Farkasok (1. rész, A Kezdet)

14. Fejezet

Lakota értetlenül meredt Borostyánra. Lánya az előbb mesélte el hogy mit mondott neki Kökény.

-Azt mondod, Kökény tudja hol az apukám?

-Igen. Kökény megkért hogy szóljak neked. Azt mondja Hold barlangjában találkozzatok, és elmehettek együtt hozzá.- Lakota bólintott, és elindult a barlangból kifelé. A barlang szájától még hátra nézett, és oda szólt kölykeinek.

-Majd jövök. Menjetek át Tanyához, ő vigyáz rátok, amíg mi elmegyünk.- Mondta, azzal otthagyta a megszeppent Borostyánt és tesóit. Egy nagy levegőt vett és átsétált Luciána felé. Hold is körülbelül ugyanakkor indult el tesója felé, Kökény elmondta neki eddigre.

Luciána észrevette két tesóját, és gyorsan felült.

-Szia Luciána.- köszönt Lakota, kissé félénken. Az utóbbi időben Luciána nagyon hideg volt tesójával szemben, de megérdemelte. Nem elég, hogy megszegte a törvényt hazudott is az egész falkának Mohával.

-Sziasztok.- köszönt Luciána hidegen aztán Hold gyorsan beszámolt arról amit megtudtak. -Ez nem lehet igaz.- motyogta. Örülni akart a hírnek, de nem tudott. Mi van ha nem igaz? Akár az Alpha is felállíthatta volna egy csapdának. Hold mintha tudta volna, hogy Luciána mire gondol megrázta a fejét.

-Kökény ismeri aki mondta. Megbízhatunk benne.

-Hogy bízhatunk meg egy idegenben!? Az is lehet, hogy végig ez volt Alpha terve. Elfelejtetted, hogy mennyire is kegyetlen tud lenni?

-Én bízok Kökényben, és a barátjának.- szólt közbe Lakota. Luciána dühösen fordult hozzá, de nem mondta ki amit elsőnek mondani akart. "Persze, hogy bízik egy idegenbe, ő maga is egy idegen párja lett." -És tudom, hogy dühös vagy rám, csalódtál bennem de ha van bármi esély, hogy az egyik szülőnket megismerjük akkor szerintem megér egy próbát.-

-Rendben. Felőlem indulhatunk, de minél előbb érjünk vissza mielőtt gyanakodna a falka.- bólintott Luciána aztán elindult, a nyomában Hold és Lakotával.

Másfél óra kemény ügetés után, végre az idegen falka határához értek. Csönd volt, és nem védték őrök a határt. A környéken néma csönd uralkodott. Luciána óvatosan körbeszaglászott, majd tett egy újabb lépést az idegen földön. Egész más volt, mint az ő területük. Sokkal bozótosabb, és kicsi. Mancsai alatt összeroppantak az elszáradt tűlevelek, egy kettő megszúrva Luciána érzékeny mancsát. Oldalrapillantva látta, hogy Lakota idegesen figyeli a talajt, míg látszólag Holdat egyáltalán nem zavarták a tűlevelek. Érezni lehetett a szomszéd falka szagát. A területen egy kis patak folyt keresztül, ahogy azt Kökény megmondta. Kökény szavai alapján jó helyen jártak. Luciána közelebb ment egy bokorhoz és beszívta az új falka szagát, hogy ha közelednek feléjük megérezze őket. Utána Luciána megindult a terület közepe felé, két testvére pedig követte. Egy kis tisztásra értek. A föld itt-ott ki volt kaparva. A földön letört ágak hevertek. Körbe sűrű lombos, könnyen megmászható fák. A tisztás ellentétes oldalán egy nagyobb kő állt, ahova Luciána felugrott és észrevette hogy kisebb karom nyomok találhatók.

-Ez az edzőterük lehet.- Szólalt meg Lakota, megtörve a jó ideje beállt csöndet. Két testvére egyetértően bólintott. Hold hirtelen megtorpant a kő előtt.

-Valószínűleg nem tudnak az érzéseinkről.- mondta Hold, a fákat kémlelve

Luciána is szimatolni kezdett amikor egy frissebb farkas szagot érzett meg, amit egy enyhe szellő fújt Luciána felé.

-Lehet.-Hangzott a rövid válasz Lakota szájából.Lakota óvatosan testvéreihez hajolt.

-Talán másszunk fel egy fára, és várjuk meg őket. Lehet, hogy vadászni vannak.- Hold megindult egy fa felé, hogy kövesse Lakota tanácsát, de Luciána elé állt.