Imád

5K 181 6
                                    

2018.06.30

Kedves naplóm! Délelőtt kiderült, hogy kislányt várok. 

El sem hiszem istenem.. Annyira örülök. De igazából ha fiú lenne, is ugyan így örülnék. Ian is hasonlóan reagál mint én, csak annyit tett hozzá, hogy akkor kidobhatja a kék bodyt amit vett :).

-Kislány...-Hitetlenkedett még mindig Ian a kocsiba vezetés közben

-Te elhiszed? Kicsi lányunk lesz..-Szipogtam mellette

-Istenem-Mosolyodott el a pirosnál és hátradöntötte a fejét a fejtámlára. Miközben odahúzta a kezem a kezére ami a váltón volt. 

Azt hiszem, minél többet tudunk meg a babáról, én annál jobban belé szeretek Ianbe... És már nem is bánom. Nem érdekel hogy van barátnője, mert a babáját várom. Van köztünk egy erős kötelék, ami ez a kislány lesz. És ezt soha sem fogja tudni senki szétválasztani, mert mi vagyunk a szülei. Mi felelünk azért, hogy ez a kislány épségben, biztonságban és egészségesen nevelkedjen fel. Sosem lesz ennél jobb okom, hogy miért nem érdekel más, de nem is bánom. Mert ez egy erős ok.

-És mi legyen a neve?-Ébresztett fel a gondolataimból Ian amikor megálltunk a parkolóban

-Fogalmam sincs-Mosolyogtam rá, még mindig azzal a gondolattal, mennyire szerelmes vagyok belé. Azt hiszem észre vette, és ezért megcsókolt, ami csak még jobban fokozta az iránta érzett érzéseket.

-Az Ana szép név-Suttogta nekem

-Semmi pénzért, így hívják anyámat-Nevettem el magam

-Óh-Nevetett-Akkor?

-Nem tudom.. De van még időnk ki találni-Fogtam meg az arcát és húztam oda egy csókhoz

-Most te.. Igazán..-Kereste a szavakat

-Szeretlek-Néztem mélyen a szemébe mire ő újra és újra megcsókolt. Imádtam.

-Még öt hónapunk van kitalálni a kicsi nevét.-Hajolt a vállamra, bár kicsit sem lehetett neki kényelmes, a vezető ülésről az anyós ülésre hajolni.

-Remélem hamar eltelik-Ábrándoztam arról, hogy vége a kezembe foghatom a kisbabámat.

-Remélem hamar találunk nevet.. Nem szeretem úgy hívni hogy "baba" meg "kicsi" 

-Kitaláljuk-Ígértem meg

-Na gyerünk-És kiszálltunk a kocsiból egyenesen a festék bolt felé.

.

-Mire gondoltál, rózsaszín?-Kérdezett Ian a babaszoba elképzelésemről

-Hát nem tudom... Nem teljesen rózsaszín.. Inkább valami Lila vagy.. Tudod mit? Legyen hófehér és majd ilyen Rosegold bútorokkal berendezzük.

-Oké felőlem.-Mondta tehetetlenül Ian. Azt hiszem nem nagyon ért a babaszobákhoz :).

Végül meg vettünk egy hófehér csillámos festéket. Tündökölni fog!

.

-Hívok valakit akivel majd lefestem.-Nézett be egyenesen a házamban lévő kisszobára.

-Akkor ugye egyáltalán nem baj, hogy nálam fog lakni?-Kérdeztem csupán kedvességből, mivel úgysem engedném, hogy máshogy legyen.

-Van választásom?-Nevetett rám aranyosan. Tudja ő.

-Nincs nagyon-Öleltem meg nevetve.

-Szívem szerint ideköltöznék.-Nyelt egy nagyot.

-Nincs akadálya..-Mondtam a szemébe nézve.

-Komolyan?-Nézett rám meglepve

-Komolyan-Mosolyogtam rá.

-Hát..Hát én.. Én..-Kereste a szavakat teljes zavarban.-Én Imádlak.-Mondta majd felkapott az ölébe és elkezdett forgatni örömében. Imád... Én is...

Te jó ég, Babát várok!  | ✔|Where stories live. Discover now