my sister's boyfriend || jikook ✓

6.

A túra végére igencsak elfáradtunk mindketten, úgyhogy amint a Park rezidenciára értünk ettünk egy keveset, majd a zuhany alá vetettük magunkat, s aztán az ágyba. Nem kellett altatni egyikünket sem, olyan hamar és szépen bealudtunk, hogy az szinte már maga volt a csoda.

Legközelebb este nyolc után keltünk fel, ám akkor a két szülő már javában aludt. Egyedül Haneul virítykolt még fent, én pedig be is mentem hozzá, hogy kicsit beszélgessek vele.

-Csipkejózsikát is látni?-Vigyorgott a lány ahogy megpillantott az ajtóban, majd öléből eltolta a laptopot, hogy rám figyeljen. Be is ültem mellé, s kényelmesen elhelyezkedtem.-Milyen volt a túra? Nagyon gyorsan ágyba dőltetek, gondolom kifáradtatok kellő képpen.

-Ki. Nagyon szép volt egyébként minden, élveztem is, csak tényleg nagyon megerőltető volt. Kissé görcsölnek is a vádliaim.-Húztam számat kelletlenül, míg Haneul kuncogva hajtotta le a fejét, s bólintott párat jelezvén, hogy azt elhiszi.

-És Jimin? Beszélgettetek?-Kíváncsiskodott halkan, s közelebb is jött hozzám, nehogy véletlenül más is meghallja.

-Igen, nagyon sokat. Szerintem ennyit sosem kommunikáltam vele, Jihye mindig a közelben van. Előtte nem vagyok olyan felszabadult, nem tudok Jiminnel felhőtlenül beszélgetni.-Magyaráztam a lánynak, aki hevesen bólogatott, hogy érti.-Most viszont végre nagyon sok kérdésre választ kaptam és úgy érzem, hogy kissé közelebb is kerültem hozzá.-Vallottam be vörös fejjel, míg a barna hajú egy lágy mosollyal simított arcomra, majd magához is húzott egy szoros ölelésre, s elmondta, hogy nagyon örül a hírnek.

Nem sokáig voltam a lánynál, hisz' egy idő után ő már kezdett fáradt lenni, én pedig ezt észre véve szóltam neki, hogy aludjon nyugodtan, majd másnap beszélgetünk. Persze egy darabig erősködött, hogy ő ugyan nem álmos, de végül sikerült nyernem.

Utam a konyha felé vettem, ahol Jimin ült az asztalnál, s valamit nagyon jóízűen evett is közben, majd egy széles mosolyt ejtett, ahogy megpillantott. Elém is tolta a tányért amiből falatozott, én pedig meglepve vettem tudomásul, hogy semmi extrát nem fogyasztott, csak egy kis gránát almát. Azonnal helyet is foglaltam mellette, hiszen az egyik kedvenc gyümölcsömnek mondhattam, valamint azért mégiscsak Jiminről beszélünk...Ha nem szerettem volna annyira azt a gyümölcsöt, még akkor is mellé vágódtam volna.

-Jó ez a cucc, csak drága..-Sóhajtottam egy nagyot, közben egy újabb adagot toltam a számba, s szinte két pofára zabáltam. A szőke hajú férfi nevetve nézte, hogy lassan már egy hörcsögre hasonlítok, s persze ezt meg is jegyezte.

-Azért csak óvatosan, még a végén félre nyelsz nekem!-Figyelmeztett. Lehet, hogy nem bántam volna, talán elájultam volna, s aztán újra kellett volna élesztenie szájon át lélegeztetéssel. Egy probléma volt ezzel a tervvel. Hogy nem így működik..Itt csak a Heimlich-fogás segíthetett volna, az pedig tudtommal fájdalmas procedúra. Valamint a szájon át lélegeztetés sem szimpla ájulásra lett ám kitalálva..

-Nem bírok betelni vele..-Sóhajtottam egy nagyot, majd vissza toltam elé a tányért, ugyanis félő volt, hogy mindet megeszem előle. Azt pedig nem akartam, hiszen mégiscsak magának vette el, s Ő kezdte el hamarabb enni, nem pedig én.

-Szereted a gyümölcsöket, vagy csak kifejezetten ezt szereted ennyire?-Kíváncsiskodott aranyosan, közben néha-néha a szájába vett egy-egy szemet.

-Különleges vagyok, ugyanis nem csak a gyümölcsöket, de még a zöldségeket is nagyon szeretem!-Húztam ki magam büszkén, míg Jimin nevetni kezdett kenguru látványom végett. Tényleg büszke voltam magamra, ugyanis engem valamiért büszkeséggel töltött el, hogy a többi gyerekkel ellentétben én nem voltam az a válogatós fajta srác és nem ettem tele magam mindenféle egészségtelen szarral. Ha elém tettek egy tányér tök főzeléket, akkor azt is a legnagyobb örömmel ettem meg.

-Na majd csinálok neked egyszer valami finom zöldséges cuccot, vagy valami gyümölcs tálat. De most menjünk szerintem aludni, hiszen későre jár és hiába aludtunk délután, azért öt óra túra az öt óra túra volt.-Veregette meg vállamat, s fel is állt az asztaltól, de addig nem indult el, míg én a mosogatóba helyezett tányér után meg nem indultam utána. Fent hagyta, hogy kényelmesen befészkeljem magam a fal mellé, majd miután ez megtörtént Ő is az ágyba bújt, s magához húzva elmotyogott egy jó éjszakát mondatot.

》《

Másnap reggel már pakolászni is neki láttunk, ugyanis nekem a következő napon iskola volt, Jimin pedig gondolom ment dolgozni. Még azèrt nyilván együtt reggeliztünk a Park családdal, közösen beszélgettünk is, ám dél felé megindultunk az állomás felé, hisz' nem akartunk olyan későn haza esni. Nekem még tanulni is kellett, Jimin pedig gondolom szeretett volna egy kis időt eltölteni a hárpia nővéremmel. Ugyan mi mást csinált volna?

-Élvezted a hétvégét?-Kérdezte Jimin már a vonaton, míg én hevesen bólogatni kezdtem, s felvidulva beszélni is.

-Rettentően. Jól esett végre látni a szüleidet és persze Haneult is. Meg őszintén szólva én nagyon élveztem, hogy kettesben elmentünk ide-oda. Jól esett, hogy tudtam veled beszélgetni.-Vallottam be neki őszintén, s le is hajtottam a fejem inkább, ugyanis féltem, hogy paradicsom vörös buksim észre veszi és akkor lebukom. Nem mintha ez a mozdulatsor nem lenne eléggé feltűnő egyébként.

-Nekem is nagyon jól esett, örülök, hogy így megnyíltál nekem. Általában olyan kis csendes vagy, most viszont egész végig beszélgettél velem, s be nem állt a szád. Szeretem amikor ennyit kommunikálsz, jó beszélőkéd van és aranyosan bele éled magad abba, amiről éppen beszélsz vagy mesélsz.-Gesztikulált hevesen beszéd közben, én pedig egyre és egyre vörösödő fejjel hallgattam amit mondott. Jól esett, kár lett volna tagadni, csak nem tudtam, hogy mégis mit kéne mondjak ezek után neki, vagy egyáltalán mit kéne reagáljak.

-Szeretek veled lenni, csak Jihye miatt kissé kellemetlenül érzem magam..Tudod mi nem jövünk ki olyan jól egymással.-Kezdtem ujjaim piszkálni, ám Jimin egyik kezemet megfogta, s ujjainkat össze kulcsolta, ugyanis a stressz és a szorongás miatt elkezdtem őket tördelni is. Azonnal elöntött a pír -megint-, s nem győztem hova nézni, valamint elegendő és normális mennyiségű levegőt venni.

-Tudom, említette, hogy nem olyan jó a kapcsolatotok, mint például neked Nayeon-al. De ne aggódj miatta, nem is elvárt.-Rántott vállat.-Viszont ne aggódj amiatt, hogy a közelben van! Csinálj úgy mintha ott sem lenne, mert én tényleg szeretem hallgatni, amikor felhőtlenül beszélsz nekem!-Borzolta össze szabad kezével barna tincseim, míg én szélesen mosolyogva rendeztem el kósza tincseim, s aztán dőltem vállára, hogy kissé pihenjek és gondolkodjak a Jimin által mondottakon.

2022.08.23.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺