ICE ICE BABY ✓

tizennegyedik

𝐵 𝑅 𝐼 𝐴 𝑁 𝑁 𝐴

___________

- És ezt hívjuk úgy, hogy les – mutat a pályára Wendy, aki úgy jelent meg a meccs elején mellettem, akár egy mentor. Kétségtelen, hogy Jamie küldte rám, és bár az elején megtudtam volna fojtani miatta, végül megkedveltem a lányt.

Ettől függetlenül, még mindig nem értem mi a frászról beszél, mert még magát a korongot sem tudom, hol van. Elkellett volna hoznom a szemüvegem, és akkor nem csak annyit látnék az egészből, hogy nagy darab pasasok püfölik egymást a jégen.

- Szóval – vigyorodik el Wendy. – Most már rámerek kérdezni.

- Mire? – pillantok rá kérdőn.

- Mi van köztetek Jamie-vel? – csillannak fel a szemei. – Sosem láttam még ennyire... buzgónak.

- Jézusom, a szív dobálásra gondolsz? – nevetek fel zavartan. Amikor Jamie a mellkasára ütött, és felém dobta levegőben, a... - fogalmam sincs, hogy mit akart ezzel -, az arcom egyszerre változott át paradicsommá, amin Wendy örömmel élcelődött a meccs első húsz percében.

- Sokat lógok együtt a srácokkal, és kijelenthetem, Jamie Malrose, még sosem üzent ki a lelátóra, egyetlen lánynak sem – nevet fel hitetlenkedve.

Ezt nem kell mondania. Amikor Jamie kinyilvánította nyilvánosan, hogy hányadán is állunk, az előttem ülő lányok, úgy meredtek rám, mintha bármelyik pillanatban átvágnák a torkomat.

Hirtelen felhördülnek az emberek, én pedig a nyakamat nyújtogatva figyelem, ahogy Jamie elképesztő gyorsasággal halad a kapu felé. Bokája mögött átüti a korongot az egyik csapattársának, akiről fogalmam sincs, hogy ki, azon kívül, hogy a 69-es szám virít a mezén. Milyen találó. A szexpóz jellel ellátott játékos kicselezi az ellenfelét, majd visszapasszol Jamienek, aki lába között átpattintva, egyenesen a kapura lő, és megszerzi a győztes pontot.

- Ez az! – kiáltok el, Wendy pedig káromkodva ordít örömében. Egy kicsi, kifinomult, szőke lányból hallani ezeket a szavakat, felettébb... groteszk.

Jamie a levegőbe bokszol, aztán összeölelkezik a társaival. Pontosabban, inkább lebirkózzák egymást a jégen. A tömeg fele éljenez, a másik ma éjjel leissza magát bánatában.

- Szóval? Igaz, amit mondtak? Tényleg névtelenül chateltetek egymással?

- Meg sem kérdezem, honnan tudod – sóhajtok.

- Ó, hidd el, a kampusz nagy része mindent tud, és mostanság örömmel pletykálnak Jamie új kapcsolatáról – pillant rám pimaszul. – És én imádom nézni, ahogy a diákszövetségis lányok kitérnek a hitükből, amiért egy fotós csajszi elrabolta imádott kapitányuk szívét – kacsint.

- Valld csak be, csak emiatt akarsz velem jóban lenni.

- Lebuktam – teszi szívére a kezét.

Felnevetek, majd ismét a pálya felé fordulok. Jamie végighalad a szélén, miközben magába szívja az egyetem mámorító üdvrivalgását. Végül meglátom a korongot a kezében, és amikor odaér közvetlen elém, az üvegen keresztül, jól láthatóan kacsint, majd hirtelen átdobja a korongot, egyenesen nekem. Majdnem az előttem ülő lány fejére ejtem, amikor ösztönösen elkapom.

Wendy hangosan nevet, a többi ember, pedig mind ember bámul, és pedig szeretnék elsüllyedni zavaromban, mégis a szívem bukfencet vet attól, hogy Jamie Malrose nekem játszott...