Farkasok (1. rész, A Kezdet)

8.Fejezet/1

Hold fáradtan de boldogan kelt. Mellette Lakota nyújtózkodott. Lakota csöndesen a kölykök felé bólintott. Hold boldogan nézte 7 kölykét ahogy egymás mellett aludtak. Nem sok ideig maradnak ilyenek, és ezt Hold is tudta. Tegnap Galamb tejes falkataggá tette Holdat ami miatt egyre több tehendője volt a falkában. 
  "A falka épp boldogan fogyasztotta el a nekik kiosztott részeket amikor Galamb felállt. Fű, a párja furcsálva nézett fel a párjára aki megköszörülte a torkát.
  -Ez most furcsa lesz, elhiszem.- kezdte Galamb majd tekintetével megkereste Holdat -általában amikor egy tanuló teljes falkatag lesz, az Alpha hívja össze a falkát, és ő lépteti előlre a tanulót. De Alpha engedélyezte, hogy ezáltal eltérjünk a megszokott ceremóniától. Hold, kérlek gyere ide.- mondta Galamb mire Hold sietősen felpattant és mentora elé állt. Legutább mikor az egész falka figyelte, és Galamb előtt állt alig érte fel a nőstény vállát, most viszont kicsit még magasabban is állt mint Galamb. 
  -Hold, én mindent átadtam neked amit tudok. Többször is bebizonyítottad, hogy gyors gondolkodással, szinte minden problémát meglehet oldani. Be kell vallanom, az elején nem volt jó tanuló-mentor viszonyunk. Lehet, az az oka annak, hogy most úgy érzem tartozom neked ezzel, és nem hagyhatom, hogy más tegye meg helyettem.- vallotta be Galamb. A fehér gyógyító Hold homlokára helyezte az orrát, majd félrepillantott Alphára, aki bólintott egyet. -Mostantól teljes rangú gyógyító vagy, biztos vagyok benne, hogy jól fogod végezni a munkádat és majd átadod azt amit tanultál a falka következő nemzedékeinek.- fejezte be Galamb. Hold megilletődve nézett végig a falkán, majd szemeivel megkereste Luciánát és Lakotát, két testvére elismerően figyelte Holdat." emlékezett vissza Hold majd észrevett ahogy Kobra kezd felébredni. Körbe nézett majd át futott az anyához. A kis Pinty volt a következő, aki átmászott Holdhoz behúzott farokkal, és bocsánat kérőn nézte anyját.
 Lakota futva haladt a határhoz. Megígérte Sziklának hogy elmegy oda. Igaz még nem volt teljesen sötét az ég, de a következő járőrig még sok idő volt, és a vadászok se abba az irányba indultak. Mohával találkozott aki kérdőn nézte a nőstényt. 
  -Lakota mit keresel itt? Neked otthon kéne lenned, és pihenned kéne.-mondta Moha elállva Lakota útját. 
  -Bocs Moha de most ki kell mennem.- kérte Lakota. "Lakota érezte hogy a kölykök a hasában mocorognak." Moha nézte egy percre majd arrébb lépett. 
  -Most mehetsz. De gyere haza hamar. Nem akarom hogy te is az erdőben szüljél.- mondta Moha aggódva. 
  -Kösz Moha!- mondta Lakota ami közben tovább futott. Egy idő után elérte a találkozó helyet. Szikla ott ült és amint megérkezett Lakota fel állt. Szikla megnyalta üdvözlés képpen majd végigmérte Lakota igen nagy méretű hasát, amikor Lakota úgy érezte lábai nem bírják súlyát és összeesett.
  Luciána nézte míg Vihar, Vízzel játszott. Villám Luciána mellet feküdt míg Vipera közben játszott Luciána farkával. Bár a kölykök még csak két hetesek voltak már most is feltudtak állni a lábukra. Bár kicsit ügyetlenül álltak és a játszásuk még inkább annyiból állt hogy egymást ütögetik kis mancsukkal. Virág felült majd felborult és átkúszott Luciána hasához. Moha jött be térre és magához hívta Fűzfát, Nyúlt és Cserjét. A három vadász utána kiindult a táborbol. Luciána látta hogy Hold odamegy Mohához majd kérdezi 
  -Láttad Lakotát?-
  -Igen most ment el a határ felé.- 
  -Micsoda? Lakota egyedül van kint! Kölyköket vár Moha!- morogta Hold de már rohant is. Luciána lehajtotta fejét. Ő nem tudott most segíteni.
  Hold át futott az erdőn és arra a helyre vette az irányt ahol Szikla és Lakotára talált. Nem távol a helytől egy üvöltést hallott. Hold még gyorsabban futott, el kellett érnie tesóját! Berontott a tisztásba ahol ott feküdt Lakota. Szikla éppen nyalogatta a fejét és próbálta lenyugtatni a párját. 
  -Segíts rajta.- könyörögte. Hold tesója mellé feküdt majd hasára rakta mancsát. 
  -Minden rendben lesz.- Mondta bár kicsit maga is aggódott.
  Luciána megijedt amikor Szikla jelent meg. Mögötte jött Hold egy kis fehér újszölött kölyökkel. Luciána észrevette hogy Szikla lerak egy kis szürke kölyköt. Lakota jött meg fáradtan egy kis fehér kölyökkel. Hold ezután Szikla hátáról levette egy szürke kölyköt és hirtelen egy kis sötét szürke fej nézett Hold hátáról. Alpha jött ki és dühösen figyelte Sziklát a hátán felálló szőrrel. 
  -Szikla mit keresel itt?- Kérdezte durván majd észrevette Lakotát és az öt kölykét. -Galamb segíts Lakotán.- utasította. 
  -Éppen járőröztem amikor észrevettem Lakotát. Próbáltam segíteni rajta.- Mondta Szikla elkapva tekintetét Alphájétol. 
  -Jó, köszönjük most meg menj haza.- Mondta Moha aki átment Lakotához hogy megnézze hogy van. Alpha rámorgott Betájára de nem mondott semmit. Szikla oldalra nézett Lakotára, majd szomorúan visszaindult saját territóriuma felé.
  
 Lakota fáradtan nyalogatta kölykeit. Bár két hét telt el a szülés óta még nem nevezte el mindegyiket. Kökény jelent meg és végig mérte unokatestvéreit kíváncsian.  
  -Nagyon aranyosak.- mondta majd felháborodottan megfordult amikor Kobra hátba támadta. Lakota felnevetett,a dulakodó tesókat figyelve majd az egyik kis fehér kölyökre nézett aki közelebb jött Lakotához. 
  -Te leszel kicsi Hó.- Mondta és mosolyogva nézte kölykét. 
  Majd az egyik szürke kölykére nézett. 
  -Te vagy Borostyán.- A kis farkas ránézett kis borostyán szemeivel. Hold jött meg. 
  -Mik a nevek?- kérdezte. Lakota bólintott 
  -Döntötem, Az a kis szürkés barnás egy fehér folttal a mellkasán és borostyán szemekkel Méz, ez a kis borostyán szemű Borostyán, fehér tesőja aki játszik vele Hó. Az a kis sötét szürke színű hím Hód. A fehér kisfiú Szirt. Szikla után.- Lakota ránézett Holdra visszajelzést várva, ám csak egy aggodalmas szempárt talált. Kicsit Lakota megint dühös lett tesójára, hogy állandóan aggódik de lenyugtatta magát. 'Érthető, hogy aggódik a tesóji miatt, én is féltetem Holdat amikor megvádolták.' Gondolta. Szirt bukfencezett át Hold farkán. 
  -Szirt hasonlít apjára, ráfognak jönni.- mondta Hold komoran amig nézte a kölyköt majd kiment saját kölykeihez még egyszer hátranézve Lakota és a kölykei felé.
 Moha jött be Lakotához.
  -Hogy vagy Lakota?- kérdezte volt tanítványát, majd leült Lakotával szemben. 
  -Jól, köszönöm. Valamit el kell mondanom.- mondta Lakota és félénken nézett fel Mohára.
  -Mi az?- kérdezte Moha, és fürkészve figyelte a kölykeit szoptató Lakotát.
  -Hogy ki a kölykök apja, benned bízok legjobban a falkában, a kölykök... a kölykeim Sziklától vannak.- mondta ki Lakota. Moha egy ideig csöndben volt majd megszólalt.
  -Mondj el mindent.- mondta végül. Lakota mindent elmondott onnantól hogy megtalálta Sziklát sebesülten.
  -Ugye nem mondod el senkinek.- kérte Lakota. 
  -Dehogy fogom Lakota.- mondta Moha és bíztatón megnyalta a zavarban lévő Lakotát.