ICE ICE BABY ✓

tizenkilencedik

𝐽 𝐴 𝑀 𝐼 𝐸

___________

Nem hazudok. A barátaim imádják a csajomat.

Persze Troy már első pillanattól kezdve oda volt a választottamért, de Jesse most találkozott vele először, és szerintem már az első percben, amikor beszélgetni kezdtek, szerelmes lett Briannába.

Mint kiderült, az egyetlen ember, akinek kellemetlen volt a ma este, az én voltam. A csajok, akiket a barátaim hazahoztak, hiába lógnak a szintén nem várt vendégekként érkező csapattársaimon, folyamatos sóvárgó pillantásokkal illetnek, és totál leszarják, hogy a nőm itt van. Persze az is igaz, hogy eddig nem tudtam bizonyítani, hogy Brianna valóban a barátnőm, mert amint felöltöztünk és úgy döntöttünk, hogy maradunk az instant házi buliban ahelyett, hogy bánatomra a szobámban fedezzük fel egymás testét újra, meg újra, valaki mindig elrabolta tőlem. Meg persze az sem túl egyértelmű, hogy én ott állok a rohadt pultnál és bámulom, ahogy Bri és Jesse egymással szemben ülve eszmecserét folytat.

- Szerintem a madarak az egyik legzseniálisabb filmek Hitchcock-nak – áradozik Jesse.

- Mindenki a Pszicho-t választja, de én határozottan kiállok a Madarak mellett – bólint büszkén Brianna.

- Ott a pont – mutat rá a barátom, majd csillogó szemekkel felém fordul. – Belezúgtam a csajodba – jelenti ki komolyan. – Szóval megiszom ezt a sört, és mehetünk is hátra ki az udvarra megküzdeni érte.

Brianna hangosan felnevet, én pedig gyilkos tekintetet lövellek a haverom felé, aki csak pofátlanul rám kacsint.

Én erre teljesen véletlenül, amikor elhaladok mellette, rácsapok a tarkójára.

- Tiltott terület! Brianna foglalt!

- Foglalt? – vonogatja a szemöldökét a lány.

Hátulról hozzásimulok, és lehajolok a füléhez, hogy csak ő hallja azt, amit mondani akarok.

- Az, amit a kanapén csináltunk, szerintem teljesen egyértelművé tette mindkettőnk számára, hogy hányadán is állunk egymással, nem gondolod?

Brianna hátrapillant a válla felett, ajkai majdnem súrolják a számat, arca  pedig lassan egy árnyalattal pirosabbá válik, ahogy tekintetét végigjáratja rajtam. Pontosan tudom, hogy mit csinál. Elképzel ruha nélkül, és felidéz minden pillanatot, amit átéltünk együtt az este folyamán. Amikor semmi nem volt köztünk, miközben testünk egybeforrt. Tudom, mert én is erre gondolok, és a nadrágomat egyből túl szűknek érzem...

Megköszörülöm a torkom, és felegyenesedem.

- Haver, ez esküszöm, ez korhatáros volt – képed el Jesse. – Mintha gondolati szinten keféltetek volna.

Büszke vigyor terül szét az arcomon, mire Brianna csak szúrós tekintettel válaszol. Felnevetek és a frigóhoz lépek, hogy készíthessek neki még egy adag rumos kólát, miközben ő és Jesse ismét beszélgetésbe bonyolódnak. Kissé távolabb kerülök tőlük, így nem hallom már miről beszélnek. Hangjukat felváltja a hangos rockzene.

Amikor becsukom a frigó ajtót, valaki lassan a karomba markol. Hegyes körmök nyomódnak a bőrömbe, még a pulóver ellenére is, és ezzel egyetemben az orrom alá kúszik a fanyar, túlzottan is édes illat, amitől felfordul a gyomrom. Amikor lepillantok a támadómra, meglátom az ismerős kék tekintetet, és a szőke, hosszú hullámokkal keretezett mosolygó arcot, ám ebben a arckifejezésben semmi kedvesség nincs. Inkább kirívóság, együgyüség, felszínesség.