Az élő halott

-34-

Finom simogatásra ébredek az oldalamon. Kinyitom a szemem. Theo simogatja az oldalam, mosolyogva rám.
Eltakarom gyorsan az arcom.

-Miaz?-Nevet.

-Reggel ronda vagyok.-Visítom.

-Dehogy! Te mindig szép vagy.-Fogja meg a kezem.

-Theo. Ez nem az én atílusom. Ugye tudod?

-Mi?

-Hát ez.

-Mi ez?

-Ez ez.

-Mi ez ez?

-Eeez!-Ordítom röhögve az arcába.

-Amúgy hoztam neked reggelit.-Emel fek az asztalról egy tálcát.

-vHmm.-Gondolkozok el.-Köszönöm.

-Mi a baj?-Fogja meg az arcom.

-Semmi. Csak nem vagyok éhes.-Vágom rá.-De megkóstolom.-Veszem a kezembe a sonkás szendvicset, majd beleharapok egy nagyot.

-Oké, jóétvágyat, én megyek lezuhanyzok.-Puszilja meg a homlokom. Ahogy becsukja a fürdőszoba ajtaját, felpattanok az ágyról, elfeledve, hogy ott van a tálca, és ráborítom az egész tartalmát, a szőnyegre. Gyorsan felpakolom a cuccot az ágyra, és felkapok gyorsan egy ruhát. Lesietek a lépcsőn, halkan kinyitom az ajtót, és kimegyek az utcára. Bemegyek egy szűk utcába. Kihalt az egész környék.

-Szia.-Viszhangzik egy mély hang. Megfordulok, hogy szemügyre vegyem, merről jött a hang.

-Hmm. Szia.

-Hallottam rólad.

-Rólam?-Húzom össze a szemhéjaim.

-Igen. Láttalak Bettel, a gazdagok "buliján".-Köhint egyet.

-És, most mit csinálsz itt?

-Igazából, nemtudom. Itt lakok a szemben levő házban. Csak kijöttem levegőzni.

-Aha..

-Nem félsz a sötétben?-Lép közelebb. Hangosan felröhögök. Szinte röhögőgörcsöt kapok.

-Basszus.-Törlöm meg a nevetéstől könnyes szemem, és levegő után kapkodok.-Nem.-Folytom vissza a nevetést.

-Hogyhogy?

-Tudod, elmegyógyintézetben éltem 20 évet. Nem félek semmitől.-Váltok komolyra, a karjaim pedig összefonom magam előtt.

-Az durva.-Bólogat izgatottan.-Hogyhogy ilyen későn kint mászkálsz?

-Öhm. Csak, levegőzök. Túl.. Túl sokan szívjuk a levegőt egy szobában.-Jelentem ki.

-Átjössz?

-Hát..

-Gyere, én kezdek fázni.

-Oké.

-Szuper. Erre gyere.-Mutat a bejárat felé.

-A neved.

-Ja, ö, igen. Jeff.-Nyújtja a kezét.

-Shopie.-Rázom meg óvatosan a csuklóját, majd elveszem a kezem, és elindulunk a bejárat felé. Kinyitja az ajtót, amikor egy apró neszt hallunk a sarokról.

-Megyek megnézem miaz.-Indul el. Mélyen beleszippantok a levegőbe. Valami kutya szagát érzem. Nagyon nagy kutya szagát.

-Ne! Várj!-Kiálltok utána, amikor előugrik egy hatalmas kutya. A fogai közül vér csöpög az aszfaltra. Jeff hátraugrik. Odarohanok Jeff mellé, és, megmagyarázhatatlan dolog történik velem.