Feel the same way |✓|

《35.fejezet - 1:0 a javunkra!《

Kontrollok és egyebek történtek abban a pár hétben, amit már csak Cam miatt kellett otthon töltenem. Ha nem angol irodalmat és nyelvtant vagy kanadai történelmet tanultam, akkor volt, hogy unatkoztam. Egészen addig, amíg Cameron egy nap meg nem kért, hogy szedjem elő a PS4-ét.

-És az hol van? - kérdeztem.

-Azt hiszem bent maradt az egyik dobozba - gondolkozott el.

Így elkezdtem turkálni a megmaradt dobozokban. Kb. fél órája keresgéltem és már legalább 6 nagy dobozt átnéztem, amikor a legnagyobb doboz legalján megtaláltam a keresett eszközt.

-Te jó ég - sóhajtottam fel és megkönnyebbülve dőltem hátra.

Lassan feltápázkodtam a földről és a kezemben tartva a gépet mentem vissza Cameronhoz.

-Tessék! - raktam le mellé fáradtan.

-Hozzá kéne kötni a TV-hez... - mondta.

-És azt hogy? - kérdeztem.

-Segítek, csak tedd, amit mondtam. Légyszii - nézett rám kiskutya szemeket meresztve, mire felsóhajtottam.

Szóval Cameron útmutatásával összeraktam a gépezetet. Fáradtan dőltem le mellé.

-És most? Hogyan tovább? - néztem rá.

-Szeretnél játszani? - nyújtott felém egy kontrollert.

-Nem tudom irányítani - ráztam meg a fejem.

-Ne aggódj, egyszerű - mosolyodott el.

Tényleg az volt... legalábbis neki. Ugyanis én nehezebben kezdtem neki, de végül sikerült és tudtam mindent ezzel kapcsolatban. Ezután játékot választottunk. Egy egyszerűbbet, hogy nekem is könnyebb legyen.

-Holnap majd megveszek és letöltök pár másik játékot - nyugtatott, miután harmadjára is megvert a játékban.

-Lehetnének sztori alapú játékaid is - sóhajtottam, miközben új kör indult.

-Mint például? - kérdezte.

-Például Beyond Two Souls, vagy valami hasonló. A QuanticDream-nek jó játékai vannak. Legalábbis értesüléseim szerint - mondtam.

-Majd utána nézek - biccentett.

Még hat kört játszottunk és ebből ötöt ő nyert. Azt az egyet is csak azért én, mert nem figyelt eléggé. Összességében jól elvoltunk.

Miután Nash hazaért, vele tanultam. Aztán Shawnnal sétáltam.

-Tudod mi jutott eszembe? - kérdeztem hirtelen.

-Nem, de tuti elmondod - mosolygott rám.

-Hogy 1:0 az állás a javunkra.

-Azaz? - vonta fel a szemöldökét.

-Emlékszel a szilveszterre? - kérdeztem.

-Hogyne emlékeznék? Matt és Aaron és a két Jack egy pár lettek, mindenkit letámadtál, hogy "tudod a titkát", és... nem tudom... volt még valami? - nézett rám.

-Igen. Megbeszéltük, hogy versenyzünk, hogy ki házasodik előbb össze és kinek lesz előbb gyereke - mosolyodtam el.

-Szóval 1:0 a javunkra - mosolyodott el ő is.

-1:0 - sóhajtottam és a hasamra tettem a kezem.

-Felhívjuk őket? - kérdezte.

-Aha - mosolyodtam el és elővettem a telefonomat.

Leültünk egy padra (mivel egy parkban sétáltunk) és kikerestem Matt nevét.

-Videóhívás? - kérdezte csodálkozva.

-Végül is... miért ne? - magyaráztam meg, majd tényleg rányomtam a hívásra.

-És mit mondunk nekik?

-Csak... - kezdtem, de Matt már válaszolt is a hívásra.

-Maya! - mosolyodott el Matt.

-Szia Matt, ott van Aaron is? - kérdeztem mosolyogva.

-Persze, miért? - kérdezte.

-1:0 a javunkra - mosolyodtam el büszkén.

-Mi?! - jött be a kamerába Aaron. - Hogy érted, hogy 1:0 a javatokra?? Mit tettetek?

Csak beharaptam a számat és éreztem, hogy elvörösödök. Felnéztem Shawnra.

-Van egy piciny lakója a hasamnak - mondtam ki.

Matt és Aaron szeme elkerekedett.

-Komolyan? - kérdezte Aaron döbbenten.

-Igen - mondtam halkan.

-Te. Jó. Ég - suttogta döbbenten Matt. - De hogy? Mármint mi történt? Vagy...

-Valójában véletlen volt az egész - vakartam meg a tarkóm. - Kiment a fejemből, hogy elfogyott a fogamzásgátló és... igen...

-Gondolom Cameron kiakadt - mondta Matt.

-Természetesen. Amit furcsálltam, hogy Shawn szülei teljesen normálisan fogadták. Meg Shawn is... - gondolkodtam el egy pillanatra.

-Nem terveztem, hogy ilyen fiatalon apa leszek, de természetesen boldog vagyok - nézett le rám mosolyogva.

-Szóval akkor 1:0 a javatokra - bólogatott Aaron.

-1:0 - mosolyogtam.

-És hogy érzed magad? - kérdezte Matt.

-Tulajdonképpen egész jól. Az eleje nehezebb volt, de azóta könnyebb - vallottam be.

-Gratulálok - mosolygott Aaron.

-Köszönjük - pirultam el újból.

-Most mennünk kell, de majd még beszélünk - mondta Shawn, emlékeztetve, hogy Cam vár minket otthon... vagyis csak engem.

-Egy utolsó kérdés... - kezdte Matt, mire kérdő tekintettel néztem a kamerába. - Mikor tervezitek elmondani a többieknek?

-Hamarosan - mosolyodtam el halványan.

Matt mosolyogva biccentett, majd kinyomta.

♡♡♡♡♡♡♡♡

Sok idő telt el azóta, mióta nem raktam ki, nem írtam részeket. De megkaptam a gyógyszert, mind a fáradtságom és hangulatom helyreállt, szóval itt vagyok. Remélem hiányoltatok már😂 És remélem tetszett💕💕

♡♡♡♡♡♡♡♡