《18.fejezet - Az igazság pillanata《

751 52 23
                                    

A színpadról lemenve, Shawnnal elengedtük egymás kezét és felvettük a tíz méteres távolságot. Aztán vártam.

-Maya... - kezdte Shawn. - Megmagyarázhatom? - kérdezte, mire halványan biccentettem. - Amikor befejeztem a koncertet egy héttel ezelőtt, és lementem a színpadról, azonnal el akartam indulni az öltözőbe, hogy aztán felkapva minden cuccomat, hazamenjek, majd hozzátok. De Camilla ott volt és a nyakamba ugorva megcsókolt. Valószínűleg a két másodpercből te pont azt az egyet láttad, amikor még le voltam döbbenve. Miután elfordultál, lelöktem Camillát, aki ettől majdnem elesett. És megláttalak. A szomorú szemeidet és a csalódott arcodat látva éreztem, hogy valószínűleg ezzel mindennek vége. Miután elmentél, Camilla azonnal meg akart nyugtatni, de én dühösen arrébb löktem és leordítottam a fejét, hogy hagyjon engem békén, sose fogom szeretni. Erre ő dühösen kisétált. Annyira sajnálom, hogy fájdalmat okoztam - magyarázta szomorú arccal.

Idegesen sétáltam hozzá, majd megpofoztam. Aztán halványan elmosolyodtam és a pólóját megfogva magamhoz rántottam és megcsókoltam.

-Az igazság az, hogy én is hibáztam... nem hallgattalak meg, pedig meg kellett volna. Sajnálom - mondtam kicsit elhúzódva.

Shawn magához ölelt, majd picit elhúzódva megcsókolt. És ez volt az a pillanat, amikor tudtam, hogy most már minden rendben. Ezután elhúzódott és letérdelt elém.

-Ezt az ígéret-gyűrűt még aznap akartam odaadni neked. Szeretném, ha tudnád, hogy tényleg szeretném, hogy a jövőben a feleségem legyél. Szeretném, hogy megígérjük egymásnak, hogy ott leszünk egymásnak, történjék bármi. És szeretném, ha tudnád, hogy ez a gyűrű jelképezi a jövőbeli kapcsolatunkat. És nagyon remélem, hogy soha nem fogod levenni. Megígéred, hogy mellettem maradsz, történjék bármi? Megígéred, hogy ha eljön az idő, a feleségem leszel? Megígéred, hogy... - akarta folytatni, de én könnyek között a nyakába ugorva megcsókoltam, belé fojtva a szót. Shawn mosolyogva elhúzódott. - Éppen beszédet tartottam. Nem ér megszakítani.

-De, mert akármi lett volna a folytatás, megígérném - mosolyodtam el, könnyek között.

-Biztos vagy te ebben? - kérdezte letörölve a könnyeimet.

-Amilyen biztos csak lehetek - suttogtam és ismét megcsókoltam.

Shawn szorosan ölelt magához, miközben elmélyítette a csókot. A nyakát átölelve belemosolyogtam a hosszúra nyúló csókunkba.

Végül elhúzódtunk egymástól és Shawn felhúzta az ujjamra a gyűrűt. Majd elővett a zsebéből egy másikat és felhúzta a saját ujjára.

-Összetartozunk Maya. És ezt senki nem teheti tönkre. Főleg nem olyanok, mint Camilla, vagy Katherina - mondta Shawn.

-Amúgy... rájöttél, hogy Cam mennyire ki fog akadni, ha meglátja a gyűrűt? - kérdeztem kuncogva, miközben felálltunk.

-Rá - bólintott mosolyogva. - De nem nagyon érdekel. Végre visszakaptalak és ez a fontos.

-Ritka egy szemétnek éreztem magam. Főleg, amikor a Stitches-t énekelted - mondtam.

-Hmm... ez egy jó cím - gondolkodott el.

-Azt hittem, már megvolt a címe - nevettem fel.

-Nem. Túlságosan törött voltam ahhoz, hogy kitaláljak neki egyet - vonta meg a vállát.

-Sajnálom - bújtam hozzá.

-Nincs semmi baj. Mindketten hibáztunk, de a lényeg, hogy miután végigmentünk a poklon, ismét együtt vagyunk - szorított magához Shawn.

Feel the same way |✓|Where stories live. Discover now