- Hogy mi?! - kiáltottam el magam, hevesen felülve. Hirtelen mozdulatommal kivertem Keaton kezéből a könyvet és bizonyára meg is süketítettem.
- Megkértem a kezét - ismételte Jack bácsi tárgyilagosan.
- Ez most komoly? - ámultam, miközben Keat lehajolt a padlón heverő könyvéért.
- Aha. De nemet mondott - tette hozzá jókedvűen.
- Tessék? Miért? - döbbentem le véglegesen.
- Felteszem azért, mert nem akar hozzám jönni - voksolt Jack bácsi szórakozottan.
- Szakítottatok?
- Nem, dehogy.
Hála az égnek!
- Tulajdonképpen miért kezeled ezt az egészet ilyen könnyedén? - sóhajtottam.
- Ez lehet a híres Princeton vérmérséklet - érkezett a válasz a vonal túlsó feléről.
- Mi lenne, ha szépen fognád magad és elmesélnéd az elejéről, hogy mi is történt - tettem át a másik fülemhez a telefont.
- Megkértem a kezét, hogy jöjjön hozzám, legyen a feleségem - kezdte lassan, de aztán egészen belejött a szinonimák gyártásába.
- Ezt a részét eddig is értettem - szóltam közbe szemforgatva.
- Autumn válasza az volt, hogy nem - fejezte be a regélést Jack bácsi.
- De miért mondott nemet? - faggattam, mondván, hogyha egy egész estébe is beletelik, de kiszedem belőle az igazat.
- Azt állította, még nem áll rá készen a kapcsolatunk - nyögte ki végre Jack bácsi.
- Szóval, ez nem egy örökre nem - értelmeztem.
- Persze, hogy nem.
- Idővel igent mond majd?
- Még szép! Szeret engem - jegyezte meg csak úgy mellékesen Jack bácsi.
- Ezt mondta is vagy csak te gondolod? - kérdeztem vonakodva, mire felnevetett.
- Ne aggódj. Már réges-régen túl vagyunk az 'sz' betűs vallomáson - hallottam Jack bácsi virgonc hangját és biztos voltam benne, hogy ha most egy helyen lennénk, rám is kacsintana.
- Pont az a baj, hogy régen vagytok már túl rajta - dünnyögtem, de ő csak nevetett.
- Ne ezen agyalj, Roycy. Azt gyanítom, hogy ti még egy szimpla kedvelleket sem mondtatok egymásnak - gúnyolódott.
- Szerinted együtt járnánk, ha nem kedvelne? - szálat ki a számon indulatosan, de rögtön befogtam. Kissé idegesen haraptam rá az alsó ajkamra, magamon érezve Keaton tekintet. Basszus!
- Hah! Akkor is én nyertem - vidult a túl oldalt Jack bácsi.
- Mégis mióta állunk versenyben? - értetlenkedtem.
- Amióta kerítettél magadnak egy szeretőt.
- Jack bácsi – kezdtem lassan és megfontoltan. – Téged most utasítottak vissza. Miért hiszed azt egy pillanatig is, hogy te nyertél?
- Hány napja is jártok? – kérdezett vissza ravaszul.
- Hm. Egy? – merengtem elgondolkodva.
- Na, pont ezért! – vágta rá röhögve, mire elfintorodtam.
- Olyan gyerekes vagy. Nem csoda, hogy Autumn nemet mondott.
- Te vagy a gyerekes. Sőt, te még eleve gyerek vagy! – vágott vissza.
- Az idegeimre mész, Jack bácsi! – sóhajtottam sűrű pofavágások közepette.
- De te így is szeretsz, Roycy! – Bár nem láttam, de a hangján hallottam, hogy vigyorog.
- Mi tagadás – emeltem a plafonra a tekintettem, miközben halványan elmosolyodtam.
YOU ARE READING
Váratlan
RomanceRoyce Princetonnak elváltak a szülei, így kénytelen az apjával irdatlan messze költözni eddigi otthonától. Nem akar barátokat, sem szerelmet, csak letudni az utolsó évét az új gimiben. Persze, ez közel sem lesz ennyire egyszerű. Zaylee Coen, Wyatt R...