1. 2.

43K 1.3K 24
                                    

Egy hónap telt el azóta a nap óta. Néha órákon át csak fekszem és visszagondolok azokra órákra, azokra a forró, édes csókokra, a finom lágy érintésekre, az illatára, az ízére. Tudtam, hogy csak ennyi lesz de mégis reménykedek. Vagyis már csak reménykedtem. Végre eljutottam magamban addig, hogy el tudjam fogadni, hogy csak ennyi volt egy gyors numera a számára és nem több.
Egyszer láttam azóta csak Logannel elmentünk egy kisebb házi buliba, amit valamelyik csapat társa tartott így neki muszáj volt mennie és elrángatott engem is. Épp csak beléptünk a házba Logan egyből kiszúrta a bátyát megragadta a kezem és oda rángatott, Cam az egyik fotelben ült az ölében egy szőke cicababával. Pillantásra se méltatott foghegyről oda vetett egy csá-t azzal folytatta tovább azt amit eddig csinált, vagyis fogdosta a csajt és közben dumált a haverjaival. Olyan volt mintha kitépték volna a szívemet, de mindez kellett ahhoz, hogy le tudjam zárni, hogy kitudjam verni a fejemből a gyerekes ábrándokat.

Ma reggel Logan meglepett. Reggel azzal költött, hogy hozott nekem reggelit nagyon édes volt, egy megpakolt tálcával a kezében állt a szobám közepén és úgy mosolygott, mint akinek elment az ép esze. Bele szagoltam a levegőbe, hiszen abban bíztam, hogy az illata is annyira jó lesz, mint ahogy kinéz, de amint megéreztem a tojás szagát, egyből felfordult a gyomrom. Felugrottam az ágyból és rohantam a fürdőbe, levettem magam a WC elé és kiadtam magamból a tegnapi vacsorámat. Logan utánam jött és miközben én hánytam fogta a hajam és simogatta a hátam, mint a gondoskodó anyukák. Miután végeztem megmostam a fogam és befogott orr-ral mentem vissza a szobámba, kinyitottam az ablakomat, hogy minél hamarabb megszabaduljak a nemkívánt szagtól és a tálcát amin a tányér rántotta volt felvettem az íróasztalomról és a drága barátom kezébe nyomtam, hogy minél hamarabb tűntesse el innen.
- Nagyon szépen köszönöm és értékelem a gesztust de ezzel valami nincs rendben. - mondtam tartva a tisztes távolságót a rántottától. De Logan ahelyett, hogy levitte volna, szagolgatni kezdte és jónak kellett találja, mivel jóízűen enni kezdte. Megvontam a vállam és nem igazán tulajdonítottam túl nagy figyelmet arra, hogy épp most teszi néhány napra tönkre a gyomrát. Én inkább lementem valami jó kaját keresni, bár csak nemrég hánytam ki a belem is de pillanatok alatt kibaszott éhes lettem. Álltam a hűtő előtt egy darabig hiszen nem tudtam eldönteni mit is lenne jó enni most. Meg is találtam mit fogok enni, Anya magának valami majonézes gomba salátát csinált. Leültem vele a konyha asztalhoz és csak úgy gyúrtam befele. Alig volt már egy pici a tál alján amikor leérkezett Logan. Amint meglátta mit eszem kimeresztette a szemét és majdnem elejtette a tálcát melyen már csak az üres tányér volt.
- Jól vagy? - kérdezte.
- Aha. Miért? – feleltem tele szájjal és már a tál aljáról kapargattam fel a majonézt. Logan még mindig csak nézett. Nem csodálkoztam a meglepődöttségén, Anya már napok óta megjegyzéseket tesz arra, hogy miket és mennyit eszem, de lassan megkell jöjjön és ilyenkor a gyomrom és feneketlen verem. Nem igazán törődtem Logannel inkább gyorsan elmosogattam az üres tálat és neki álltam még majonézt keresni.

- Gyere Avery kocsikázunk egyet. – jellentette ki Logan miközben én még félig bevoltam bújva a hűtőbe.
- Veszünk még majonézt? - kérdeztem.
- Igen és még valamit. - mondta és már indult volna, de persze nekem még kellett pár perc, gyorsan át öltöztem, megfésülködtem, újra fogat mostam és megpróbáltam rendbe tenni a frizurámat kisseb- nagyobb sikerrel.

Logan egész úton hallgatott a kocsiban, valamin nagyon gondolkozhatott, mert egyáltalán nem figyelt rám, még akkor sem szólt rám amikor átugrottam a kedvenc zenéjét. Megállt a kedvenc bevásárló központunk előtt és együtt mentünk be az üzletbe. Logan nem teketóriázott egyből a szószokhoz vezetett, hogy boldoggá tegyen majd közölte, hogy még vennie kell valamit, és majd találkozunk a kocsinál, és azzal ott hagyott. Én még a kasszához menet még össze szedtem pár apróságot, csokit, csípszet és egy-egy gyümölcslevet amit mind ketten nagyon szeretünk. Már a kocsiban ültem amikor megjelent Logan kezében egy nagyobbacska papír szatyorral amit a csomag tartóba tett be, amikor beült mellém a kocsiba egy két literes limonádét adott a kezembe.

- Idd meg. – mondta ellentmondást nem tűrő hangsúllyal és azzal indította is az autót, csak bámultam rá, mint aki nem érti de ő csak bólogatott ezzel jelezve, hogy fogjak neki, így hát elkezdtem inni az üdítőt. Mire haza értünk meg is ittam igaz a végét már csak azért mert megfenyegetett azzal, hogy végig kell nézzem vele a kedvenc sorozatát amit már vagy ezerszer láttunk. A házunk előtt leállította az autót és szembe fordult velem.
- Avery... mikor khm... mikor...-látszott, hogy valami olyat akar kérdezni, ami talán mindkettőnk szárára igen kínos téma volt, és hát ilyenből elég kevés dolog volt. - Mikor menstruáltál utoljára? - kapásból nem tudtam válaszolni de elég régen, már napok óta várok rá de nem igazán agodtam, hiszen... Ooo basszus! Ooo ne, ne, nem. Az nem lehet. A hangulat ingadozások, a kielégíthetetlen étvágyam, a megváltozott véleményem az ételekről, eddig utaltam a gombát meg a majonézt és imádtam a tojást és a héten már a mai nap a harmadik reggel volt, hogy rosszul vagyok majd hányok egyet és már egyből minden rendben is van. Ne, ne csak ezt ne. Nem lehetek terhes, egyetlen alkalom után nem...
- Mit vettél?- kérdeztem elcsukló hangon.
- Tesztet.- válaszolta halkan és erre én már ki is ugrottam a kocsiból kivettem a csomagtartóból a papírzacskót és már mentem is be a házba. Amint kinyitottam az ajtót rohantam fel a fürdő szobámba szerencsére a szüleim késő délutánig dolgoztak. Miután becsuktam magam mögött a fürdő ajtaját bele néztem a zacskóba és 3 tesztet találtam benne, kivettem mind a hármat, kibontottam őket és mind háromra rá pisiltem, ami valljuk be nem ment zökkenőmentesen. Amikor végeztem kiraktam őket a mosdókagyló szélére és kinyitottam az ajtót. Logan ott állt és engem nézett, az arcára volt írva, hogy nagyon szurkol nekem. Hirtelen eleredtek a könnyeim, nem bírtam tovább oda mentem hozzá és magamhoz öleltem.
- Nem lehetek terhes.- zokogtam a vállába.- Logan mi lesz ha terhes vagyok? – kérdeztem tőle, de nem igazán vártam válaszra.
- Negatívak is lehetnek. - jó volt hallani, de tudtam, hogy nem lesznek azok.
- Hány óra? - még mindig ölelt és úgy nézett rá az órájára.
- Megnézhetjük.
- Nézd meg te. – motyogtam a vállába, erre ő elengedett és oda ment a kagylóhoz én felé fordultam és hihetetlenül idegesen, félve figyeltem a reakcióit. Mélyen beszívta a levegőt majd felém fordult.
- Mind három pozitív...- mondta halkan, majd hangosabban folytatta.- Avery terhes vagy.
Vigasztalhatatlanul elkezdtem zokogni a falnak dőlve. Logan a teszteket gyorsan elrakta a kagyló mellett álló fiókos szekrény egyik fiókjába majd oda jött hozzám és az ölébe vett, az ágyamhoz vitt, lefektetett rá majd mellém feküdt és magához ölelt és mondogatni kezdte, hogy minden rendben lesz. Hogy az Istenbe fogom elmondani a szüleimnek? És Camnek? Ezek és ezekhez hasonló kérdések, gondolatok jártak a fejemben és minden egyes új gondolat után, csak még erősebben zokogtam. Logan még jobban magához szorított és nem is engedett el, amíg szép lassan el nem fogytak a könnyeim...

C. 💞

Terhes vagyok egy rosszfiútól/Befejezett/Where stories live. Discover now