Pókember : Az árny hálója

7.Fejezet: Ha minden háló szakad

Kimászva az ablakon egybõl May nénihez sietett a kórházba. Megfogta a nyikorgó kórterem ajtajának kilincsét, majd kinyitotta az ajtót. -Peter! Te vagy az?-Kérdezte May és közben fejét az ajtó felé fordította.-Igen...én....-Válaszolta bűntudattal az arcán.-Peter...én sajnálom hogy úgy viselkedtem veled. Te csak helyesen akarsz cselekedni....Ben bácsikád is így tett volna....-Suttogta, közben ráncain legurult pár könny csepp. -Peter! Én...-Kezdett bele mondatába, de hangja elhalkult, és keze is elgyengült.-Kérem....mára ennyit engedélyeztünk.-Mondta a hófehér ruhás nővér. Peter szomorúságtól gyötrődve hagyta el a szobát. Hazaérve körül nézett az üres házban. A szeme megakadt az asztalon pihenő befizetetlen számlákon. Munka kellett. Olyan munka amit tud csinálni a másik munkája mellett. " J.Jonah Jameson vagyok ez itt a Hírharsona, fotóst keresek aki elég bátor! Keressen meg ha úgy gondolja, méltó erre a posztra!" hallatszott a bekapcsolt TV hangszórójából. Peter szeme felcsillant. Ránézett az órára, "már túl késő van" gondolta. Így felment a szobájába és lefeküdt az ágyára. Szeme lassan lecsukódott, álomra szenderült. Jóval késöbb ébresztő hangja riasztotta fel. Ijedtében széttörte az ébresztőre állított telefont. Szerencsére még nem használhatatlan, de muszály lesz majd újat venni, de előbb a számlák. Kiugrott az ágyból, szószerint a plafonra vetette magát, majd hálóvetőjével magához húzta a táskáját. Néhány dolgot kivett, néhány dolgot betett, és a gyűrött ágyra dobta. Elmászott a mosógépig, és betette a rajta lévő felsőt és nadrágot, természetesen ezt mind úgy hogy közben a plafonon kapaszkodott. Kivett a szekrényéből egy pólót és egy nadrágot, aztán elindult az iskolába, ám elösször Gwen házához ment, hogy eltudjon búcsúzni tőle. A madarak csipogása viszhangzott az utcán.

-Apa, mondtam, hogy nem akarok menni!!-
-Tudod hogy ez a te érdeked! Sokkal jobb lesz neked ott ahova megyünk!-
Hangzott el a veszekedés amikor Peter odaért. Láthatóan éppen Gwen csomagjait dobálta be a kocsi hátsó ülésére apja.

-Jó reggelt Stacy kapitány!
-Jó reggelt Peter!

Mikor elhangzott e két köszöntés, és Gwen meghallotta a fiú hangját azonnal a nyakába ugrott, és egy csókkal köszöntötte a fiút. Gwen apja elmosolyodott majd tovább dobálta be a csomagokat.
-Hiányozni fogsz....-Mondta Peter.
-Ne mondj ilyet, így is nehéz!
-Tudom.....
-Peter, segítenél egy picit? Ezek a nők mindig egy tonna cuccot hoznak.-Mondta Gwen apja.
-Persze.-Válaszolt és közben Gwenre mosolygott aki dühösen nézett vissza rá. Peter fogta a nehéz poggyászt és könnyedén felkötözte az autó tetejére.
-Jó erőben vagy Peter! Sportolsz valamit?
-Nem....dehogy is...-Miközben válaszolt Gwennel lassan összenéztek.
-Na meg is volnánk, Gwen búcsúzz el Peter-től aztán vár ránk az új élet.-Gwen szemében könnycseppek gyűltek, és lassan oda sétált a fiúhoz. Hátra dobta hosszú szőke haját, aztán megölelte a fiút.
-Vigyázz magadra Peter!-
-Te is....-
Lassan megsimították egymás arcát majd Gwen elindult az autó felé. Peter nem bírta vissza tartani túlcsorduló könnyeit, néhány le hullott a földre, néhány pedig a ruhájára. Gwen még utoljára rá nézett a fiúra akit szeretett. Tekintetük még mindig ölelkezett, mint ha lelkük még eggyütt lenne. Aztán Gwen beszállt az autóba, ami elindult a reptér felé. Peter csak ott állt magányosan, és nézte a távolodó autót. A felkelő nap megvilágította könnyeit, úgy csillogtak mint a bánat gyémántjai. Telefon csörgés szakította meg lelkének viharát.

-Haló...
-Pókember? Tony vagyok....sikerült kiderítenünk hogy mi ez a kő. Valamint elkaptuk a kiképzőt is, és azt tudtuk meg hogy valami relytéjes fazon bérelte fel hogy szerezze meg tőlünk a követ. Ja és, Gyűlés lesz, és örülnénk ha itt lennél.
-Délután érek csak rá.
-Hatkor lesz..
-Akkor jó...Viszhall.-Mondta majd kinyomta a telefont. Lassan telt a nap, de végül eljött a hat óra. Ott volt szinte minden Bosszúálló, kivéve Thor-t és Banner-t.  Láthatóan már tanácskoztak. 
-Valamit tennünk kell!-Kiáltott fel Natasha.
-Ezeket a köveket nem véletlenül keresik, gondoljunk csak bele, minek gyűjtik? Kidíszítik vele a kertet?-Szólt hozzá Tony.
-Igen, de amíg nem tudunk többet, addig ne tegyünk elhamarkodott lépéseket. Ha megtesszük amit javasoltok, akkor teljes mértékben elveszítjük a bizalmát.
-Kapitány! Itt nincs idő elmélkedni a következményeken! Cselekednünk kell, vagy nem lesz mit megvédeni!-Mondta Jenett.
-Khm...Üdv...-Köszörülte a torkát Pókember.
-Jólvan, egyenlőre pihentessük a témát emberek.-Állt fel Tony, majd elindult Peter irányába. Odaérve a fiúhoz kezet fogott vele.
-Köszöntelek a Bosszúállók bázisán ismét!
-Miért hívtatok?-Kérdezte Peter gyanakvóan.
-Gyere velem...-Mondta Tony, és kimentek a tanácskozó teremből.
-Volt nálad egy kő ugye?-Kérdezete Stark.
-Igen.....
-És tudod mit csinálnak ezek a kövek?
-Igen....világítanak néha....
-Igen, meg néha hadsereget szabadít fel. Ezért kéne megszerezned az utolsó követ valahonnan, hogy az aki felbérelte ezeket, az ne szerezhesse meg. Érted?
-De mégis kitől?
-Egy varázslótól.
-Mi? Léteznek varázslók?
-Az csak egy utcai varázsló. Na szóval. Benne vagy?
-.....igen....
-Na ez a beszéd Bosszúálló!
-Mi?
-Na nyomás majd hívlak!
-És...-Mondta, akkor viszont már Tony régen elindult a tanács terem felé.
-Szevasz!-Intett Tony.
A friss hot dog illata hozzá simult Peter maszkjához mikor pár órával később az utcán kószált az illat lassan bekúszott a maszk mögé, egyenesen a fiú orrába. Lassan ugrált a házak között, és közben korgó hasa egyre nagyobb falat állított elé. Akkor egy ismerős hang keltette fel az érdeklődését. "Riasztó hang" " Francba, így éhesen verjek el kis stílű bűnözőket?" Gondolta majd leereszkedett az említett riasztó forrásához. Egy ékszer üzlet volt, ahonnan a sikító hang származott. Ám látszólag senki sem volt az üzletben. Peter lassan benyitott az üzletbe. Sötét volt, a riasztó hirtelen elhallgatott.

-Miaoww, szióka pókocska!-Sétált ki egy női alak a sötétből.
-Megint te?
-Mi az nem örülsz nekem?-Sétált közelebb Fekete Macska.
-Hát....-Kezdett bele közben behálózta a nő kezét.-Az a helyzet hogy éhes vagyok szóval most semminek se örülök.-Folytatta.
-Naaaa...megbántottál.-Szabadult ki a háló fogságából. Ide oda cikáztak mint a kutya ahogyan próbálja elkapni a macskát. Pár karmolás után Fekete Macska leterítette Peter-t.
-Bírod a kötözőset?
-Mi?-Pirult el Peter a maszk alatt.
-Szóval bírod mi? Te kis perverz!-Mondta majd Peter ellökte a nőt aki kirepült az ablakon. Gyorsan utánna ugrott viszont a lánynak se híre se hamva nem volt, ahogy a zsákmánynak sem. Akkor a telefon megcsörrent és Peter megkapta Tony-tól a címet. Bleecker street 25, oda vezetett az útja.  A forgalom meglepően kicsi volt a ház közelében. Furcsa kör alakú ablakából áradt a fény. Mikor Peter az ablak hoz mászott hogy bejusson, egy hatalmas fény csóva elrepítette őt a szemközti pékség kirakata  elé. Akkor kirobbant a ház fala. Mindenhol füst kavargott. Peter mégis látni vélt valamit. Valamit ami ismerős volt neki. Eddigi ellenségei sétáltak ki a lyukon kezükben egy olyan kővel mint amivel Peter is találkozott. Ott volt Elektro, Rhino, Kraven a vadász, a Rengető,Mr.Negatív, de nem csak az ő ellenségei voltak ott. Ott volt a Kiképző, a Vöröskoponya, Aldrich Killian. Hamar nyilván valóvá vált hogy nem győzheti le őket egyedül. Így gondolkozni kezdett, ők még nem vették észre őt bár ez már csak idő kérdése volt. Hamar hálójával kirántotta a követ Kraven kezéből majd futásnak eredt az ellenkező irányba. Elektro és a Rengető hamar támadni kezdték villámokkal és sugarakkal viszont ő ki tudta kerülni azokat. Hívni kezdte Tony-t ám akkor hirtelen egy nagy fény jelent meg elötte, és beszívta Peter-t. Egy erdőben kötött ki. Kezében a kő és a telefon ami jelet vesztett. Mennydörgés hallatszódott, majd egy árnyék húzódott Peter-re. Felnézett, és látta Thor-t ahogyan leereszkedik a magasból.
-Thor? Maga az?
-Én bizony! Látom messziről jöttél halandó!
-Nem te hoztál ide?
-Csak a követ akartam biztonságba helyezni.
-Oh....akkor....szerintem magánál biztonságba lesz.-Mondta Peter majd Thor felé nyujtotta a követ. Thor elmosolyodott majd elvette a követ.
-Köszönöm.....-Mondta majd nevetni kezdett, és zöld fény járta körbe őt.
-Mi?-Értetlenkedett Peter.
-Köszönöm hogy áthoztad nekem az utolsó követ is! Csak te hozhattad át Asgardba és hála neked most megmutatom a bátyámnak és a világnak, hogy tévedtek!-A zöld fény abba maradt és láthatóvá vált a Thor küllemét elcsenő Loki.
-Ne! Ez nem lehet!
-De bizony! Most pedig kotródj innen halandó!-Mondta majd a kő segitségével egy sugarat lőtt Pókember elé, amitől ő elrepült. Egyenest egy folyóba esett. Sodorta az ár, sodorták a hullámok látszólag élettelen testét. Hurcolták a habok egyik sziklától a másikig, és a ég kék víz hamar vörös lett. Közben a földön, Gwen és az apja éppen a reptérre tartottak.
-Na drágám, milyen a süti? Remélem ízlik!
-Aha....
-Na....láthatod még Petert hidd el. Nem utazunk olyan messzire.
-Aha...
-Gwen! Kérlek ne csináld ezt!
-Mit?
-Hát ezt! Mindent megteszek hogy megvédjelek, erre te duzzogsz csak mert nem lehet veled a te drága Peter-ed! Mert ne mond hogy nem ő miatta van ez az egész! Eddig a fiú barátaid nagy része csak az miatt foglalkozott veled mert jól nézel ki, mi a garancia rá hogy Peter nem bántott volna idővel???-Emelte meg a hangját Gwen apja.
-Hogy honnan?? Onnan hogy ő más!! Nem olyan mint a többi!
-Azt kérdeztem honnan tudod?
-Hát.....nem tudom....csak érzem....-Kezdett pityeregni a szőke lány. Stacy kapitány elcsendesedett, az autóban mintha megállt volna a levegő, csend vette át a kormányt. Akkor hirtelen havazni kezdett, és vöröslött az ég. Bíbor szinekben pompázott minden üveg. Vörös villámok kostólgatták a felhő karcolók tetejét. Több vörös átjáró is nyílt szerte szét a városban, egy Gwen-ék elött is. Hatalmas jég szörnyetegek és martalócok özönlöttek ki a kapukon. Gwen apja megijedve elrántotta a kormányt, és neki ment a mellette haladó autónak. Az autó felborult, Stacy kapitány kiesett a kocsiból az pedig gurult tovább, persze nem a kerekén hanem az oldalán. Füst lepte el az autó pályát. A martalócok és egyébb rettenetek elkezdték feldulni azt ami elöttük volt. Mindegy hogy nő volt e ott vagy gyerek. Gwen kocsija ott hevert mozdulatlanul füsttől ölelve. Egy Jég oriás éppen az autó mellett masírozott el, maga mellett húzva bunkós botját, melynek fém szögei szikrákat vetetettek. A szikrák begyújtották a Gwen autója mellett kifolyt benzint.
Vége a 7.fejezetnek