Váratlan

91. rész

- Nem hiszem el – dobtam le magamat a kanapére, Keat pedig átölelte a vállamat.

- Zay, mi van veled? – kérdezte Wyatt megrökönyödve.

- Jó napom van – vonta meg a vállát Zaylee tárgyilagosan.

- Most nyeri meg a golfot. Negyedszerre! – ingattam a fejem hitetlenkedve.

- Még, hogy nem vagy jó a sportokban – dörmögte Wy.

- Ez csak egy játék – mentegetőzött Zay.

- Ha jobb idő lesz, kimegyünk golfozni – határozta el magát Wyatt.

- Én biztos nem! – ellenkezett Zay, védekezően feltartva a kezeit.

- Nekem tetszik az ötlet! – lelkesedtem vigyorogva.

- Tudsz golfozni? – vonta fel a szemöldökét Keat.

- Nem, de biztosan hamar megtanulok – kacsintottam rá jókedvűen.

- Majd mi megtanítunk! – bólintott Wyatt, felmutatva a hüvelykujját.

- Mármint Zay meg te? – húztam össze a szemem komoly képpel.

- Naná – vigyorodott el Wyatt.

- Szerintem Keatonre célzott – szólt közbe Zay.

- Komolyan? – adtam az értetlent. – Keat, te tudsz golfozni?

- Aha.

- Nagyon?

- Milyen az, ha valaki nagyon tud golfozni?

- Minimum olyannak kell lenni, mint Zay – böktem ünnepélyesen a barátnőm felé, aki erre csak elfintorodott.

- Szerintem Keat nagyon tud golfozni – bólogatott Wyatt elismerően.

- Ezt mindjárt gondoltuk.

- És ilyenkor mások cipelik az ütőiteket? – érdeklődtem.

- Nem egy filmben vagyunk, hercegnő – sandított rám Keat.

- Csak az enyémet cipelik – kacsintott rám Wyatt huncutul.

- Van golfkocsid is? – csillant fel a szemem.

- Még szép.

- Vezethetem?

- Csak ha legyőztél teniszben – hívott ki egy játékra Wyatt, mire fürgén felpattantam.

- Áll az alku!

Miután sikeresen megvertem Wyt teniszben – nem kizárt, hogy hagyta magát – visszacsüccsentem Keaton mellé a kanapére, míg Zay és Wyatt megküzdöttek egymással.

- Szóval golfozni akarsz – jegyezte meg.

- Még sosem golfoztam – biccentettem.

- Ennyire azért nem izgalmas.

- Ti sokszor voltatok? – kíváncsiskodtam.

- Mondhatni.

- Kicsit bővebben? – nógattam.

- A szüleink jóban voltak. Tavasszal meg ősszel szinte minden második hétvégén elmentünk – mesélte, aminek következtében egy pillanatra elakadt a szavam.

- Értem – nyeltem egy nagyot.

- Jó ég, nem kell emiatt ilyen ijedtnek lenned – ingatta a fejét.

- Nem vagyok ijedt – jelentettem ki, kicsit összeszedve magamat.

- Mi lepett meg ennyire?

- Azt hittem, Wyatt apja... - kerestem a megfelelő szavakat. – Szóval, érted.

- Nem, nem értem – közölte Keat, szándékosan úgy téve, mint aki nem tudja, miről beszélek.

- Mesélte, hogy az apja csalja az anyját – böktem ki.

- És?

- És? Ez önmagában nem elég nagy dolog?

- Nos, Wyatt apja nem mindig tette ezt – vonta meg a vállát Keaton. Ezt úgy értelmeztem, hogy a szülei halála után kezdődött a dolog.

- Wyatt hogy viseli ezt? Sosem beszél róla – vettem suttogóra a dolgot.

- Akkor talán fogd magad és kérdezd meg – utánozta a hanglejtésemet Keat, én pedig elszontyolodva vettem tudomásul, hogy igaza van.