huszonharmadik

3.1K 130 4
                                    


𝐽 𝐴 𝑀 𝐼 𝐸

___________

El fogjuk veszíteni a meccset.

A Columbia úgy játszik, mintha mindenegyes játékost megszállt volna maga a sátán. Már a harmadik verekedést állítja le a bíró a kapunál, én pedig lemondóan csóválom a fejemet, és most az egyszer próbálok távol maradni a bajtól. Igen, ugyanis a meccs kezdete után pár perccel az egyik nyomorult játékos kirúgta alólam a lábamat, mire úgy neki estem, hogy a bírók tehetetlenül álltak körülöttünk, miközben ledobtuk mindketten magunkról a kesztyűt és a sisakot, miközben úgy köröztünk, mint a sasok, kivárva a tökéletes pillanatot arra, hogy jól egymásnak eshessünk a jégen. Szétpüföltük egymás arcát, mire nagy nehezen szétszedtek minket. Természetesen mindkettőnket kiállítottak, amire az ellenfelem csak elégedetten vigyorgott. Fogalmam sincs mi ütött a csapatba, de már értem Rowan üzenetét, amit a mai nap folyamán kaptam. Közölte velem, hogy nem rég játszottak ellenük, és bár eddig sosem kaptak még ki a Columbia ellen, most mégis sikerült. Figyelmeztetett, hogy a sátán megszállta őket. Most már hiszek neki.

Troy mellettem korizik, és dühösön vágja neki a jégnek az ütőjét.

- Ez így rohadtul nem fair. Nem játszanak tisztességesen.

- És akkor most mit csináljunk? A meccs megy tovább. Ha így folytatják tovább, akkor az egész csapatot kiállítják lassan, és nem marad emberük.

- Ahogy nekünk sem, mivel szarrá vernek mindenkit – hördül fel Troy.

- Hé, – kapom el a karját és visszarántom. – Próbáljunk egy kicsit megnyugodni.

Tanuld meg egy életre, hogy az idegösszeroppanás szélén álló embernek, ne mond, hogy chill...

Engedem, hadd menjen, én pedig a lelátóra pillantok, pont oda, ahová Brianna jegye szól. Őszinte leszek, a verekedés óta nem mertem felnézni, mert rohadtul nem akartam látni rajta, hogy esetleg csalódott bennem, mert én viszont szégyellem a kirohanásomat. Szándékosan kértem meg Crage barátnőjét, Micah-t, hogy üljön mellette, mivel jól tudtam, hogy Corrie, -Miss minden hokisra ráhajtok, miközben pasim van- is ott lesz. Nem akarom, hogy Bri agyát tömje mindenféle hülyeséggel.

Amikor elkapom a tekintetét, és meglátom, hirtelen visszaáll bennem a világ rendje. Bíztatóan rám mosoly, de közben látom rajta, hogy aggódik. Jesszus, nem akartam a frászt hozni rá, de az, hogy nem dühös, és csalódott, felenged bennem valamit. Odakorizok hozzá, és ráütök az ablakra, hogy rám figyeljen. Lehajolok, aztán átdobok neki egy korongot.

Brianna elvigyorodik, és a dekoltázsához emeli a korongot, de az túl nagy ahhoz, hogy beleférjen. Hangosan felnevetek, majd a többiek után korizok, miközben meglepetten konstatálom, most először érzem azt a meccs alatt, hogy bizonyítani akarok, és nem azért, mert itt az egyik kedvenc csapatom edzője, hanem azért, hogy lenyűgözzem a csajomat. Nem hagyhatom veszni a játékot, így amikor az edző jól átmossa a fejünket egy gyors tanácskozás után, újult erővel korizok a helyemre.

Egy valamivel nem számolok. Méghozzá azzal, hogy az rendben van, hogy én felszívtam magam, de attól még az ellenfél egy seggfejekből álló gyülekezett, a társaimban pedig a buzog az adrenalin és a düh. Egyedül kurvára kevés leszek ehhez az egészhez.

A korong alig ér jeget, Troy máris elkapja, és átvezeti az ellenfél mellett. Átpasszolja Rykernek, aki a pálya szélén kapja el, és vezeti a kapu irányába. Ekkor két Columbiai két oldalról támad neki az üvegfalhoz csapva őt. Három csapattársam durvul be az eset látták, és megy neki a két támadónak, miközben Ryker a korongot kipattintja az egyik lába között. Elkapom, és sebesen vezetem egészen a kapu felé, miközben egy kisebb box meccs zajlik le éppen mögöttem. Nagy volt a csábítás, hogy beverjem valamelyik képét, de helyette inkább megpróbálom győzelemre vinni a csapatot.

Megindulok rettenthetetlen gyorsasággal a célom felé, és az elém kerülő játékos lábai között átvezetem a korongot, és egy laza pördüléssel elkapom mögött. Érzem, hogy utánam nyúl, ekkora pedig erőből kapura lövöm, majd arccal előre az üvegnek vetődöm a mögöttem dühögnő támadó jóvoltából. Bokán rúgom, és ráverek a mellkasára, de közben a társaim vigyorogva rohamoznak meg, mert megszereztük az első pontunkat. Persze a jó kedv hamar ismét verekedéssé alakul át...

A meccs végére a testem tiszta lila és zöld foltokból áll, orromon egy rohadt nagy horzsolás, amin a húsz perces jegelés sem javított túl sokat.

Már csak a fürdőre várok, a forró vízre, amitől sajognak az izmaim majd, és a vágyam feléled, hogy Briannával töltsem az estét, egy ilyen bosszantó vereség után.

A Columbia végül 2-1-re megvert minket.

Unokatesóm, Bailee üzenete vár a telefonomon, amikor kilépek a tusoló alól. Feltételezem, végignézték online-n a haverjaival.

B:Ti legalább szereztetek pontot. 


"a vereséggel jár egy kis győzelem is"

ICE ICE BABY ✓Where stories live. Discover now