ICE ICE BABY ✓

huszonnegyedik

𝐵 𝑅 𝐼 𝐴 𝑁 𝑁 𝐴

___________

Magasztalom Jamie-t, amiért úgy szervezte az egészet, hogy Micah mellett ülhessek. A fekete hajú, napbarnított bőrű szépség társaságában, minden eltöltött perc egy ajándék volt. A siralmas meccs ellenére is jól éreztem magam, és rájöttem, hogy mennyi közös van bennünk. Elmesélte, hogyan jött össze Jamie egyik csapattársával, én pedig bevallottam a titkos levelezéseket és azt, hogy Malrose megjelent a fotógráfia órámon. Imádott hallgatni mindenegyes részletet, én pedig imádtam mesélni róla. Mintha ezer éve lett volna.

Egy valami viszont kissé bicskanyitogató volt számomra, az pedig Corrie volt, aki késve huppant le Micah mellé. Emlékszem rá, mert ő bámult olyan gyilkos tekintettel, amikor edzés előtt a jégen enyelegtem Jamie-vel. Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy megfejtsem a csajnak, sok játkoshoz köze lehetett. Szegény Micah-t sajnáltam, amiért a lány annak ellenére a nyakán lóg folyton, hogy az újdonsült barátnőm folytonosan oltja, és nem rejti véka alá a véleményét róla. Ez így volt akkor is, amikor Corrie gonosz mosollyal az arcán megjegyezte, hogy nem vagyok több, mint egy újabb Malrose hódítás.

- Megtanít jégkorizni, miközben eljátssza a hőst. Gondolom előtte elvitt egy körre a motorján, amit alig használ, aztán meg meghívott ebédelni a kampuszon. Mindenkivel így csinálja.

Negédes mosolyától falra másztam, de nehezen folytottam el az elégedett vigyoromat. Fogalma sem volt róla, hogy Jamie ezek közül csak az egyiket csinálta velem, a közös ebéd pedig sosem volt randi, hanem közös rutin inkább. A különleges kávék és a séta az erdőben mind kivételes alkalom volt. Micah is pontosan tudta, hogy én más vagyok, és hangosan felhorkantva tette helyre Corrie egoizmusát. 

- Persze, azokkal ezt csinálta, akiket csak megakart kefélni. Viszont egyikőjükkel sem tette soha hivatalossá.

Micah nevetése rám ragadt.

- Biztosan a te fiúd is tökéletes, Corrie.

Ezzel a mondattal zártam le a gyors eszmecserénket, amely láthatóan betalált nála, mert szerencsére csendben maradt a meccs hátralévő idejében. 

Ezután a meccs heve engem is elragadt, főleg, miután Jamie gólt lőtt, bár az öröm nem tartott sokáig, mert valakik egyből elkezdtél egymást püfölni a jégen. Megkérdeztem Micah-t, hogy ez mindig ilyen-e, de a válasza egy nagy nem volt. A Columbiát megszállta valami vérszomjas erő, az már egyszer biztos. Minden alkalommal frászt kaptam, amikor Jamie verekedni kezdett. Azon gondolkodtam, hogy ha így folytatja, még csak egy búfelejtő szexben sem lesz része, mert mozdulni sem fog bírni.

Végül elvesztettük a mérkőzést, Micah én én pedig már vagy órája váruk az öltöző előtti büfénél a fiúkra, akik több, mint biztos, hogy világfájdalommal fognak kitérni hozzánk. Tudom, hogy Jamie számára fontos volt ez a meccs, én pedig szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy feldobjam egy kicsit az estéjét.

- Örülök, hogy megismertelek. Nem sok barátnő jár el a meccsekre – sóhajt Micah. – Mondjuk ennek az oka az lehet, hogy szinte senkinek sincs komoly barátnője.

Hangosan felnevetek.

- Én is nehezen hittem el, hogy Malrose járni akart velem. Nem volt jellemző rá a kapcsolatosdi.

- Én nem – mosolyodik el. – Annyira tökéletesen passzolsz hozzá. Első ránézésre abszolút ellentéteknek látszótok, de pont ettől vagytok izgalmasak. A selyemfiú meg a vadóc csaj – sóhajtja színpadiasan.