Farkasok (1. rész, A Kezdet)

7. Fejezet

-Mit csinálsz az én helyemen Omega?- kérdezte Eső Vidrától. Eső egy izmos szürke kölyök volt, Nyírfa és Gerlice lánya.

-Nem mersz válaszolni?- kérdezte Eső vigyorogva.

-Menj el Eső. Ne keresd a bajt.- morogta Vidra.

-Félsz?-

-Miért féljek tőled?- morogta Vidra vicsorogva. Eső egy gyors mozdulattal megpofozta Vidrát

-Rám mertél vicsorogni?- mondta daccosan és Vidra szemébe nézet. Szeme tele volt feszültséggel amit most mind át tapasztott Vidrára. Vidra azon agyalt hogy tudná bebizonyítani hogy ő erősebb anélkül hogy bántania kellene Esőt. Nem szeretett másokkal verekedni, bár amióta elég nagy lett, rendszeresen kérte a harcosokat, hogy had tanuljon új fogásokat. Úgy gondolta felkészül arra amikor tanuló lesz. Ezzel szemben Kobra a nyers erő híve volt. Egész nap futott, vagy azzal szórakozott, hogy valakit addig piszkál amíg az neki nem ugrik.

-Lányokkal nem verekszem- mondta Vidra már kissé bátrabban.

-És verekednél egy fiúval?- kérdezte Eső.

-Csak ha kell.- hangzott Vidra válasza immár egészen büszkén. Majd hozzátette kis gondolkodás után -Vagy ha olyanok mint te.

-Akkor küzdjél meg Kobrával.

-Hát a testvéremet azért nem verem meg

-És miért nem? Csak nem erősebb nálad Kobra, Omega?- piszkálta tovább Eső. Vidra Eső szemébe nézett és már nem az előző feszült tekintetet találta Vidra hanem egy szenvedélyes kis szempár nézett rá de azért megtartotta a szeme azt a jól megszokott szigorúságot.

-Akkor szöktesd meg a tesóidat vagy mind az én aletvalóim lesznek. Veled együtt Omega.- mondta Eső majd gúnyos tekintetéből ismét eltűnt az előző szenvedély majd megjelent, legalábbis Vidra így látta. Kiment Eső a barlangból és rámorgott a kint lévő igazi Omegára aki behúzta a farkát. Omegának az igazi neve Ribizli volt és a hím épp hogy múlt egyéves. Nem rég csúszott bele az omegai rangba ami után az előző Omega, Szélt Alpha előre léptette.

-Te hallgatózol?- kérdezte Eső és a szemébe nézet. Omega kisidő múlva megszólalt

-Én csak halottam hogy hívnak, és ide jöttem.- Mondta Omega összehúzva magát. Eső megcsapkodta az Omega fülét majd rámorgot. Fű aki figyelte testvére az Omega ledominálását, felkelt és átsétált morogva. A szürkés barna hím megállt Eső mellet.

-Eső, menj el, és hagyd Omegát békén.- utasította. Omega összekuporodva át kúszott Fűhöz behúzott nyakkal és farokkal, és megnyalta tesója szája szélét. Eső fújtatott egyet majd elment.

-Ha én leszek az Alpha, te biztos nem maradsz Omega. Az a kis Eső igazán megérdemelne egy kis pofozást, ha nem lenne Alpha unokája.- mondta Fű. Omega egyetértően bólintott majd boldogan játékra hívta Fűt. A két tesó felszabadultan játszottak és Omega is felbátorodott egy kicsit.

Vidra fülében visszhangzottak Eső szavai. 'Akkor küzdjél meg Kobrával,''Csak nem erősebb nálad Kobra, Omega?', 'Akkor szöktesd meg a tesóidat vagy mind az én alatvalóim lesznek. Veled együtt Omega.'

Kobra éppen Pinttyel birkózott amikor Vidra meg jött.

-Mit szóltok hozzá, ha elszökünk?- súgta oda Vidra. Pinty kimászott Kobra szorításából majd leült.

-Miért szöknénk meg?- Kérdezte zavartan megvakarva fülét.

-Pinty hallgass.- szidta tesóját Kökény. Kobra kihasználta az időt és lebirkózta Kökényt. Így már legfelül van a rang listán. Legalábbis a kölyköknél.