Az élő halott

80.

Pihegve fekszünk le egymás mellé az ágyra, majd mosolyogni kezdünk mind a ketten. Ekkor valami furcsa zajt hallok meg, és kisietünk a fedélzetre. Már teljesen sötét van, -8°C, és borult az ég. Elkap a félelem, hogy egy hatalmas óceánon vagyunk, egy óriási teherhajón. Mi van, ha valami miatt meg akarok ölni mindenkit? Vagy akármi. Feszült leszek, és harapdálni kezdem a szám.

-Mi a baj?-Néz rám Theo.

-Semmi.-Remeg a hangom.

-De hát sosem láttalak még ilyen parásnak. Félsz valamitől?

-Meg fogunk halni. Meg fogunk halni.-Harapdálom a számat erősebben, néhol egy két vércsepp is kibuggyan a számból.

-Shopie nyugi.-Fogja meg a kezem. Összerezzenek, és tovább hajtogatom a "meg fogunk halni" mondatom. -Dehogy fogunk, miért halnánk meg?

-Vagy a hajón halunk meg, vagy amikor leszállunk.

-Ugyan miért?

-Nézz ki az ablakon.

-Nem látok semmit.

-Nézz ki jobban.

-De, semmi nincs kint, myugodt a tenger, és semilyen záton közelében nem vagyunk, hogy elsüllyedjünk.

-Nem mehetünk Japánba!

-Ugyan miért nem?

-Jeff is ott lesz. Várni fog ránk! Meg fog ölni. Tudja hogy velem jöttél.

-Akkor hova menjünk?

-Nem, nem, nemtudom.-Remegek.

-Hallottam a beszélgetésüket, és igen, Jeff már tudja. Javaslom Írországot.-Toppan be egy kék kabátos férfi.

-Maga ki?

-Hát a kapitány. Írország megfelel?

-Bármi, csak Jeff ne találjon ránk.-Bólintok.

-Akkor egy kicsit irányt váltunk.

-Miért pont Írország?

-Vagy Skócia?

-Skócia?-Nyílik ki a szemem.

-Én onnan jöttem. A szüleim pedig Írországból. Mindkét ország nagyon gyönyörű.-Kacsint egyet.

-Mindegy. Csak ne találjanak ránk.

-Rendben.-Csukja be az ajtót. Elmúlik a 'pánikrohamom', és lehuppanok az ágyra.

-Skóciában kifoghatnánk a szörnyet a tóból!-Csattan fel Theo.

-A nagyszüleim is Skóciában laknak.-Sóhajtok egy nagyot. Ebben a pillanatban jöttem rá, hogy meg kell keresnem a nagyszüleim ahhoz, hogy legyen hol aludnunk. Csak egy a probléma, se én nem ismerem őket, sem ők engem.