30.Őrültek háza.

32 2 1
                                    

Mikor aznap felkeltem Paul még mindig mellettem feküdt.Lassan felé fordúltam hogy ne keltsem fel.De mikor odafordultam csak akkor láttam hogy már nem alszik.
-Azthittem még alszol.-bújtam hozzá és a kezemet a mellkasára simítottam mire a kezét a hátamra símította.
-Egy ideje már fent vagyok.-mondta kicsit kesernyés hangon de kivehető volt hogy a hangjából hogy ideges.
-A ma esti koncert miatt vagy ideges?-kérdeztem mire csak sóhajtott.
-Igen.-sóhajtott.-Nem szivesen hagylak itthon egyedűl.-kezdte babrálni a hajamat ami jól esett.
-Nem lesz baj.-simogattam a mellkasát és közben hallgattam a szíve ritmusos és lassú dobogását.-Elvégre felvállaltam az egyedűllétet mikor egy rocker felesége lettem.
-Néha úgy érzem hogy mással kellene foglalkoznom.-mondta sóhajtva a végén.
-Ahhj Paul...a rock az életed annak ellenére hogy nem hallassz tökéletesen mondhatni a mestere vagy.-akadtam ki egy kicsit.
-Hogy neked mindig igazad van.-mondta mindenbizonnyal mosolyogva.
-Mivel Indiana Jones az apám.-mondtam mosolyogva.-Így mindig csak az igazat mondom.-mondtam szintén mosolyogva.
-Így van.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Bárcsak így feküdhetnénk egész nap.-mondtam sóhajtva miközben a mellkasára simuló hajticseit babráltam.
-Az csodás volna.-sóhajtott.-De most mennem kell.
-Miért?-értelenkedtem.-Még csak reggel van.
-Tudom de még elő kell készíteni a szinpadot.-ült fel.
-De az nem a szervezők dolga?-ültem fel.
-Az.-sóhajtott.-De nekünk is ott kell lennünk mert az egyik koncerten a hangfalakat rosszúl állítottak be és azthittem ott helyben megsüketülök még a bal fülemre is.Ja és ott van az az eset mikor a lámpa tartókat rosszúl csavarozták fel és Gene kishíján kilapult.
-Tehát ott kell strázsálnotok hogy ne szúrjanak el semmit.-vontam le a következtetést.-Igaz?
-Igen.-símította meg az arcomat.-De amint vége lesz annak az őrültek házának azonnal itthon vagyok.
-Oké.-bújtam hozzá majd magához ölelt.-De ha lehet a végén ne arcfestésben gyere haza.
-Majd odafigyelek.-mondta mindenbizonnyal mosolyogva.
-Szerintem akkor indulj mert ha késel a fiúk kiakadnak.-mondtam sóhajtva.
-Oké.-sóhajtott.-De ha valami miatt csúszna a koncert akkor hívlak.
-Jó.-dörgölőztem a mellkasához.
-Akkor szerintem megyek.-engedett el sóhajtva majd lefeküdtem az ágyra majd elkezdett felöltözni.
-Még mindig elfog ám a forróság mikor csak félpucéran látlak.-néztem végig a meztelen felsőtestét.
-Engem is mikor csak látlak.-támaszkodott ruhában az ágyra majd a homlokom az övének döntöttem.
-Vigyázz magadra!-mondtam bezárt szemmel.
-Vigyázok!-suttogta.
Lassan az ajkait az enyémre nyomta és finoman megcsókolt ami nagyon kellemes volt.Lassan elvált az ajkaimtól és sóhajtva megsimította az arcomat majd nehezen erőt vett magán majd indult kifelé.Csak sóhajtva néztem rá majd mikor visszanézett csak mosolygott ami engem is mosolygásra ingerelt.

~Paul szemszöge~
Mikor bezártam magam mögött a háló ajtaját csak keserűen sóhajtottam mert nem akartam Lara-t egy egész napra egyedűl hagyni.
Mikor lassan lementem az alsó szintre Indiana csak leült előttem és csak nyávogott.
-Mi van kisöreg?-hajoltam le hozzá majd megvakartam a fejét.
Amint életet simogattam a kisfickót indultam kifelé.Azért mielőtt kimentem lekaptam a kabátomat majd egy sálat is hiszen nem tanácsos a New York-i télben sál nélkűl mászkálni.
Lassan kimentem majd csak sóhajtva bezártam a lakás ajtaját majd indultam lefelé.Óhh...hogy az ég szakadna rá.Szitkozódtam mikor rájöttem hogy a kocsikulcsot a lakásban hagytam.Csak dühösen a hajamba túrtam majd visszaindultam
a lakásba a kulcsért.
Lassan benyitottam majd a nappaliba mentem és felkaptam a dohányzóasztalról a kulcsokat majd mikor indultam kifelé Lara éppen a lépcsőn jött lefelé.
-Valami baj van?-kérdezte mikor lejött.
-Csak a kocsikulcsot hagytam itt.-mentem oda hozzá.
-Menj csak.-tette a kezét a mellkasomra.-rendben leszek.
-Rendben.-simítottam a kezem a derekára.-Mérhetetlenűl szeretlek.
-Én is téged.-mondta mosolyogva.
-Megyek mert nem akarom hogy cirkusz legyen.-suttogtam a fülébe és adtam egy puszit az arcára.
Csak mosolyogva nézett rám majd indultam kifelé.Amint bezártam magam mögött az ajtót a folyosón lassan indultam a felvonóhoz ami a garázshoz is levisz.
Amint a garázsban voltam lassan odamentem a kocsihoz majd beültem.
Mikor bedugtam a kulcsot nem nagyon akart beindulni.Indulj be!Indulj be!Mondtam miközben adtam ráfelé a gyújtást.Na végre! Könnyebbűltem meg mikor beindult.
Lassan kitolattam majd indultam a koncert helyszinére.

ғᴇʟʟ ɪɴ ʟᴏᴠᴇ ᴡɪᴛʜ ᴘᴀᴜʟ sᴛᴀɴʟᴇʏ/Befejezett/Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu