Te jó ég, Babát várok! | ✔|

Apa vár kincsem

2018.05.12.

Kedves naplóm!

Több mint egy hét telt el azóta, hogy megtudtam hogy babát várok. És azóta hogy láttam a baba apját.. Azt hittem soha nem fog visszajönni amikor is...

-Ajtócsapódás-

-Megjött az apuka-Hallottam nevetni Iant a folyosóról.

-Be ne gyere öltö...-Kezdtem el mondani, hogy épp melltartó nélkül állok a szobámban melltartót keresve amikor rám nyitott a gyermekem apja... És azzal a lendülettel csukta be

-Tudod illik kopogni mielőtt benyitsz egy lány szobájába-Kiabáltam idegesen

-Csakhogy ebben a lányban hogy is mondjam... Már jártam-Nevetett az ajtó mögül-De tényleg.. Már láttalak így-Időm sem volt gondolkozni azon, hogy mire gondol mert bejött a szobámba és lecsapta magát az ágyra. Én meg még mindig melltartó nélkül(!!) nem tudtam mit csináljak

-Kimennél?-Ordítottam rá

-De már láttalak így.. Sőt. még alul is-Nézett a szemembe-Ezek nem lettek nagyobbak?-Tért  le a szemeimről egyenesen a melleimre

-Hé! Na jó mostmár! Menj ki!-Kiabáltam vele, de ő csak megállt előttem. Próbáltam lökni, de csak állt mint egy fa. Amikor is meguntam és feleszméltem hogy egy szál hosszú farmer és felül jó formán semmi sincs rajtam. Becsuktam a melltartós fiókomat és felkaptam gyorsan egy otthoni bő trikót.

-Melltartó nélkül?-Húzta fel a szemöldökét

-Ne szólj már bele-Vágtam vissza és el szerettem volna menni mellette de még mielőtt kimentem volna az ajtón visszahúzott egyenesen a csípőmnél fogva és (láthatóan ügyelt arra, hogy óvatosan) lefektetett az ágyra és felém tápászkodott.

-Most pont olyan pózba vagyunk mint aznap mikor nekem estél-Jelentette ki mosolyogva

-Neked estem?-Néztem elkerekedett szemmel-Semmire sem emlékszem, totál részeg voltam-Húztam el a szám.

-Valahogy gyanítottam, hogy ha józan lennél nehezebb dolgom lenne-Hajolt közelebb a számhoz és már egészen más hangsúllyal szólt hozzám. 

-Ha józan lettem volna, dolgod sem lett volna-Nevettem el magam  nem törődve azzal hogy felettem tartja magát és egyre mélyebben fürkészi a számat

-Na ne mondd hogy nem jövök be neked-Mosolyodott el

-Miből gondoltad?-Kezdtem szívni a vérét de teljesen megsemmisített azzal ahogyan rámeresztette magát és hevesen elkezdett csókolni. Teljesen élveztem a helyzetet és amikor érzékelte, hogy elkezdem görgetni felfelé a pólóját abba hagyott mindent.. És csak nézte a szemem.

-Ebből kis csaj.. Ebből gondoltam-És a szájával elkezdte érinteni a nyakam de nem csókolta. Csupán végig simította mintha az illatomat szívná be. -A konyhában leszek-Suttogta a fülembe majd kiment.

Otthagyott teljesen megsemmisülve. Elkezdtem utálni, hogy tisztában van vele, hogy nagyon is tetszik.

.

-És miért jöttél?-Sétáltam ki a konyhába mintha mi sem történt volna az előbb

-Megcsalni a barátnőmet.-Mondta cinikusan

-Elmondtad hogy csináltál egy gyereket amíg együtt voltatok és még veled van?-Kérdeztem meglepve, bár vicces is volt.

-Megvannak a módszereim-Kacsintott rám én pedig elnevettem magam.

-Na de miért jöttél pontosan?-Kérdeztem ismét némi hallgatás után

-Nem látogathatom meg csak úgy gyermekem anyját?-Kérdezte tettetett sértettséggel a hangjában, miközben (egészen)  Közel jött hozzám és pár centire megállt tőlem, a csípőmet markolászva.

-A gyermeked anyjának még a vezetéknevét sem tudod-Húztam el a számat.

-John-Találgatott, én pedig megráztam a fejem-Johnson, Johnas-Folytatta

-Wheleer!-Szóltam rá

-Jah tényleg Marynek van valami Johnny izé.-Gondolkodott én pedig csodálkozva figyeltem

-Borzalmas pár lehetsz-Esett ki a számból, mire csak tehetetlenül nézett

-A tiédet megjegyzem Wheleer.-Húzta félmosolyra a száját majd próbált megcsókolni, de én elhúztam a fejem.

-Befejezhetnéd ezt a csókolgatást-Szóltam nevetve

-De miért-Nézett értetlenül

-Mert neked van barátnőd, aki nem én vagyok?-Kérdeztem vissza

-Ez csak téged zavar Wheleer-Nevetett

-Egy: szőrnyű vagy Kettő: Ha csak azért hívsz Wheleernek mert elfelejtetted  a keresztnevem nyugodtan befejezheted.-Kezdtem magyarázni

-Miért nézel ennyire baromnak Jane Wheleer?-Kérdezte mosolyogva

-Inkább csak mondd miért jöttél-Kérleltem idegesen

-Megnézni, hogy vagy-Mondta komolyan-Na meg utána néztem a neten figyelj-Keresgetett egy oldalt a telefonján-Áh, itt van, Mivel ma 12.-e van pontosan ma öt hetes a babánk ami napokban, 35 nap.-Számolgatott-Szóval olvasom:"A gerincoszlop és az izmok fejlődnek, karok, lábak, szemek, fülek már rendesen látszódnak. A kézen megfigyelhető az öt új, a szemek sötétebbé válnak ahogyan a pigmentek termelődnek." -Nézett fel boldogan, nekem pedig ismét könnyek gyűltek a szememben-Nem tudom mi az a pigment, de ez mekkora már-Röhögött ezzel elrontva az egész pillanatot, de nem érdekelt mert jó volt látni, ahogyan örül, és jó volt hallani ezeket.

Mosolygott még párat aztán letérdelt elém és közel húzott magához. Feljebb húzta a trikómat, és megcsókolta a hasamat majd suttogta "apa vár kincsem" és szorosan magához ölelte a hasam. Majd felállt és megölelt engem is, ahogy látta, hogy ez a három szó, hogyan mart a szívembe...