Hősakadémia - Társulás

XXX. fejezet: Hamuval borítva

     Minetával madarat lehetett volna fogatni. A péntekre megbeszélt olvasósarok a lányokkal már a küszöbön állt, és emiatt érzett izgalma abban nyilvánult meg, hogy álmatag képpel motyogott maga elé.
     - Érdekes, hogy most Maer is csatlakozik Meeros-hoz - jegyezte meg neki Denki az utolsó óra előtti szünetben. - Rendszerint a JURTA I-ben marad, főleg hétvégén, amikor nekünk is, mivel nincs tanítás, több mozgásterünk van.
     - Engem nem zavar - vont vállat Szőlőlé -, így még bensőségesebb lesz, mint a sok emberrel körülöttünk. Szóval, hogy most miért döntött így, hidegen hagy.
     - Jól van - rántott vállán egyet a szöszi. - Nem firtatni akarom, annyira én se kattogok ezen, csak szokatlan, ennyi.
     És péntek délután ötkor, mikor mind Meeros szobájában gubbasztottak már, ugyanez a gondolat motoszkált a fejében. Végül erőt vett magán és rákérdezett:
     - Mondd Maer... Hogyhogy most elhagytad a JURTA I-et? Eddig sose tetted.
     - Gondoltam - rántotta meg finoman vállát miközben lapozott egyet -, ha már egyszer ittvagyunk, egynél többször kéne kidugnom az orrom ahhoz, hogy rendesen szétnézzek. Nameg kíváncsi voltam milyen fészket rendeztek be maguknak a törzsem tagjai és az itteniek.
     Felnézett és csáprágóival csettintgetve a fiúkra vigyorgott.
     - Jófej házigazdák vagytok.
     - Ó ez a legkevesebb - vakarta meg fejét zavartan Denki.
     - Csinos lányoknak, ahhoz illő ellátás jár - pattogtatta szemöldökét a fiú, mire a másik elhúzta a száját.
     Jaj, Mineta. Ne kezdd el kérlek...
     Maerensis erre levette sapkáját a fejéről és Minetáéba nyomta.
     - Ezt miért? - kérdezte megszeppenve a fiú.
     - Zálog - jött a frappáns felelet.
     - Mihez?
     - Kettőnkhöz - hangzott a válasz.
     Minoru életében először nem találta a szavakat és mellőzte megjátszott dzsigoló attitűdjét. Csak ült ott és a fejfedő simléderét simogatta éle mentén.
     - Ezzel szavadon foglak, hogy mindig kedvesen látsz másokat vendégül - hunyorgott rá. - Őrizd meg a következő látogatásomig. S ha nem esik semmi baja, az azt mutatja, tényleg figyelmes vendéglátó vagy.
     A kisnövésű fiú életében nem öltött olyan elszánt kifejezést magára és olyan gyorsan, mint ebben a percben.
     - Rám mindig lehet számítani!
     - Persze, ha lányokról van szó - mormolta orra alatt Denki.
     Erre mind beleprüszköltek a képregényeikbe. Maerensis odanyúlt és megcsipkedte Mineta két arcát.
     - Mivel a mérgem túlzottan veszélyes, vedd úgy, hogy kaptál két puszit - vigyorgott rá.
     Szőlőlé arca a nap további részében egész végig arról árulkodott, hogy meg se kottyant neki elképzelni, hogy úgy volt.

     - Nem is rossz - vigyorodott el Moona.
     Megjegyzése a mellette álló Bakugónak szólt, aki már két órája tartotta vele a tempót gyakorlatozás közben. Ez volt a hetedik ilyen közös estéjük. Három este edzés, négy este szabad, aztán megint három.
     - Te még Cseppszűz vagy - magyarázta neki az első szünet bejelentése utáni kérdőre vonásra válaszolva. - Hamar kikészíti a szervezeted, ha túl sokáig használod. A tizenkettedik alkalmat követően egy egész hetet fogod nélkülözni.
     - Mondom én, hogy tudok vigyázni magamra - acsarkodott a fiú, mikor ezen az estén is felhozta a témát. - Nem kell a szünet! Nem elég, hogy egész eddig csak hadonásztunk, még meg is váratsz! Szórakozol velem?!
     - Te mondtad, hogy elfogadod ami jön, szóval...
     - Cöh - sziszegte a UA-s, mire előcsalta Savage gonosz kis mosolyát.
     Azt hittem, hogy a szart is kiveri belőlem... Arra a próbára jobban fel voltam készülve, minthogy így játszadozzon a türelmemmel, meddig bírom.
     Sandán oktatójára lesett.
     Mert ezer százalék arra utazik, feladom-e... De abból nem eszel!
     S összeszorított szájjal folytatta a mozdulatsor ismétlését.
     Az idő - főleg az éjszaka beálltára - már hidegre fordult, így Bakugo nedves párafelhőket eregetve várta a tizenkettedik edzésüket.
     Most meg még meg is várat. Így pazarolni az időmet. Jobb dolgom is volna - csikorgatta fogát a szöszi.
     Ebben a pillanatban egy árny surranására lett figyelmes szeme csücskéből. Reagálni időben azonban már nem tudott és egy test vállára ugrását érezte meg, mintha csak egy szobrot ejtettek volna rá.
     - Rohadjál meg! - tört ki Katsukiból, ahogy megfeszítette testét és próbált odakapni.
     Majd megjelent előtte Savage ádáz tekintete fejjel lefelé, amitől arcizmai egyből megkeményedtek.
     - Meglepetés - reszelte jót mulatva.
     Aztán mielőtt Bakugo bármit is tett volna, ismét megszólalt:
     - Ha ma este akár egyetlen egyszer is hozzá tudsz érni bőrömhöz, akkor onnantól minden edzésen megverekszem veled.
     Szeme először megrezzent a váratlan hír hallatán, de csupán egy pillanat erejéig. Rezzenéstelen ábrázattal kapott oda mindkét karjával, mire a Magor egy szélesívű szaltóval szállt le róla, amit a fiú egy mérges morgással díjazott. Dobbantva landolt a nyirkos fűben és négykézláb, akár egy fenevad. Combján zizegő fekete nadrággal és ívesen domborodó háttal nézett vissza rá válla fölött a Tábornok és csak ennyit mondott:
     - Te vagy a fogó.
     Egyszerre eredtek futásnak és egy fák közötti játék vette kezdetét kettejük között. A japán hiába hívta segítségül gyors kitörésekhez a képességét meg a fák öles törzsét, a lány szó szerint az ujjai közül csusszant ki minden egyes próbálkozás során.
     Játszik velem... Játszik velem... Ez a rohadék tényleg játszik velem.
     Már hígulni kezdett az éjszaka feketesége, mikor Bakugo fújtatva, izzadva és enyhén remegő térddel megállt és nem szaladt tovább.
     - Fel a fejjel - hallatszott Moona kárörvendő hangja.
     Egy fa alsó ágáról szólt le neki, lábát lóbálva. Majd mint aki csak a bemelegítésen esett túl, frissen és üdén pattant le onnan.
     - Akkor egy hét múlva - jegyezte meg miközben hátat fordított.
     - Készülj fel, te mocsok - szólt oda neki. - Saját kezemmel törlöm le a vigyort a képedről.
     Moona feje megmozdult és rávillantotta immár csak kekeckedő mosolyát, ahogy visszanézett.
     - Alig várom - reszelte furán jókedvvel.
     S azzal eltűnt a kérges oszlopok sűrűjében.