.
-Miben nincs igazam?-mondtam és az egyik lábamat a bal a másikat a jobb oldalán átvetettem és az ölébe ültem.
-Azt én nem tudom.-mondta vigyorogva és a kezét a derekamra símította.-Mondd meg te.
-Mit is mondjak meg?-karoltam át a nyakát.
-Semmit.-suttogta és az arcomhoz hajolt és finoman megcsókolt.
Sokáig csókolt ami akkor és ott nagyon jól esett.Nem csak azért mert az a nap kissé kifárasztott hanem azért is mert másnap korán reggel indul hogy a fiúkkal bevegye a világot.
-Megyek lefekszem.-válltam el az ajkaitól.-De te se maradj fent sokáig.-simogattam a haját.-Ki kell magad pihenned.Nem lehetsz olyan holnap mint a csipás macska.
-Haha...Rendben baby.-suttogta mikor pár centire volt az ajkaimtól.
-Szeretlek Paul.-döntöttem a homlokom az övének.
-Én is szeretlek Lara.-mondta és simogatni kezdte a hátamat.
Csak mosolyogva néztem a csodaszép barna szemeit.Nagylassan rávettem magam hogy felálljak az öléből.Mikor felálltam a kezét a derekamra tette amin csak mosolyogtam.
Lassan a lépcsők felé vettem az irányt és lassan felbaktattam.Mielőtt bementem a hálóba bementem a gyerekszobába hogy megnézzem minden rendben van-e.Mikor odamentem az egyik kiságyhoz csak mosolyogva néztem a békésen alvó csöppséget.A másikhoz is odamentem és ő is ugyanolyan édesen aludt.
Csak hallkan kuncogtam magamban majd indultam a hálóba.
Lassan lenyomtam a kilincset majd bementem.Bezártam az ajtót majd a szekrényből kivettem egy hálóinget majd bebujtam az ágyba.Magamra húztam a takarót és próbáltam lassan elaludni.
Mielőtt lekapódott a szemem az ajtó lassan kinyílt majd miután besétált megint ugyanolyan lassan bezárta.
Míg az ágyhoz sétált leöltözött és mikor mellém feküdt hátulról átkarolt én meg a kezemet az övére simítottam.
-Azthittem alszol.-suttogta a fülembe amin csak mosolyogtam.
-Addig nem tudtam nyugodtan aludni míg nem fekszel mellettem.-mondtam mosolyogva.
-Mostmár nyugodtan aludhatsz.-mondta olyan hangon amiből kivehető volt hogy eléggé álmos.
-Szeretlek Paul.-mondtam mosolyogva.
-Tudom Lara.-mondta és az arcát a nyakamba fúrta.
Egy lágy és kellemes csókot lehellt a tarkómra ami nagyon kellemes volt.
Időközben egyre mélyebben kezdett szuszogni amiből tudtam hogy kezd elaludni.Csak mosolyogtam mikor már nem mozdúlt és már mélyen aludt.Bezártam a szemem és az álom lassan elnyomott.

Tudom hogy megint sokat késtem.De nem nagyon volt ihlet.De annyira hogy csak a kedvenc számaim állandó hallgatása után jött meg csak.Ha tetszett jelezd vote vagy komment formájában.A kövinél tali.Sziasztok.